Külföld

Összekötik négy ország gázvezeték-hálózatait

A lényeg az energiabiztonság, a keleti partnerség nem az unió bővítéséről szól

Négy ország gázvezetékeinek az összekötéséről állapodtak meg az érintett államok külügyminiszterei az Európai Unió Keleti Partnerség csúcstalálkozóján, Rigában. Európa most az energiabiztonságot helyezte előtérbe.

Orbán 20150522
Orbán Viktor kormányfő Andris Berzins lett államfővel (Fotó: MTI - Burger Barna)

Regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg négy állam, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia – mondta el csütörtök este az M1 aktuális csatornának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az erről szóló megállapodást a csütörtökön kezdődött kétnapos rigai keleti partnerségi csúcstalálkozón írta alá a négy külügyminiszter a lett fővárosban. Azzal, hogy összekötik és kétirányúsítják gázvezeték-rendszereiket, mind a négy ország energiabiztonságát jelentős mértékben növelik – hangsúlyozta Szijjártó.

A magyar közszolgálati médiának nyilatkozva a miniszter megjegyezte, az energiabiztonság Európa számára a legégetőbb kérdés, „és ez különösképpen igaz Közép-Európára”. Mint mondta, a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékprojekt lemondása után a térség államainak újabb lehetőségek és megoldásuk után kell nézniük annak érdekében, hogy új gázbeszerzési forrásokat és útvonalakat találjanak. „Mindaddig, amíg a térség gázvezeték-rendszerei nem lesznek összekötve, és mindaddig, amíg egy nagy stratégiai gázvezeték-beruházás nem valósul meg, a közép-európai térségben energiabiztonságról nem tudunk beszélni” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter hozzátette: a partnerek nemzeti költségvetése mellett közösen megpályázandó uniós forrásokból fedeznék a szükséges beruházások költségeit, megjegyezve, egész Európa érdeke a térség energiabiztonsága.

Az Európai Unió Keleti Partnerség csúcstalálkozóján részt vesz a magyar kormányfő is. Orbán Viktort tegnap fogadta Andris Berzins lett államfő. A magyar kormányfő ma a konzervatív brit miniszterelnökkel, David Cameronnal is találkozik.

Ugyan Ukrajna az uniós tagság kilátásának megnyitását várja az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójától, erről a német kancellárnak más a véleménye.

Angela Merkel tegnap azt mondta, az EU keleti partnerségi programja nem a közösség bővítési politikájának eszköze, ezért nem szabad teljesíthetetlen igényeket kelteni iránta. Merkel szerint az EU keleti határvidékén fekvő országokkal indított szomszédsági program az ukrán válság révén „minden eddiginél fontosabb”.