Oroszország kivonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A közgyűlés szociális, humanitárius és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága Oroszország tiltakozása ellenére határozatban szólította föl az országot a Krím lakosai elleni jogsértések megszűntetésével - többek között az önkényes letartóztatásokkal, a kínzásokkal és az embertelen bánásmód gyakorlatával. A bizottság azt követeli, hogy Oroszország vonjon vissza minden diszkriminatív jogszabályt, illetve vonja vissza azt a szeptemberi ítéletet, amellyel betiltotta a krími tatárok mendzsliszét (önkormányzati csúcsszervét).

Anatolij Viktorov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi osztályvezetője szerint az ENSZ-határozat "politikai indíttatású és egyoldalú", valamint hangsúlyozta, hogy a Krím félsziget lakossága "történelmi népszavazáson döntött úgy, hogy Oroszországhoz csatlakozik".

Oroszország Vlagyimir Putyin szerdai rendeletének értelmében kivonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Az ICC-t a római statútummal hozták létre 2002-ben, fő célja a népirtás, az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények szankcionálása. Moszkva 2000 szeptember 13-án írta alá a Rómában elfogadott statútumot, de sosem ratifikálta azt, így a döntés inkább szimbolikusnak tekintendő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a bíróság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: tizennégy év alatt mindössze négy ítéletet hozott, eközben pedig fenntartása több mint egymilliárd dollárba került.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő 2016 januárjában bejelentette, hogy Moszkva felülvizsgálhatja kapcsolatát az ICC-vel, mivel csalódott a törvényszék azon döntésével, hogy vizsgálatot indít esetleges bűncselekmények ügyében, amelyeket Dél-Oszétiában és környékén követtek el Grúzia 2008-ban Oroszországgal vívott villámháborúja során. Az ICC arra a megállapításra jutott: "joggal feltételezhető, hogy Grúziában bűncselekményeket követtel el, amelyek az ICC joghatósága alá tartoznak".