Külföld

Orbán Viktor: Mindenkiről tudni kell, honnan jött, és mik a tervei

Még szigorúbbá kell tenni a migránsok ellenőrzését, az európai emberek életét csak így a megvédeni – mondta a miniszterelnök

Magyarország komolyan veszi a terrorháborút – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, miután megbeszéléseket folytatott Budapesten a hazánkba látogató NATO-főtitkárral. Jens Stoltenberg szerint hazánk értékes szövetséges a katonai szervezetben.

Stoltenberg és Orbán 20151120
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten (Fotó: Botár Gergely - kormany.hu)

A terrortámadások arra hívják fel a figyelmet, komolyan kell venni, hogy az Európai Unióba olyan háborús területről érkeznek emberek, amelyekkel az unió különböző országai – különböző mértékben – hadban állnak – mondta a miniszterelnök, miután a Parlamentben találkozott Jens Stol­ten­berggel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkárával.

A csütörtöki találkozó után a közmédiának nyilatkozva Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy az érintett területekről diverzáns csoportokat küldhetnek Európába, és ennek az eredménye a terror. Szerinte a párizsi terrortámadások után már nem terrorfenyegetésről, hanem valóságos terrortámadásokról kell beszélni, és Magyarország komolyan veszi a terrorháborút. Orbán Viktor szerint a délről érkező migránshullámot még szigorúbban kell ellenőrizni.

A miniszterelnök elmondta: biztosította a NATO főtitkárát, hogy Magyarország folytatja azokat missziókat, amelyekben részt vesz. Orbán Viktor egyebek mellett kifejtette: két válsággóc fenyegeti jelenleg a térségünket. Az egyik az ukrajnai helyzet, a másik a déli térség, ahonnan a migránsok és velük együtt terroristák is érkeznek ma Európába. A kormányfő kijelentette: a migránshullám kezelésében az ellenőrzéseket még szigorúbbá kell tenni, mindenkiről tudni kell, kicsoda, honnan jött, és mit akar, ennek hiányában nem lesz béke és biztonság Európában, az emberek életét csak így lehet megvédeni.

Jens Stoltenberg ugyancsak a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország értékes szövetségese a NATO-nak. A szervezet főtitkára üdvözölte, hogy a magyar kormány bejelentette védelmi kiadásainak növelését, ez – mondta – fontos Magyarországnak és az egész szövetségnek. Úgy látja, nagy kihívásokkal nézünk szembe Európában.

Több NATO-tagállam felajánlotta támogatását Franciaországnak, hírszerzési információkat osztanak meg egymással. Azt is vizsgálják, hogyan tudnak további, helyi kapacitásokat létesíteni az érintett régióban, hogy a kormányok képesek legyenek megvédeni magukat és maguk is felléphessenek a szélsőségek és a terrorizmus ellen a saját erejükkel, amelyet a NATO támogat. Ez az oka annak, hogy a NATO aktívan részt vesz az afganisztáni védelmi erők kiképzésében és más országokban is hasonló tevékenységet végez – magyarázta. Mint mondta, azért fontos ezen országok védelmének megerősítése és stabilitása, mert ha ők képesek fellépni a szélsőségesekkel szemben a saját területükön, akkor „mi is nagyobb biztonságban vagyunk”.

Jens Stoltenberg szerint a migrációs válság valójában humanitárius kérdés, és ha a problémát a gyökerénél, a bevándorlók hazájának számító régió­ban kezeljük, a saját védelmünket is garantáljuk. A főtitkár közölte: a NATO reagál a megváltozott biztonsági környezetre, megduplázták a válaszadó erőik méretét, új, gyors reagálású akciócsoportot hoztak létre. Irányító központokat létesítettek nyolc szövetséges kelet-közép-európai országban, és hazánkban is lesz ilyen. A norvég politikus szerint Oroszországnak az Iszlám Állam állásait kellene támadnia Szíriában.


Ferenc pápa: Világháborúban élünk

A Vatikánban csütörtökön bemutatott misén Ferenc pápa átkozottaknak nevezte a fegyverkereskedőket és mindazokat, akik anyagi előnyből háborúkat robbantanak ki. „Átkozottak, akik a háborún dolgoznak, miközben a békéért cselekvők életüket veszítik!” – fogalmazott a katolikus egyházfő. Ferenc pápa már többször felemelte szavát a fegyverkereskedelem ellen, de most fogalmazott a legélesebben. A pápa kijelentette: a világ semmit sem tanult a múltból, nem értette meg a béke jelentőségét, ehelyett továbbra is háborúzik. Az egyházfő hangsúlyozta, hogy az első világháború és az összes többi konfliktus „felesleges öldöklés” volt. Ferenc pápa megismételte gyakran hangoztatott véleményét, miszerint ma is „világháborúban” élünk, olyan háborúban, amely a világ különböző részein egyszerre zajlik. „Közeledik a karácsony: fények, ünneplés, kivilágított fák, betlehemek… Minden álca: a világ továbbra is háborúzik” – mondta Ferenc pápa.