Külföld
Orbán Viktor: Magyarország megvédi saját, és ezzel Európa külső határait is
A visegrádi négyek elutasítják a menekültkvótákat
Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, hiszen az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba.
A magyar miniszterelnök elmondta: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye.
Nem kellenek a kvóták
A visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csegország és Lengyelország) Pozsonyban tartott kormányfői szintű találkozóján, amelyen Lengyelországot Tomasz Siemoniak miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter képviselte, a résztvevők közös, elutasító álláspontot fogalmaztak meg az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvótákkal szemben.
"Elutasítjuk a kötelező kvótákat, mert úgy hisszük, hogy amit az Európai Bizottság javasol, az ellentétben van az önkéntességnek az Európai Tanács által képviselt elvével" - szögezte le Robert Fico szlovák kormányfő a tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón a tárgyalás témáit és eredményeit ismertetve. Hozzátette: kiemelten foglalkoztak azzal, hogy Magyarországot milyen rendkívüli mértékben érinti az illegális bevándorlás problémája, és egyetértettek abban, hogy ezt a különleges helyzetet mindenkinek tekintetbe kell vennie.
A Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából tartott találkozó második részében Francois Hollande is részt vett. A francia államfő az Európába irányuló, fokozódó menekültáradat problémájával kapcsolatban kijelentette: teljesen egyetért azzal a V4-ek által megfogalmazott nézettel, miszerint Európának elsődlegesen a migráció kiváltó okaira kell megoldást találnia. Rámutatott: Franciaország is osztja azt a véleményt, hogy a menekültkvótákat nem lehet a valóságba átültetni, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kérdés kezelésében az önkéntes alapú szolidaritásnak meg kellene jelennie.
A tanácskozáson az illegális bevándorlás mellett az energiabiztonság és az energiaunió kérdései, Görögország jövője, valamint a végéhez közeledő szlovák és a júliusban kezdődő cseh V4-es elnökség eredményei, illetve célkitűzései is terítékre kerültek.
Az energiaunióval kapcsolatban Orbán Viktor ismertette Magyarország álláspontját, miszerint Budapest támogatja az energiaunió létrehozását, de az energiaár képzésének, illetve az energiaellátás összetételének kérdésében ragaszkodik a nemzeti hatáskör megtartásához. "Ez azt jelenti, hogy mi a nukleáris energiát a jövő energiájának tartjuk, és ebben a körben ez a gondolat egyáltalán nem idegen" - fejtette ki Orbán Viktor.
Fico: Magyarország tiszteletet érdemel
Magyarország tiszteletet érdemel azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök. "Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma van" - mutatott rá a szlovák miniszterelnök.
Fico úgy vélte, hogy "Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt" a világban.
A szlovák kormányfő szerint a migrációs problémával foglalkozó legközelebbi találkozókon és dokumentumokban a görögországi és az olaszországi helyzet mellett "a Magyarországon kialakult komoly helyzetről is beszélni kell".
Fico ugyanakkor leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal, amit Orbán Viktor mondott a külső schengeni határ megvédésének szükségességével kapcsolatban. Szlovákiának a kilenvennyolc kilométeres szlovák-ukrán szakaszon kell védenie a külső schengeni határt, ezért a problémát maga is nagyon jól ismeri - fejtette ki.
Mint elmondta, a tanácskozáson arra a magyar álláspontra is rávilágított, hogy a jövőben legalább egy, stratégiai jelentőségű - magyar nemzetbiztonsági és európai biztonsági szempontból egyaránt fontos - csővezetéknek déli irányból kell gázt szállítania Közép-Európába. "Bennünket minden megoldás érdekel" - szögezte le Orbán Viktor, rámutatva: Magyarország nem akar "elmenni" az európai politika által magára hagyott Nabucco program mellett.
A V4-es tanácskozás lezárása után a résztvevők átvonultak a Kempinski szállóba, ahol egy közös panelbeszélgetésen vesznek részt Közép-Európa legjelentősebb biztonság és külpolitikai fórumán, a Globsecen, amely ugyancsak pénteken kezdődött Pozsonyban.
Globsec: Magyarország nem vár az európai válaszra
A magyar kormány nem vár európai válaszra a menekültválság kezelésében, az államnak ugyanis elsőrendű kötelessége a határai megvédése - jelentette ki Orbán Viktor pénteken Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai fórumon. A magyar kormányfő erről a visegrádi négyek vezetőinek délutáni közös előadáspaneljén beszélt, ahol elmondta: a bevándorlás kérdése rendkívül összetett, van erkölcsi, gazdasági, demográfiai és biztonsági dimenziója, a lényeg azonban az, hogy az illegális határátlépés bűncselekmény, amelyet meg kell akadályozni. A magyar-szerb határon tervezett kerítés felállítását a miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte, s kijelentette: a fő szempont a határőrizet fenntartásának a kötelessége.
A "Dinamikus Visegrád: Energia, Növekedés, Versenyképesség" című panelbeszélgetésen Orbán Viktor azon véleményének is hangot adott, hogy egy ország jólétének legfőbb előfeltétele a stabil vezetés. Kifejtette, hogy az Európában népszerű szemlélet szerint a vezető feladata "mindössze" az intézmények irányítása, s amíg jól mennek a dolgok, ezzel nincs probléma. Mindazonáltal ha egyszer komolyabb probléma merül fel, az intézmények nem működnek megfelelő hatékonysággal, ezért a legfontosabb kihívások kezeléséhez erős vezetőkre van szükség.
A Közép-Európa legjelentősebb biztonság- és külpolitikai fórumának számító Globsec pénteken kezdődött meg a szlovák fővárosban. A Globsecet tizedik alkalommal rendezte meg a Szlovák Atlanti Bizottság (SAC).
A rendezvényen több mint hetven országból mintegy ezer vendég, köztük másfél száz újságíró részvételével számolnak a szervezők. A meghívottak között tucatnyi elnök és miniszterelnök van, köztük a szlovák, a magyar, a cseh kormányfő és Tomasz Siemoniak lengyel miniszterelnök-helyettes mellett a horvát, az észt, a grúz, a szlovák, a macedón és a lengyel államfő, David Cameron brit kormányfő, az EBESZ és a NATO több vezető képviselője, és John McCain amerikai szenátor, volt republikánus párti elnökjelölt is.
A katonai együttműködés folytatásában állapodtak meg a V4-ek
Hosszú idő óta kiváló a katonai együttműködés a visegrádi négyek között - jelentette ki Milan Maxim, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke pénteken, miután cseh, lengyel és magyar kollégájával tárgyalt a szlovákiai Vysoké Tatryban.
A találkozón, amelyet a V4-es szlovák elnökség befejeződése alkalmából tartottak, a visegrádi vezérkari főnökök megállapodtak a regionális biztonságpolitikai kihívások területén való együttműködés folytatásáról, s ennek jegyében aláírtak két stratégiai dokumentumot.
Terítékre került a tervezett visegrádi közös harccsoport kérdése is, amelynek létrejötte Maxim szerint 2016 első felére várható, s amelyhez - mint mondta - "Szlovákia akár ötszáz katonával is hozzájárulhat". A szlovák vezérkari főnök elmondta, hogy a visegrádi országok ősszel közös hadgyakorlatot terveznek.
A visegrádi országok tavaly márciusban állapodtak meg a közös védelmi tervezési együttműködésről, a hosszú távú védelmi elképzelés megalkotásáról, valamint a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoport létrehozásáról.
Megosztott külképviseleti együttműködésről tárgyalt a magyar és a szlovák külügyminiszter
Jövőbeni megosztott külképviseleti együttműködésről tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel pénteken a Globsec keretében tartott kétoldalú találkozójukon.
A megosztott külképviseleti együttműködés egyik lényeges eleme, hogy a jövőben megnyíló magyar külképviseleteken szlovák diplomaták is helyet kaphatnának - mondta el Szijjártó Péter az MTI-nek a Globsec keretében tartott kétoldalú tárgyalásainak témáit részletezve.
"Ez egy egyedülálló kezdeményezés, amely jól mutatja a bizalomépítésnek azt a fázisát, amelyben vagyunk" - mutatott rá a magyar külügyminiszter, hangsúlyozva: a magyar-szlovák együttműködésben az elmúlt időszakban nagyon komoly előrelépések történtek, a két ország közti bizalomépítés gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális, energetikai területeken remekül halad.
"Azt gondolom, hamarosan elérünk arra a szintre, hogy a legforróbb témák is a siker reményével kerülhetnek majd az asztalra" - mondta a külügyminiszter, aki szerint a két kormány közti bizalomépítés mentén a helyi magyar közösség élete is folyamatosan egyre jobbá és könnyebbé fog válni.
Szijjártó Péter a Globsec fórum délutáni részében a kurd regionális kormány külügyminiszterével is tanácskozott, a Kurdisztánba készülő magyar katonai kontingens kiküldetésének menetrendjét tekintették át. "Néhány parancsnok már ott van (...), augusztus végére pedig katonáink teljes létszámban elfoglalják állomáshelyüket (az iraki) Erbílben" - mondta a magyar diplomácia vezetője. Elmondta, hogy a magyar katonák az erbíli nemzetközi repülőtéren zajló kiképzési tevékenység biztonságát fogják felügyelni.
A magyar külügyminiszter a nap hátralévő részében még további kétoldalú találkozókat tartott. Elsőként a Keleti Gyűrű gázvezeték egyik fontos lobbistájával, Miroslav Topolánek volt cseh kormányfővel találkozott, akivel a Nyugat-Balkánon át délről északra irányuló gázszállítás megvalósításának lehetőségeiről tárgyalt. "Több versengő projekt is van a térségben, Magyarország elsősorban abban érdekelt, hogy a török-görög-macedón-szerb-magyar együttműködés nyomán jöjjön létre gázvezeték (...), de igazából az a lényeg, hogy ne maradjunk ki" - mutatott rá.
Szijjártó Péter péntek esti programjában találkozó szerepelt Horvátország és Macedónia államfőivel. Mint mondta, a két államfővel egyebek mellett azt a magyar álláspontot ismerteti, amely szerint az Európai Unió bővítésének folyamatát fel kellene gyorsítani, és a bővítés elsődleges célpontjaiként a Nyugat-Balkán országait kellene megjelölni.
Orbán Viktor: Magyarország megvédi saját, és ezzel Európa külső határait isA magyar kormányfő a V4-ek értekezletén szó...