Orbán Viktor: Csak önkéntes alapú betelepítésről lehet szó

Spiegel Online: 72 ezer menekült önkéntes befogadásáról állapodhatnak meg Brüsszelben
Összesen 72 ezer menekült önkéntes alapú befogadásáról állapodhatnak meg az Európai Tanács csütörtökön késő délután kezdődő brüsszeli értekezletén - jelentette a Spiegel Online német hírportál. A megállapodás-tervezet szerint első lépésként 18 ezer szíriai menekültet kellene szétosztani a tagállamok között, majd további 54 ezer menekültet az ügyben tavaly júliusban, illetve szeptemberben hozott döntésekkel elindított, sikertelen áttelepítési programok keretében, azzal a módosítással, hogy a befogadás csak önkéntes lehet. Az nem világos, hogy mi történik, ha betöltik a keretet, és továbbra is érkeznek menedékkérők az Égei-tengeren uniós területre.

A kétnapos találkozó keretében az uniós vezetők folytatják tárgyalásaikat az Ahmet Davutoglu török kormányfő által március 7-én váratlanul előterjesztett javaslatokról. A körvonalazódó menekültügyi megállapodás keretében Ankara további pénzügyi támogatást kért az uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására.Emellett újabb öt fejezet megnyitását kérte a vele folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe vállalnák, hogy visszafogadják az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat.  Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

A magyar miniszterelnök a csúcsértekezletre megérkezve kifejtette, azzal a céllal ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy "ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni". 

Orbán leszögezte, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű "népességmozgatásra". Újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt ezen cél elérésére. Hozzátette, a vízumkérdésről szóló vitában Magyarország korábban is azt képviselte, hogy Ukrajnának minél hamarabb, de Törökországnál mindenképp előbb adják meg az uniós vízumkedvezményt, és úgy látja, hogy "ebbe az irányba mozdulnak el a dolgok ma és holnap itt Brüsszelben". "A magyar érdekeket meg tudjuk védeni, hogy azon felül mi lesz, azt meglátjuk" - összegzett Orbán Viktor.

Optimista, ugyanakkor elővigyázatos az Európai Unió és Törökország között készülő, a menekültáradat megállítását célzó megállapodás elérése kapcsán Angela Merkel német kancellár csütörtöki közlése szerint. "Bonyolult egyeztetéseknek nézünk elébe, az alapvető irány azonban világos. Osztom az Európai Tanács elnökének (Donald Tusk) véleményét, aki elővigyázatos optimizmusról beszélt" - mondta Merkel a Brüsszelben kezdődő, kétnapos EU-csúcs nyitónapján.

Mark Rutte, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke, aki előző héten részt vett az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök és Merkel által egyeztetett török javaslat kidolgozásánál, azt mondta, ha az európai vezetőknek sikerülne megegyezni Ankarával, a migránsok három-négy héten belül felhagynának azzal az igyekezetükkel, hogy Törökországból az Európai Unióba jussanak. Véleménye szerint nincs más lehetőség: megegyezésre kell jutni Törökországgal, különben a görög helyzet súlyos marad, a humanitárius katasztrófa pedig tovább mélyülhet. Megegyezés nélkül, a nyugat-balkáni útvonal lezárásával a helyzet Görögországban egészen kegyetlenné válik - fogalmazott.

David Cameron brit miniszterelnök a török követelésekkel kapcsolatban elmondta: mivel Nagy-Britannia nem része a schengeni övezetnek, akármilyen megegyezés is születik az unió és Törökország között, London nem fog vízummentességet biztosítani a török állampolgárok számára. Ha el lehetne érni azt, hogy az illegálisan Görögországba érkező migránsokat visszaküldenék Törökországba, nagy eredménye lenne a csúcstalálkozónak - hangsúlyozta a kormányfő.

Ciprus továbbra sem járul hozzá a török európai uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsításához - közölte az ország kormányszóvivője. Törökország a többi között a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kérte az uniótól a migrációs válság kezelését szolgálni hivatott megállapodás részeként.

„Bárminemű párbeszéd arról, hogy az EU nyissa meg Törökországgal a tárgyalási fejezeteket, amelyeknek befagyasztását a Ciprusi Köztársaság érte el, csak akkor lehetséges, ha Ankara teljesíti kötelezettségeit” - közölte Nikosz Hrisztodulidisz szóvivő.

A ciprusi kormány ahhoz a feltételhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Köztársaságot önálló államként, és nyissa meg a török kikötőket és repülőtereket a ciprusi hajók, illetve repülőgépek előtt.

Ciprus északi részét 1974-ben szállta meg Törökország, amely védhatalmi státusára hivatkozva avatkozott be a török ciprusi kisebbség védelmében, amikor a szigetországban végrehajtott államcsínyt követően a görög ciprióta puccsisták egyesülni akartak Görögországgal. Ciprus északi részén pár évvel később létrejött az Észak-ciprusi Török Köztársaság, amelyet csak Ankara ismer el, és amelynek fennállását a területén állomásozó több tízezer török katona szavatolja. A sziget azóta is megosztott.

A cseh és az olasz külügyminiszter támogatja az összefogást
A migrációs válságban közös összeurópai megoldásra van szükség - állította egybehangzóan Lubomír Zaorálek és Paolo Gentiloni cseh és az olasz külügyminiszter, miután csütörtökön Prágában tárgyalásokat folytattak európai és kétoldalú kérdésekről. Felhívták a figyelmet arra, hogy Líbiára is oda kell figyelni, mert onnan is nagyszámú illegális bevándorló érkezik Európába. "Ha sikerülne megfékezni a Balkánon át hozzánk tartó menekültáradatot, akkor természetesen elképzelhető, hogy a földközi-tengeri út a nyár folyamán újra rendkívül fontossá válhat" - vélekedett Zaorálek. Paolo Gentiloni arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának nemcsak a saját területén kell fellépnie, de ott is, ahol a problémák gyökerei vannak. Szíriáról és Líbiáról beszélek" - szögezte le. "Komplex megközelítésre van szükség" - tette hozzá.

Csehország kitart azon álláspontja mellett, hogy a szíriai menekültek áttelepítésére Törökországból más tagállamokba a már jóváhagyott mechanizmusokat kell felhasználni - jelentette ki Bohuslav Sobotka. A cseh miniszterelnök szerint az EU és Törökország között megkötendő megállapodás nem vezethet a korábban jóváhagyott menekültkvóták megemeléséhez.

Közölte, hogy Csehország kész segítséget nyújtani Görögországnak az adminisztratív terhek viseléséhez. „Csak az idén több mint száz szakképzett embert tudunk biztosítani az ellenőrző állomásokon és a határokon felmerülő többletmunkához” - fejtette ki a kormányfő.

A már körvonalazódó menekültügyi megállapodás keretében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá újabb öt fejezet megnyitását a csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben.

Belga kormányfő: zsaroláshoz hasonlít a török követelés

Törökország sokat kér, és a követelései már inkább zsaroláshoz hasonlítanak, mint segítségkéréshez - mondta Charles Michel belga kormányfő az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön. Hozzátette: egy ilyen követeléssel szemben meg kell védeni az európai érdekeket. Európa megmutatta, hogy többre is képes, ha máshogy nem megy, akkor az eddig érkezett menekültek áthelyezésével kell csökkenteni a tagállamokra nehezedő nyomást - mondta.

Charles Michel szerint az európai értékek szem előtt tartása elengedhetetlen, amelynek értelmében alapkövetelmény a sajtószabadság és az emberi jogok teljes körű betartása török részéről is. A megegyezéshez az kell, hogy Törökország teljesítse minden vállalását, de még nem tartunk itt - hangsúlyozta a kormányfő.

Az osztrák tárcavezető a ZDF német televíziónak adott interjújában kétségeinek adott hangot a Törökországgal való megegyezés lehetőségével kapcsolatban. Meglátása szerint nem szabadna a vízumkötelezettség eltörlésével jutalmazni Törökországot, miután Ankara korlátozza a sajtószabadságot. Úgy vélte: az uniónak a megegyezés érdekében nem szabadna lemondania saját értékeiről.

Werner Faymann osztrák kancellár reményei szerint az uniós csúcson véget vetnek majd a menekültek korlátlan átengedésének. Szerdai parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a jobb határvédelem miatt támogatja a megegyezést Törökországgal, azonban a vízummentességgel és a csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben nem tenne engedményeket, az anyagi támogatást pedig nem Törökországnak, hanem a menekülteknek folyósítaná.

Csütörtökön délután kétnapos uniós csúcsértekezlet kezdődik, amelynek középpontjában a Törökországgal folyamatban lévő tárgyalások folytatása és az EU-török megállapodás véglegesítése áll.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) a Handelsblatt című német üzleti lapban megjelent interjúban azt mondta, hogy „óvatosan optimista”, és úgy véli, sikerül „kötelező érvényű” megállapodásra jutni Törökországgal.

Agyrémnek nevezte, hogy a formálódó megállapodás értelmében az EU a tömeges kitoloncolás eszközét alkalmazná.

„Valamennyi illegális migránsnak egyéni menekültügyi eljárásban lesz része, amely nagyjából egy hétig tart majd, és lesz joga fellebbezni a döntés ellen. Csak ezután lehet visszaküldeni Törökországba” - mondta.

Jean-Claude Juncker kiemelte, hogy a vízumliberalizáció ügyének előmozdítása az ankarai vezetésen múlik, amelynek számos feltételt kell teljesítenie, egyebek között módosítania kell kilenc törvényt. Az EU ragaszkodik a szabályok betartásához és nem tesz engedményt Törökországnak - jelentette ki.

Hozzátette, nem érzi úgy, hogy az EU kiszolgáltatott lenne Törökországnak, és nem lát problémát a jogállamiságról - a többi között a sajtószabadságról és az emberi jogokról -, valamint az igazságszolgáltatásról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásában. Mint mondta, semmi nem szól az ellen, hogy Törökország ezeken a területeken közeledjék az EU-hoz.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint tizenöt éve kezdődött török uniós csatlakozási folyamat „nyílt végű”, vagyis nem feltétlenül vezet Törökország felvételéhez.

Törökország „momentán nem érett az uniós tagságra, és szerintem tíz év múlva sem lesz az” - húzta alá Jean-Claude Juncker.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt veti a szemére, hogy az európai egyesült államok kiépítésére törekszik, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy „Orbánnak nincs igaza, nem vagyok az európai egyesült államok hirdetője”. Kifejtette, hogy fiatal korában még könnyen beszélt erről az elképzelésről, de most már tudja, hogy „az emberek nem akarják az európai egyesült államokat, és nem is lehet rájuk kényszeríteni”. Az EU mindig is nemzetállamokból áll majd, amelyeknek „össze kell csiszolódniuk”, de különösen nehéz, válságos időkben bizonyos mértékben szükség lesz a nemzeti szuverenitás közösségi szintre helyezésére - mondta Jean-Claude Juncker.

A Politico című brüsszeli hírportál által megkérdezett politikusok, diplomaták és tanácsadók nyolcvankilenc százaléka szerint sikerül megkötni a migrációs válság kezeléséről szóló egyezményt az Európai Unió és Törökország között - derült ki az online lap csütörtöki írásából.

A friss felmérésben csaknem száz, a brüsszeli döntéshozatalra rálátó embert kérdeztek meg, többek között Alexander Vershbow-t, a NATO-főtitkár helyettesét, Carl Bildt egykori svéd kormányfőt és Györkös Pétert, a magyar uniós állandó képviselet előző vezetőjét. A Politico által megkérdezettek ugyanakkor kikötötték, hogy véleményüket a lap csak nevük feltüntetése nélkül idézheti.

A válaszadók ugyanakkor meglehetősen szkeptikusnak tűntek a készülő megállapodás hatékonyságát illetően. A megkérdezettek hatvannégy százaléka arra számít, hogy az esetleges egyezmény nyomán mindössze kis mértékben mérséklődik majd az Európába tartó migránsáradat.

A válaszadók nyolcvanöt százaléka úgy gondolja, hogy az uniós tagországok bizonyos belső schengeni határai az év végéig zárva maradnak.

Az amerikai hírportál európai kiadása által csütörtökön közzétett eredményekből kiderült, hogy a megállapodást pártoló Angela Merkel német kancellárt sokan „bátor” vezetőként és az európai értékek védelmezőjeként jellemezték. A megkérdezettek ötven százaléka jó véleménnyel van a kancellár migrációs stratégiájáról, 38,9 százaléka viszont ellenzi.