Külföld
„Összeomolhat” a német menekültügyi ellátórendszer
A szerb miniszterelnök szerint országának el kell döntenie, melyik uniós példát követi
A politika és a pártok, a kormányok felelőssége, hogy a lehető legkomolyabban vegyék az emberek bevándorlással kapcsolatos félelmeit, ugyanakkor ne szítsák azokat, ne kovácsoljanak populista eszközökkel saját maguk számára belpolitikai sikert - hangsúlyozta a Bundestag zöldpárti alelnöke az LMP társelnökével folytatott hétfői megbeszélést követő sajtótájékoztatón, Budapesten.
Tudatában kell lenni annak, hogy az Afganisztánból, Irakból, Szíriából érkezők azért menekülnek el, mert ott nem lehet élni - mondta Claudia Roth.
Jelezte: örömmel fogadta, hogy az LMP támogatja az európai kvótarendszer kialakítását, mivel fontos, hogy kiegyensúlyozottságon alapuló európai megoldás szülessen erre a helyzetre, hiszen az európai értékközösséget érő óriási kihívást csak együtt lehet megoldani. Németország nem tudja és nem akarja egyedül vállalni ennek a felelősségét - jelentette ki Claudia Roth, aki szólt arról is, hogy megszüntetni, minimalizálni kell a menekülthullámot kiváltó okokat, ezek között említve a fegyverkereskedelmet is.
Annak a reményének adott hangot, hogy Magyarország komoly és konstruktív szerepet játszik a klímaváltozás elleni harcban is, amely a menekülthelyzet miatt jelenleg háttérbe szorult, noha egyes kutatások szerint a globális felmelegedés miatt akár 400 millió ember is elhagyhatja jelenlegi lakhelyét.
Schiffer András, az LMP társelnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Magyarországnak osztoznia kell a közös európai bevándorláspolitikában, nem vonhatja ki magát egy közös európai megoldásból, és nyíltan beszélni kell a válság alapvető okairól. Ezek között említette a természeti erőforrások elrablásáért folytatott háborús politikát, a szegény országokra kényszerített egyenlőtlen kereskedelmi feltételeket, a képzett munkaerő elszívását a periféria és a félperiféria országaiból, valamint a klímaváltozás következményeit.
Horvát belügyminiszter: továbbra is működik a folyosó Magyarország felé
A migránsok számára kialakított folyosó Magyarország felé továbbra is rendben működik, azon híresztelések ellenére, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal közös határát - jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter hétfőn újságíróknak nyilatkozva Opatovacon. Ranko Ostojic a hét végén többször is elmondta: amennyiben Magyarország a jövőben nem engedi be a migránsokat területére, Szlovénia felé irányítják őket. Erről "operatív szinten" már megállapodás született a szlovénekkel - mondta. A horvát média a hét végén arról számolt be, hogy Magyarország vasárnap lezárja Horvátországgal közös határát, és erre az esetre több forgatókönyvet is felvázoltak. Újságírói kérdésre, hogy azok az illegális bevándorlók, akik átlépik a szerb-horvát határt, átesnek-e valamilyen biztonsági ellenőrzésen, Ostojic azt válaszolta: a határátlépéskor és az ideiglenes befogadóállomáson is vizsgálják a migránsokat. "Lehet köztük potenciális terrorista, az viszont, hogy +valamit+ hozna magával, és ezt bevinné a tábor területére, teljesen kizárt" - hangsúlyozta. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, azaz a szerb-magyar zöldhatár lezárása óta 115 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - vasárnap 5065 migráns érkezett, akiket rövid időn beül vonattal és buszokkal elszállítottak a magyar határra. Vasárnap éjféltől hétfő reggel 9 óráig 2466 migráns lépte át a szerb-horvát határt, 10 órakor az opatovaci sátortáborban már csak mindössze 300 fő tartózkodott.
A fő lengyel ellenzéki párt kormányfőjelöltje szorosabb kapcsolatot akar a V4-ekkel
Az október 25-i lengyel parlamenti választások fő esélyese, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányfőjelöltje szorosabb együttműködést akar a visegrádi országokkal (V4) egyebek között a migrációval kapcsolatban, annak ellenére, hogy Lengyelországgal ellentétben Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak jó a kapcsolata Oroszországgal.
Lengyelország szeptemberben megtörte a V4-ek egységét azzal, hogy támogatásáról biztosította az Európai Unió azon tervét, miszerint a blokk 28 tagországa eloszt egymás között 120 ezer menekültet. A terv szerint Lengyelország 4500 további menekültet fogadna be azon a kétezren felül, amelynek befogadását korábban felajánlotta. A nemzeti konzervatív PiS kormányfőjelöltje, Beata Szydlo bírálta ezt a varsói döntést. A migránsválság a lengyel választási kampány egyik fő témája.
"Érdekünkben állt volna Magyarország, Csehország és Szlovákia támogatása (a migránskvóták ügyében)" - jelentette ki Szydlo a Dziennik Gazeta Prawna című napilap hétfői száma szerint.
A liberális jobbközép lengyel kormány - állítása szerint - azért fogadta el a kvótákat, mert a V4-ek szavazata kevés volt annak elvetéséhez az Európai Tanácsban. Elemzők azonban azt mondják: Varsó amiatt is így dönthetett, mert szüksége lehet az EU szolidaritására, ha a jelenleginél sokkal több ember menekülne el az ukrajnai konfliktus elől, és érkezne Lengyelországba.
A PiS magas rangú tisztségviselői utaltak arra, hogy kormányra kerülve ellenezni fogják a szíriai, illetve iraki menekültek Lengyelország által történő befogadását. Ez azt vetíti előre, hogy a politikailag nagyon kényes migránskérdésben további küzdelmek várhatók Brüsszelben.
A PiS korábban bírálta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milos Zeman cseh elnök szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, annak ellenére, hogy az EU szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai válság miatt. Szydlo azonban most pragmatikusabb álláspontot foglalt el. "Jogos a felvetés, hogy Orbán és Zeman együttműködik Putyinnal, ami számunkra elfogadhatatlan. De ha nem törekszünk jó kapcsolatra a csehekkel és a magyarokkal, akkor egyedül maradunk a térségben" - mondta a párt kormányfőjelöltje.
A szerb miniszterelnök szerint országának el kell döntenie, melyik uniós példát követi
Nincs egységes európai uniós álláspont a migránsválsággal kapcsolatban, és a tagjelölt Szerbiának el kell dönteni, melyik uniós ország példáját akarja követni - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök hétfőn a migránsválság kérdéseiről és a balkáni útvonalról szervezett belgrádi konferencián.
A kormányfő szerint Görögország, Horvátország, Magyarország és Németország példáját figyelembe véve látszik, hogy az uniós bevándorlási politikának nincs vezérfonala. Hozzátette, hogy az óriási bevándorlási hullám kihívások elé állítja az EU és Szerbia migrációs politikáját is, de nem ez lesz az utolsó hullám, a megoldást pedig az együttműködésben kell keresni, nem pedig a kerítésekben és a drótokban. Kijelentette ugyanakkor, hogy Szerbia nem fog vitába szállni azokkal a szomszédaival, akik kerítést emelnek, annak viszont nem örül, ha a nacionalizmust a választási kampány részeként használják. Aleksandar Vucic beszédében rámutatott, hogy országa eddig is emberien és szolidárisan viselkedett a migránsokkal, és a jövőben is segítséget nyújt nekik.
A szerb miniszterelnök azt is közölte, hogy az idei év első kilenc hónapjában több mint 172 ezer migránst regisztráltak a nyugat-balkáni országban, ami a teljes 2014-re vonatkozó adatok 7,4-szerese. Naponta 2-3 ezer migráns érkezik az országba, általában Macedónia felől, az elmúlt hétvégén pedig több mint tízezren jöttek.
Elmondta azt is, hogy a balkáni útvonalon fekvő országokat csak tranzitútvonalnak használják Nyugat-Európába vezető útjuk során a főként Szíriából, Afganisztánból és más közel-keleti országokból érkezők. Kiemelte, hogy Németország a fő célpont mint az európai jólét és életszínvonal megtestesítője, és felvetette, hogy vajon a balkáni országok is eljutnak-e a jövőben olyan szintre, hogy célországként tekintsenek rájuk.
Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a várakozások szerint az október 8-i luxembourgi migránsválságról szóló konferencián döntés születik egy olyan pénzalap létrehozásáról, amelyből a migrációs útvonalon fekvő országokat támogatják majd.
Sasa Jankovic ombudsman ugyanakkor arra szólította fel a konferencia résztvevőit, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a háborús térségekből érkező gyermekekre, mert csak az idén körülbelül ötezer fiatalkorú migráns érkezett Szerbiába a szülei nélkül. Elhangzott továbbá, hogy a tél és a csapadékos időjárás közeledte miatt a migránsok néhány nap helyett akár egy hétig is az országban tartózkodhatnak, ezért megfelelő szállást és ellátást kell nekik biztosítani.
Cseh nagykövet: hosszú távú megoldást kell találni
Nemcsak a jelenlegi bevándorlási helyzet kezelésére kell közös megoldást találni, hanem a kérdés hosszú távú rendezésére is - mondta Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövet az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Jelenleg Csehország tölti be a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnöki posztját, és a diplomata az ebben az időszakban országa által tervezett programról beszámolva kiemelte: Prága az egyéves elnöki periódusban a V4 belső kohéziójának erősítését, az energetikai együttműködést, az európai szomszédságpolitikát és az unió bővítését, a biztonsági és védelmi együttműködést, a szolidaritás elvét, továbbá az infrastruktúra fejlesztését helyezi középpontba.
A nagykövet a migránsokkal kapcsolatos kvótákról tartott uniós szavazás előnyének nevezte, hogy végre lezárult a hosszas vita a javaslatról, és most már foglalkozhatnak más, fontosabb kérdésekkel a bevándorlási helyzet megoldásáért. Csehország nem támadja meg jogilag a kvótákról született döntést, de az unión belüli szabad mozgás joga miatt nem hiszi, hogy a jelenlegi jogi környezetben a kötelező kvótarendszer jelentené a megoldást. A megoldás az Európai Unión kívül van - tette hozzá.
Firtl Mátyás (KDNP) kérdésére a diplomata azt mondta, vélhetően az október végi választás és Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének befolyása miatt szavazta meg Lengyelország - ellentétben a többi visegrádi országgal - a kvótarendszert. Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnökének felvetésére Juraj Chmiel azt is elmondta, hogy Prága támogatja a magyar kormányt a határzár ügyében, ugyanis meg kell védeni az EU külső határát. Magyarország nem az első uniós tagállam, amely kerítést épít. Bár a menedékkérőkről valóban gondoskodni kell, nekik is be kell tartaniuk a szabályokat - mutatott rá.
A cseh diplomata emlékeztetett, országa július 1-jén vette át a V4 vezetését, a cseh elnökség mottója: V4 bizalom. A visegrádi együttműködés ma is fontos része az érintett országok külpolitikájának, hiszen a négy ország sok területen kooperál és konkrét eredményeket ért el - magyarázta. Véleménye szerint bár nem mindig jutnak konszenzusra az országok, mindenképpen hasznos, ha koordinálják álláspontjukat a külpolitikai kérdésekben.
Juraj Chmiel szerint a V4 sikerét bizonyítja, hogy külső országok egyre inkább keresik az együttműködés lehetőségét a csoporttal és annak egyetlen intézményével, a Visegrádi Alappal. A cseh elnökség idején több magas szintű találkozót rendeznek, egyeztetnek majd a V4-es államfők, miniszterelnökök, a külügyminiszterek pedig mások mellett a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség térségéből származó kollégáikkal is tanácskoznak.
Különmegbízottak foglalkoznak majd Brüsszelben az antiszemita és az iszlámellenes megnyilvánulásokkal
Az Európai Bizottságnál két különmegbízotti pozíció jön létre az antiszemita és az iszlámellenes megnyilvánulások figyelemmel követésére - mondta az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán. Berke Barna közölte, többi között erről döntöttek a bizottság által szervezett, Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és a muszlimellenes gyűlölet megelőzése és leküzdése Európában címmel tartott kollokviumon Brüsszelben csütörtökön és pénteken. A két különmegbízott az emberi jogokért felelős biztos mellett dolgozik majd, feladatuk lesz bármiféle antiszemita és muszlimellenes megnyilvánulásról szóló jelzés és jelentés fogadása, feldolgozása és értékelése.
További határőröket kért az EU-tagországoktól a Frontex
Az unió határellenőrzési ügynöksége (Frontex) arra kérte a tagállamok vezetőit, hogy bocsássanak rendelkezésre 775 további határőrt a migrációs nyomás kezelése érdekében - áll a szervezet hétfőn kiadott nyilatkozatában.
Az újonnan alkalmazandó határőrök elsősorban a görög és szicíliai határvédelmi egységeket segítik majd a vízi úton érkező migránsok regisztrálásában, de egy részük az unió szárazföldi határainak védelmében is részt fog venni - közölte az AFP-vel Eva Moncure, az ügynökség szóvivője. A 775 új határőr érkezésével a Frontex létszáma a hatszorosára növekszik a térségben, és eléri a 920 főt.
Az uniós határellenőrzési ügynökségnek mintegy 300 fős legénysége teljesít szolgálatot a görög tengerpartok mentén járőröző hajókon, mintegy négyszázan pedig az olasz partok közelében dolgoznak. A Frontex legfrissebb adatai szerint az év eleje óta mintegy 630 ezren érkeztek illegálisan Európába.
"Ez példátlan migrációs válság Európában a második világháború vége óta" - jelentette ki Fabrice Leggeri, az ügynökség vezetője.
"Ha minden ország a maga módján, a szomszédjaival való egyeztetés nélkül kezeli ezt a válságot, a migránsok folyama egyik országból a másikba fog ömleni, mindenki kárára. A tagországoknak meg kell érteniük, ahelyett, hogy rendőrök ezreit sorakoztatják fel a határaikon, hasznosabb lenne az Európai Unió külső határaira küldeni őket" - mondta Leggeri.
Ezrek várnak a presevói befogadóállomás előtt
Továbbra is több ezres tömeg áll egykilométeres sorban a szerb-macedón határon lévő presevói befogadóállomás előtt - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
A tudósítás szerint a rendőrök nemcsak verbális, de fizikai erőszakot is alkalmaznak, erre például akkor van szükség, amikor a migránsok a kordonon átugrálva akarnak előrébb jutni a hosszú sorban. Ezeket a migránsokat mindig visszaállítják a sor végére. Másokat viszont azért kellett kiemelni a tömegből, mert különben összetaposták volna őket - mondta a tudósító.
A tudósítás szerint a helyzet mind a migránsok, mind a lakosság körében növeli a feszültséget: egy iraki migráns elpanaszolta, hogy 14 órája áll koszosan és fáradtan a sorban minden eredmény nélkül, a lakosok pedig járványveszélytől tartanak a mindenfelé látható kosz miatt.
Az M1 szombati tudósítása szerint a presevói befogadóközpontban 24 óra alatt mintegy kétezer bevándorlót tudnak regisztrálni, ennél azonban többen, körülbelül háromezren érkeznek naponta a határon át, emiatt a migránsok feltorlódtak. A befogadóállomás felé vezető úton mintegy másfél kilométeren 4-5 ezer migráns várakozott szombaton.
A zavargások elkerülése érdekében a rendőrség munkáját a csendőrség is segíti.