Párizsba érkezve Macront támadta Trump

"Macron francia elnök azt javasolja, hogy Európa állítson fel saját haderőt, hogy megvédje magát Amerikától, Kínától és Oroszországtól. Ez nagyon sértő, de talán Európa jobban tenné, ha kivenné méltó részét a NATO finanszírozásából, amelyet jelenleg jórészt Amerika áll!" - írta a Twitteren az amerikai elnök.

Macron egy keddi interjúban beszélt arról, hogy Európának saját haderőre lenne szüksége.

"Nem védjük meg az európaiakat, ha nem döntünk arról, hogy hozzunk létre egy valódi európai hadsereget" - hangoztatta Macron keddi interjújában az Europe 1 francia rádióadón.

Franciaország mintegy 60 külföldi állam-, illetve kormányfőt lát vendégül a hétvégén, akik arra emlékeznek, hogy 1918-ban ezen a napon írták alá a szövetségesek és Németország a compiegne-i erdőben azt a fegyverszüneti megállapodást, amely a nyugati fronton "az év tizenegyedik hónapjának tizenegyedik napján tizenegy órakor" véget vetett a harci cselekményeknek az első világháborúban.

A találkozó előtt a két ország vezetője baráti hangulatban üdvözölte egymást. Láthatón el kívánták oszlatni azt a polémiát, amely azután robbant ki a médiában, hogy az amerikai elnök péntek este, miután megérkezett a francia fővárosba, "sértőnek" nevezte a Twitteren Emmanuel Macronnak az önálló európai hadsereg létrehozására tett javaslatát.

"A népeink, hadseregeink közötti barátságot és azt a fantasztikus szolidaritást ünnepeljük most itt, amely köztünk, a legrégebbi szövetségesek között fennáll" - mondta a megbeszélés előtti nyilatkozatában a francia elnök. "Természetesen meg fogom vitatni Trump elnökkel az európai stratégiai képességekre és egy olyan Európára tett javaslatokat, amely jobban ki tudja venni a részét a NATO-ban a közös terhekből" - tette hozzá a francia elnök, de az európai hadsereg kérdésére nem tért ki. "Mindesetre nagyon örülök, hogy ismét itt fogadhatom barátomat, Trump elnököt" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Donald Trump is megerősítette, hogy baráti viszonyt ápol francia kollégájával. 

"Nagyon sok téren sokban egyetértünk. Talán egyesek egész mást gondolnak, de sokban közös a véleményünk. Különösen értékelem amit a védelmi költségek megosztásáról mondott. Azt szeretnénk, ha Európa erős lenne, hatékonyan kell dolgoznunk Európa megerősítéséért, mindannyian ezt szeretnénk" - fogalmazott az amerikai elnök. 

Macron egy keddi rádióinterjúban beszélt arról, hogy Európának saját haderőre lenne szüksége. 

"Nem védjük meg az európaiakat, ha nem döntünk arról, hogy hozzunk létre egy valódi európai hadsereget" - hangoztatta a francia elnök, amire válaszként azt írta a Twitteren Donald Trump: "Macron francia elnök azt javasolja, hogy Európa állítson fel saját haderőt, hogy megvédje magát Amerikától, Kínától és Oroszországtól. Ez nagyon sértő, de talán Európa jobban tenné, ha kivenné méltó részét a NATO finanszírozásából, amelyet jelenleg jórészt Amerika áll!"
 

A találkozó előtt szombat reggel a francia elnöki hivatal a félreértések eloszlatására azt közölte, hogy Emmanuel Macron javaslata az európai hadseregről semmi esetre sem az Egyesült Államok ellen irányult, jóllehet a francia elnök másfél évvel ezelőtti megválasztása óta folyamatosan szorgalmazza a közös európai védelem megerősítését, amelyet a Donald Trump nyilatkozatai miatti amerikai stratégiai bizonytalansággal és kiszámíthatatlansággal indokol. 

A védelmi politikáról kirobbant vita hírmagyarázók szerint kiváló példa a két ország vezetője közötti baráti viszony ellenére meglévő mély nézeteltéréseknek a környezetvédelemről, az iráni nukleáris kérdésről, a külkereskedelmi kapcsolatokról és általában a világrend alakulásáról. 

Az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumán csaknem száz ország delegációja, köztük 72 állam- és kormányfő előtt vasárnap Emmanuel Macron a multilaterális világrend megőrzésért fog szót emelni, amit viszont az amerikai elnök elutasít. 

A megemlékezés egyik legfőbb eseménye vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás lesz, amelyet követően Angela Merkel német kancellár, António Guterres ENSZ-főtikár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvényt, de azon Donald Trump nem kíván részt venni.

Az elnök és a First Lady látogatása az amerikai temetőben elmarad az időjárás okozta logisztikai problémák miatt - jelezte az amerikai diplomácia.

Donald Trump szombat délután a Párizstól mintegy száz kilométerre északkeleten található Aisne megyében tervezett látogatást az amerikai katonai temetőben, de francia sajtóértesülések szerint az amerikai elnök helikoptere nem tud felszállni Párizsból a rossz időjárási viszonyok miatt.

Donald Trump az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségeire érkezett Párizsba. Délelőtt a tervezettnél hosszabb, mintegy háromórás megbeszélést folytatott az elnöki hivatalban Emmanuel Macron francia államfővel. A találkozót követő ebéden a két ország vezetőjének házastársai, Melania Trump és Brigitte Macron is részt vettek.

Az amerikai elnök és felesége szombat este az Orsay Múzeumban rendezett díszvacsorára hivatalosak, amelyet Emmanuel és Brigitte Macron ad a centenáriumra Párizsba érkező állam- és kormányfők tiszteletére. A megemlékezés egyik legfőbb eseménye vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás lesz, amelyet követően Angela Merkel német kancellár, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvényt, de azon Donald Trump nem kíván részt venni.

A 18 millió áldozatot követelő első világháborút lezáró compiegne-i fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én egy vasúti étkezőkocsiban írták alá az antanthatalmak és a Német Birodalom képviselői. Az egyezmény aláírásával a felek beszüntették a harci cselekményeket a nyugati fronton. A második világháborúban Adolf Hitler propagandacélokból ugyanezen a helyszínen íratta alá Franciaországgal a fegyverszünetet 1940. június 22-én. A vagon 1945-ben megsemmisült, 1962-ben múzeum nyílt a helyén, ahol évente 70 ezer látogatót fogadnak.

A compiegne-i emlékhelyen 1945 óta először emlékezett német kancellár a francia elnökkel együtt. 

"Compiegne mostanig a reváns helyszíne volt, mostantól a megbékélés szimbóluma" - jelezte a francia elnöki hivatal, amely a kéz a kézben emlékező Francois Mitterrand néhai francia elnökről és Helmut Kohl néhai német kancellárról 1984. szeptember 22-én Verdunnél, a douaumonti emlékhelynél készült felvétel folytatásaként tervezte el a centenáriumi koszorúzást. 

Az egyszerű és beszédektől mentes ünnepségen Angela Merkel és Emmanuel Macron az emlékmű aljánál új emléktáblát avatott fel,  amelyen az olvasható, hogy "megerősítették a francia-német megbékélést Európa és a béke szolgálatában". A két ország és az Európai Unió himnuszának, Beethoven Örömódájának felcsendülése után a két ország vezetője megkoszorúzta az emlékhelyet, majd a vagonmúzeumban aláírták az emlékkönyvet. 

A korábbi emléktáblán azt szerepelt, hogy 1918 november 11-én "itt győzték le a szabad nemzetek a német birodalom bűnös gőgjét".

A helyszínen megjelent iskolások előtt Emmanuel Macron kijelentette: "Európában 73 éve béke van, ez precedens nélküli". A francia elnök azt kérte az iskolásoktól, hogy "soha ne engedjenek a megosztás kísértésének". "A francia és a német fiatalságnak továbbra is együtt kell közös projekteken dolgoznia, a jövőt együtt építenie" - tette hozzá. 

A multilaterális világrend megőrzésének szentelt centenáriumi megemlékezés egyik legfőbb eseménye vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás lesz csaknem száz ország delegációja, köztük 72 állam és- és kormányfő részvételével, amelyet követően Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvényt. 

Szombat este az Orsay Múzeumban Emmanuel és Brigitte Macron díszvacsorát ad a centenáriumra Párizsba érkező állam- és kormányfők tiszteletére. A centenáriumi meghívásnak valamennyi győztes ország vezetője eleget tesz, köztük Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, de az 1918-ban legyőzöttek közül is többen, valamint több afrikai és közel-keleti ország és a nemzetközi szervezetek is képviseltetik magukat Párizsban.