Külföld
Papíron elhallgattak a fegyverek
A tűzszünetet a szakadárok és az ukrán kormánykatonák is betartani ígérik
Egyelőre kérdéses, meddig maradnak letéve a fegyverek (Fotó: Reuters/Vasily Fedosenko)
Donyeck városában hetek óta először talán saját ágyukba és nem az óvóhelynek kinevezett pincékbe fekszenek le az emberek – ha mást nem is, ennyit egy napra biztos, hogy ért a Minszkben tegnap, a Kijev és az oroszbarát felkelők között aláírt megállapodás. A helyszíni beszámolók szerint a szakadárok leállították Mariupol ostromát is, miközben az ukrán kormányerőket is „hallgatásra” utasították Kijevből. A fehérorosz fővárosban zajló tárgyalásokat a Kreml és a Nyugat is üdvözölte.
Kérdés, hogy ki és mennyire tartja be a kijevi alkut. Petro Porosenko ukrán elnök látványosan támogatja a fegyvernyugvást, miniszterelnöke, Arszenyij Jacenyuk azonban inkább a „terroristákkal való leszámolást” szorgalmazza. Mindez nyilvánvalóan összefügg az október 26-i parlamenti választásokkal, ahol a Julija Tyimosenkóval szakító Jacenyuk önállóan akar indulni. A „Majdan nagyasszonya” kampányát az oroszellenességre és a NATO-ba való belépésre élezte ki. Jacenyuk most vele versenyzik „hazafiságban”, miközben próbálja az elnökre hárítani a délkelet-ukrajnai vereség felelősségét. Porosenko kijevi elemzők szerint sarokba szorult: ha folytatja a háborút, az több száz, ha nem ezer katonakoporsót jelent, ha békét „játszik”, elveszíti a választásokat. A NATO csúcson ugyanis kiderült, hogy hivatalos segítséget nem kap Ukrajna, pénzügyi támogatásra van esélye, fegyvert és katonát azonban nem kap.
Az Egyesült Államok által sugallt ukrán NATO-s „különleges partneri státusról” Németország hallani sem akar. Ráadásképpen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének hivatal tegnap elismerte, hogy tényleg „félreértették” Putyin Kijev gyors bevételéről szóló szavait. A Kremlben erre reagálva közölték: nem hozzák nyilvánosságra Barroso és Putyin telefonbeszélgetésének hangfelvételét.
A tényleges békét nehezíti az is, hogy a felkelők tényleges autonómiát követelnek a keleti megyéknek. Porosenko elnök tegnap megígérte, hogy tárgyalnak a szabad nyelvhasználatról, sőt a két felkelő megye külön „gazdasági státusa” is elképzelhető. Reálisan azonban nehezen hihető, hogy az uniós társulási szerződés aláírása után Ukrajna keleti része külön egyezséget köt a Moszkva vezette vámunióval. Nem sokat segít a NATO most bejelentett nyugat-ukrajnai hadgyakorlata sem az előítéletek félretételében.