Külföld
Összezárnak a visegrádiak
Szijjártó Péter: Igazolta a déli nyitás politikánkat a latin-amerikai országok és az unió találkozója
Az Európai Unió és a latin-amerikai országok kereskedelmi-gazdasági együttműködésének fejlesztésére rendezett brüsszeli csúcstalálkozó zárónapján külön egyeztetést tartottak a visegrádi országok. Szijjártó Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón magyar újságíróknak elmondta, hogy a bevándorlás kezelésének kérdésében a V4-ek ragaszkodnak az unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács korábbi döntéséhez, amely ebben a kérdésben az önkéntes befogadás lehetőségét hangsúlyozza, s elutasítják a kötelező befogadási kvótákat.
A magyar külügyi tárca vezetője beszámolt egy magyar kezdeményezésről, amely javasolja, hogy ha az EU kereskedelmi, gazdasági, fejlesztési együttműködésről tárgyal külső országokkal, ahonnan migrációs nyomás tapasztalható, akkor az együttműködésnek legyen feltétele a migráció kezelése is.
„Nagyon fontos, hogy miközben az Európai Unió az európai adófizetők pénzét költi fejlesztési programokra Európán kívül, akkor az elköltött az eurómillióknak-milliárdoknak érezhetőknek kell lenniük ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítményében úgy, hogy az ott élők ne kényszerüljenek arra, hogy gazdasági okokból elhagyják az adott országot” - húzta alá Szijjártó Péter.
Az EU–CELAC-csúcstalálkozóval kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy az igazolta a kormány déli nyitás politikájának helyességét, mindazonáltal az EU-nak komoly közös erőfeszítést kell tennie ahhoz, hogy a térségben megszerezhesse a vezető szerepet, mert míg az unió a saját gazdasági kihívásaival volt elfoglalva, addig Kína és Oroszország megelőzte ebben.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország saját lépéseket is tesz annak érdekében, hogy a latin-amerikai országok fejlődéséből a magyar gazdasági is ki tudja venni a részét. Magyarország korábban bejelentette, hogy megfigyelőként csatlakozni kíván a Csendes-óceáni Szövetséghez, amelynek megfigyelőként több nagyobb uniós tagállam is tagja. Erről a magyar tárcavezető a szövetség soros elnökségét hamarosan átvevő Peru külügyminiszterével tárgyalt, aki támogatásáról biztosította a magyar kérelmet.
A külgazdasági és külügyminiszter az év végén Párizsban tartandó ENSZ-klímacsúcs témakörében arra az álláspontra helyezkedett, hogy olyan megállapodást kell majd kötni, amely jogi értelemben kötelező érvényű.