Külföld
Párizs csak a kvótában meghatározott számú migránst fogadja be
Szerb miniszterelnök: nem irányítottuk át a migránsokat a magyar határra
"Az Európai Bizottság 160 ezer, háború és kínzás elől menekülő menedékkérő számára javasol befogadást. Franciaország 30 ezer befogadására tett javaslatot. Ennél több nem lesz" - mondta Manuel Valls. "Nem tudunk Európában befogadni mindenkit azok közül, akik a szíriai diktatúra elől menekülnek" - tette hozzá.
A francia kormány júliusban befogadta a menedékkérők első csoportját, amelyet az Európai Bizottság akkor javasolt. Szeptember elején pedig Francois Hollande államfő további 24 ezer ember befogadására tett ígéretet.
A miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a menedékjog Franciaország értékeinek középpontjában szerepel, és bírálta a határzár miatt Magyarország szerinte "méltatlan" viselkedését. "Szolidaritásról, nagyvonalúságról, emberiességről kell tanúbizonyságot tennünk, ugyanakkor azt is kezelni kell, hogy vannak félelmek, fantazmagóriák" - hangsúlyozta.
Franciaországban az egyre népszerűbb szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) úgy véli, hogy a migránsok "elárasztják" az országot, s a kormány előnyben részesíti a külföldieket a nehéz helyzetben lévő franciákkal szemben.
Manuel Valls visszautasította ezt a szembeállítást "a szegénységek közötti versengésben", amely szerinte nem létezik. Elmondta, hogy a közelmúltban érkezett menedékkérőknek nyújtott szállásokat nem a franciák elől vették el, a migránsokat általában szanálásra váró épületekben helyezik el.
Franciaország nem számít a menekültek célországának, a menedékkérők száma 2012 óta 65 ezer körül stabilizálódott. Valls azonban elismerte: "nem biztos", hogy idén nem fog ez a szám nőni.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországban nő a lakosság száma, így nem ugyanaz a helyzet, mint Németországban, amely kész nagyobb számban befogadni menekülteket. Manuel Valls azt is elmondta, hogy a menekülteken kívül Franciaországba évente mintegy 200 ezer bevándorló érkezik családegyesítés céljából, oktatási programokon keresztül vagy gazdasági okokból.
Takács Szabolcs: a külső határok megvédését Hollandia is fontosnak tekinti
Az uniós külső határok megvédését Hollandia is fontos feladatnak tekinti - állapította meg Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában, miután pénteken Hágában megbeszélést folytatott Robert de Groottal, a holland miniszterelnöki hivatal európai igazgatójával. Magyarország és Hollandia számos dolgot nyilvánvalóan eltérően ítél meg a menekültválság ügyében, de sok olyan eleme is van a kérdésnek, amelyet mindkét ország hasonlóan lát - mondta a magyar államtitkár. Egyetértettek abban, hogy bár még messze van az, amikor ezt a válságot megnyugtatóan tudják majd kezelni, a két nappal ezelőtti EU-csúcs hangneme már sokkal konstruktívabb volt, mint az előző hetek fejleményei. "Abban is egyetértettünk, hogy a kölcsönös vádaskodás sehova nem vezet" - mondta Takács Szabolcs. A Nyugat-Balkánnak szentelt konferenciát Magyarország kezdeményezte, és most azt tartja a legfontosabbnak, hogy az értekezleten ne csak tüneti kezeléssel foglalkozzanak.
Faymann: kell egy alap az együttműködéshez
Werner Faymann osztrák kancellár korrektnek nevezte Magyarország és Ausztria kapcsolatát, miután pénteken Bécsben megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, ugyanakkor az APA hírügynökség jelentése szerint arra is utalt, hogy van bizonyos feszültség a viszonyban és többször is hangoztatta: "kell egy alap ahhoz, hogy együtt lehessen működni".
A két politikus egy és negyedórás találkozójuk után külön-külön nyilatkozott a sajtónak. Faymann kijelentette: a találkozó "megmutatta, hogy beszélnünk kell egymással". A kancellár az Európai Unió külső határának biztosítására hozott intézkedéseket "jogszerűnek" nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a menedékjog ezzel "egyenrangú, az egy emberi jog".
"Az nem megy, hogy a dublini szabályok alapján ne lehessen menekülteket visszaküldeni más országokba, mivel ott nem teljesítik a normákat" - mondta Faymann, az osztrák hírügynökségi jelentése szerint Magyarországra, de Görögországra is célozva.
"Igen kívánatosnak tartanám", ha jobban tájékoztatnák az osztrák hatóságokat a menekültek magyarországi áthaladásáról - mondta az osztrák kancellár.
Kürtöket fújó, petárdákat dobáló tüntetők fogadták a migránsokat Finnországban
Kürtöket fújó, petárdákat dobáló tüntetők fogadták a Helsinki mellett lévő menekültközpontba busszal szállított migránsokat; legalább egy tiltakozó a Ku Klux Klán fehér csuháját és kámzsáját viselte - számolt be az esetről a YLE finn állami hírcsatorna pénteken. A mintegy negyven migránst szállító buszt hozzávetőleg negyven tüntető fogadta a központ bejáratától nem messze. Egyelőre nem tudni, hogy a finn hatóságok bárkit is előállítottak volna a tüntetők közül. A finn kormány elítélte a tüntetők viselkedését. A kormánykoalíció három pártja - köztük az EU-szkeptikus, szigorúbb bevándorlási törvényeket támogató A finnek párt - közös közleményben úgy foglalt állást, hogy Finnország "nyitott és toleráns ország", és a lakosság "pozitívan áll a bevándorlókhoz". Közben mintegy ötszáz ember formált élő láncot az észak-finnországi Tornio határvárosban szombaton, hogy tiltakozzon a Svédországból érkező bevándorlók ellen. Az északi országba az idén várhatóan harmincezer menedékkérő érkezik, míg tavaly 3651-en kértek menekültstátust.
Németországban tömegverekedés volt egy menekültszálláson
Tömegverekedés volt egy menedékkérőket befogadó szálláson a németországi Lipcsében, a csütörtök este történt összecsapásban nagyjából százan vettek részt. A Leipziger Volkszeitung (lvz) című helyi lap online kiadásában pénteken megjelent beszámoló szerint afgán és szír menedékkérők vitájából lett verekedés.
A konfliktus ugyan "vallási érzékenységek" körül alakult ki, de nincs összefüggésben a vasárnapig tartó muzulmán áldozati ünneppel - írta az lvz. A verekedésben öt ember sérült meg, köztük a Német Vöröskereszt (DRK) egy munkatársa. Egy ember a hasán szenvedett sérülést.
A lipcsei rendőrség szóvivője elmondta: a verekedés valószínűleg úgy kezdődött, hogy valaki késsel fenyegetőzött, azt viszont még nem tudni, hogy történt-e valóban késelés. A rendőrség hat embert vett őrizetbe.
A Bild című lap az online kiadásában azt írta, hogy a rendőrség 40 rohamkocsival vonult ki a helyszínre, a lipcsei nemzetközi vásár egyik pavilonjához, amelyben több mint 1800 menedékkérőt helyeztek el, köztük nagyjából 900 szír és 250 afgán állampolgárt.
Miután a rendőrök szétválasztották a verekedőket, az afgánok megtagadták, hogy visszamenjenek a szállásra, és a csarnok előtt, a szabadban töltötték az éjszakát. Az átmeneti szálláson hétfőn is volt egy kisebb összetűzés, akkor irániak és marokkóiak csaptak össze.
Németországban az utóbbi évtizedek legerősebb menekülthulláma miatt szinte mindenhol zsúfoltak a menedékkérők szállásai, és nem először fordult elő tömegverekedés. Szakértők szerint az elhelyezés nem megfelelő körülményei és a menedékkérők nehéz élethelyzete révén akár apróságok miatt is könnyen alakulhat ki heves konfliktus.
A német pszichoterapeuták szövetségi kamarájának (BPtK) becslése szerint a németországi menedékkérők 40 százaléka a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) nevű szorongásos zavartól szenved a hazájában vagy menekülés közben átélt megrázkódtatások miatt, de csupán körülbelül 5 százalékuk részesül pszichoterápiás kezelésben.
Horvát belügyminiszter: két átkelőt már újranyílt
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter péntek délután bejelentette, hogy a horvát-szerb határon két fontos átkelőnél 17 órakor feloldották a határzárat, amelyet a migránsválsággal összefüggésben rendeltek el. Ostojic kijelentette, hogy a bajakovói és a tovarniki határátkelőt megnyitották a teljes forgalom - a személy- és a teherforgalom előtt egyaránt -, mindenféle korlátozás nélkül.
Szerbia diplomáciai csatát nyert és bebizonyosodott, hogy a horvát határzárral sérült az európai uniós stabilizációs és társulási megállapodás, valamint számos más megállapodás - reagált a hírre a szerb belügyminiszter.
„Horvát miniszterelnök: újra lezárhatjuk a határt”
Horvátország újra lezárhatja a Szerbiával közös határát, ha erre szükség lesz - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televíziónak adott péntek esti interjújában. "Szerbiának államként kell működnie. Amikor a migránsok belépnek Szerbiába, szervezetten északra kell őket szállítani, és nem spontán gazdasági akciót kell ebből csinálni, hogy az emberek száz euróval lépnek be az országba, és 50-nel kevesebbel kell kilépniük. Felajánlottam (Aleksandar) Vucicnak, és nyilvánosan is kijelentettem, hogy ha kell, küldhetünk buszokat Szerbia déli részére, hogy ezeket a szerencsétlen embereket nagyrészt Horvátország, kisebb részt pedig a magyar határ felé vigyük" - fogalmazott a horvát kormányfő, és értetlenségének adott hangot, hogy egy ilyen ajánlatot miért utasítana el bárki is. Szerinte Szerbia diszkriminációt követett el, amikor megtiltotta a Horvátországban regisztrált és a horvát árut szállító kamionok belépését az országba, míg Horvátország az összes teherautó számára tiltotta meg a belépést. "Horvátország ezt diszkrimináció nélkül lépte meg, azért, hogy megvédje a nemzeti érdekeket, és azt üzenje: működjetek együtt velünk. Szerbia pedig diszkriminatív lépést hozott Horvátország ellen, olyat, ami ellentétes a stabilizációs és társulási megállapodással. Mi nem hoztunk ilyen lépést. Megtiltottuk a szerb rendszámtáblával rendelkező autók belépést. Egy ilyen autóbuszban 50 horvát is ülhetett volna" - magyarázta. Hozzáfűzte, hogy a szerb kormány azután jelentette be az ellenlépéseket, hogy a horvát kormány bejelentette, másnap megnyitja a határt. A kérdésre, hogy Brüsszel nyomást gyakorolt-e Zágrábra, hogy nyissa meg határát, Zoran Milanovic azt mondta: Horvátország az Európai Tanács tagja, és ott senki sem akart erről beszélni, "nem tudom, ki gyakorolt volna nyomást Horvátországra". Hangsúlyozta, hogy Zágráb normális kapcsolatra törekszik Belgráddal. "Horvátország megakadályozhatja Szerbia európai uniós csatlakozását, de én ezt nem szeretném" - fogalmazott a horvát kormányfő.
Milanovic: Zágráb azon dolgozik, hogy szombat éjfélig feloldják a határzárat
Horvátország nem diszkriminálta Szerbiát, az intézkedések a horvát kamionosokra is vonatkoztak – szögezte le Zoran Milanovic. A horvát kormányfő hozzátette: Szerbia, amely nem tagja az Európai Uniónak, nem működik úgy, mint egy állam, hiszen a területén ellenőrzés nélkül áramlanak át emberek, és diszkriminálja a horvát kamion- és áruforgalmat. „Lehet, hogy a mi intézkedéseink túl kemények voltak, de nemzeti érdekeinket és határainkat védtük a felügyelet nélkül áramló migránsáradattal szemben, amely Szerbián keresztül érkezik Horvátországba” - jelentette ki.
Szerb miniszterelnök: nem irányítottuk át a migránsokat a magyar határra
Alexandar Vucic szerb miniszterelnök a horvát közszolgálati televíziónak (HRT) adott interjújában pénteken cáfolta Ranko Ostojic horvát belügyminiszter azon értesüléseit, miszerint Szerbia Horgosra, a magyar határra irányította volna át a migránsokat. "Semmilyen folyosót nem nyitottunk Magyarország felé. A migránsokat továbbra is úgy fogadjuk, ahogy eddig tettük" - mondta Vucic a híradóban. A migránsok megérkeznek Presevóba és Belgrádba, majd ők döntik el, merre akarnak tovább menni. Szerbia az elmúlt öt és fél hónap alatt több illegális bevándorlót fogadott, mint Horvátország és Magyarország összesen - mondta, majd hozzáfűzte: senki nem kérdezte meg Magyarországon - amikor oda áramlottak a migránsok, és amikor egy menekült sem volt még Horvátországban -, hogy összejátszik-e Belgrád Zágrábbal. "Semmilyen titkos terveink nincsenek, és nem akarunk részesei lenni a horvát kampánynak". A miniszterelnök leszögezte, hogy senki sem akar rosszat Horvátországnak. A horvát kormány szerinte hozott egy rossz döntést, de elégedett azzal, hogy pénteken mégis felülbírálta és feloldotta a hétfő óta tartó határzárat, amire csak azért került sor, mert Horvátországban választások lesznek.
Biztonságpolitikai szakértő: hatásos terrorakciót hajtottak végre
Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint a tömeges migrációs nyomással "hatásos terrorakciót" hajtottak végre Európával szemben, folyamatosan jönnek elő az országok közötti konfliktusok, Európa egysége megbomlott. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában hozzátette: az európai országok a migrációs válság megoldása helyett egymásra mutogatnak. Az utóbbi időben látható, hogy a több ezer éves szerb-horvát ellentét kiújult, és más, Európán belüli konfliktusokra is számítani lehet még - jegyezte meg. Kitért arra is: Nagy-Britannián az látszik, hogy "észnél van", mert nem enged be mindenkit, hanem válogat az érkezők közül.
Diplomaták: a horvát-szerb határzár ügye hétfőig megoldódik
A horvát-szerb határ lezárásának ügye legkésőbb hétfőig megoldódik a Danas című szerbiai napilapnak nyilatkozó diplomaták szerint. A lap információi szerint az ügyben mindkét félnek engednie kell majd.
A belgrádi újság diplomáciai forrásokra hivatkozva pénteken azt írta, hogy akár már hétfőn megnyílhatnak a határok, mert az Európai Unió nyomást fog gyakorolni mindkét oldalra.
Zágráb a migránsválsággal összefüggésben hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt - a romlandó árut szállító kamionok kivételével - az egyetlen még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, miután ez lejárt, megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az országba. Erre válaszul a horvát hatóságok csütörtök óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be.
A Danasnak nyilatkozó diplomaták ugyan azt mondták, hogy legkésőbb hétfőig megnyílnak a határok, amennyiben ez mégsem történne meg, egy következő lehetséges megállapodási időpontként a lap az október 8-ára Luxembourgba összehívott, nyugat-balkáni migrációval foglalkozó konferenciát nevezte meg.
Az újság információi szerint mindenképp szükség lesz arra, hogy Szerbia is engedjen a horvát kérésnek, azaz hogy a migránsok egy részét a magyar határra irányítsa. Zoran Milanovic horvát kormányfő napok óta azzal vádolja a szerb kormányt, hogy szervezetten a horvát határra szállítja a migránsokat, és azt ígéri, ha a szerb-magyar határra is érkeznek majd migránsok, megnyitja a forgalom előtt horvát-szerb határátkelőket.
A Danasnak Magyarország belgrádi nagykövetségén megerősítették, nincs semmilyen megállapodás a kormányok között, hogy a migránsokat Szerbiából a horvát határra szállítsák, más diplomáciai források szerint lennie kell ilyen megegyezésnek, hiszen a magyar-szerb kapcsolatok szemmel láthatólag jelentősen javultak már néhány nappal a határon történt incidensek után.
A szerb-horvát viszony kiéleződése közepette érkezik pénteken Belgrádba Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa, aki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel a határhelyzetről és a migránsválságról, illetve Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatáról tárgyal majd, ugyanakkor a két politikus ellátogat a szerb-horvát határ melletti Sidre, ahonnan a legtöbb migráns átkel Horvátországba, és ahol a szerb kormány befogadóközpontot épített a bevándorlók számára.
Habár a szerb kormányfő azt mondta, hogy a határhelyzet miatt Belgrád nem szakítja meg sem a gazdasági, sem a diplomáciai kapcsolatokat Zágrábbal, a keletkezett károk máris eurómilliókban mérhetők, Szerbia pedig már megkezdte a kárfelmérést, hogy majd jogi úton hajtsa be kárigényét Horvátországon. A kereskedők arra figyelmeztettek a Danas beszámolója szerint, hogy ha tovább húzódik az ügy, drágulásokra lehet számítani.
Komoly pénzügyi kiesésekre lehet számítani a turizmus terén is, csütörtökön Belgrádból nem indultak buszjáratok Horvátország irányába, péntekre pedig már előre lemondták az összes járatot, azokat is, amelyek csak áthaladnának a szomszédos országon egy másik állam felé.
Ukrajna mégsem fogadna be észak-afrikai és közel-keleti migránsokat
Ukrajna segítséget kíván nyújtani az európai uniós államoknak a menekültválság leküzdésében, ezért kész befogadni az észak-afrikai, illetve közel-keleti migránsok egy részét -közölték ukrén források a bevándolrási hivatalra hivatkozva. Az ukrán állami bevándorlási hivatal azonban cáfolta az állítást.
A Korreszpondent hírportál a cáfolatot megjelentető hírében közzétette a korábban kapott közleményt is, lefotózva. Ebben az állt, hogy Petro Porosenko ukrán elnök utasítása és a menekültekről szóló 2011-es ukrajnai törvény alapján a bevándorlási hivatal felméri az ország befogadóképességét, továbbá más állami szervekkel közösen előkészületeket tesz a határátkelőhelyek kiegészítő felszerelésekkel való ellátására, valamint a menekültek azonnali elhelyezésére szolgáló táborok kiépítésére.
A hivatal később cáfolta, hogy ilyen tartalmú közleményt adott volna ki. A hamis információ elterjesztését nyilvánvaló provokációnak minősítette, amelynek szerinte az a célja, hogy "destabilizálja a migrációs helyzetet Ukrajnában".
Autó műszerfala mögé rejtve próbáltak Spanyolországba csempészni egy afrikai férfit
Egy autó műszerfala mögé rejtve próbáltak Spanyolországba csempészni egy afrikai férfit - közölték a spanyol hatóságok pénteken, miután Marokkó és az észak-afrikai spanyol enklávé, Melilla határán lebuktatták az embercsempészeket. A spanyol rendszámú autóban két fiatal férfi érkezett a határátkelőhöz Marokkó felől. A jármű átvizsgálásakor a műszerek emberi szívverést jeleztek, az autó műszerfalának eltávolítása után egy eszméletlen, fiatal afrikai férfit találtak egy dupla fenekű rekeszben összekuporodva. Azonnal kórházba szállították, ahol stabilizálták az állapotát. Állítása szerint 19 éves, és Guineából érkezett. Az autó sofőrjét még a határon elfogták, embercsempészettel gyanúsítják, de társának sikerült elmenekülnie. Melilla az Európai Unió területe Afrikában, ahova minden évben több ezren próbálnak meg illegálisan bejutni. Rendkívül szigorú határellenőrzés zajlik Marokkó és Melilla között, mert kiterjedt embercsempész-hálózat működik a térségben. Nem ritka, hogy autó motorterében, vagy duplafenekű csomagtartóba bújtatva találnak illegális bevándorlókat a hatóságok. Előfordult, hogy bőröndbe rejtett kisfiúra bukkantak a repülőtéri csomagellenőrzéskor.
Nigériai migránsok focistának adva ki magukat próbáltak Kárpátaljára eljutni
Egy tucat nigériaiból álló csoportot vettek őrizetbe a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtéren, a nigériai férfiak azt állították magukról, hogy egy focicsapat tagjai, akik egy kárpátaljai mérkőzésre igyekeznek - hozta nyilvánosságra pénteken az ukrán határőrség. A nigériaiak Isztambulból érkeztek csütörtökön repülővel az ukrán fővárosba. Az irataikat ellenőrző határőröknek azt mondták, hogy focisták, akik Kárpátalja megyében játszanak futballmérkőzést. A határőrök ezt kétkedéssel fogadták.Gyanújukat, miszerint a nigériaiak inkább illegális bevándorlók, mint sportolók, az is alátámasztotta, hogy senki sem várta őket Ukrajnában, az ominózus mérkőzésről senki semmit nem tudott. Ráadásul a nigériaiaknál nem volt elegendő pénz, ami fedezhette volna ukrajnai tartózkodásukat, vagyis amennyivel a jogszabályok szerint minimálisan rendelkezniük kell ahhoz, hogy beléphessenek Ukrajnába. A "focistáktól" ezért megtagadták a belépést az országba, és visszatoloncolják őket egy következő járattal - közölte az ukrán állami határőrszolgálat. A nigériaiak az igazi okát nem árulták el annak, miért is akarnak a nyugat-ukrajnai megyébe eljutni.