„Összefogásra van szükség”

Miután kormányzati körökhöz – illetve annak eredménytelensége nyomán a nyilvánossághoz – fordult a feltárt „áfacsaló hálózatok” ügyével, valamint azzal, hogy az adóhivatal részéről módszeresen elmaradtak bizonyos ellenőrzési lépések számos kiemelt adózóval szemben, a magyar hatóságok magát a probléma bejelentőjét kezdték üldözni – kifogásolta Brüsszelben Horváth András. A volt adóellenőr szerint számos olyan cég folytat áfacsalási üzelmeket Magyarországon, Romániában, illetve Szlovákiában, amelyeknek a cégvezetésében átfedések, összefonódások, illetve kereszttulajdonlások mutathatók ki. Szerinte hasznos lenne, ha az uniós tagállamok között jobb lenne az együttműködés a cégalapítással kapcsolatos adatcserét illetően. A tanácskozáson Carlo van Heuckelom, az Europol gazdasági bűnözéssel foglalkozó részlegvezetője uniós szinten évente mintegy 40-60 milliárd euróra becsülte azt a kieső áfabevételt, ami kifejezetten szervezett bűnszövetkezeti tevékenység miatt nem folyik be a költségvetésbe. „Az áfacsalás jelensége ellen nemzet szinten nem lehet elég hatékonyan fellépni, hiszen az áfacsalásra „szakosodott” bűnszervezetek határokon átnyúló jelleggel tevékenykednek” – hangsúlyozta Van Heuckelom. Az Europol részlegvezetője egyebek közt kívánatosnak mondta, hogy hozzanak létre ezen a területen adatokat gyűjtő integrált uniós információs központot.

Jávor Benedek, a PM politikusa elmondta, egyértelmű, hogy a tagállamok között jobb együttműködésre lenne szükség az áfacsalás ellen, de ezzel szemben kétféle ellenállás is mutatkozik. Az uniós országok egy része ellenzi az integráció továbbvitelét, és nem akar újabb jogköröket adni közösségi kézbe, egy másik részük viszont azért nem érdekelt az együttműködésben, mert a politika és az adócsalás összefonódott egymással – magyarázta a politikus.