Orbán Viktor: Bátrabbak is lehettünk volna

A kormányfő a csúcstalálkozó egészét értékelve azt mondta: minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy az unió leküzdje problémáit, a lassú gazdasági növekedést és a romló versenyképességet. A keleti partnerség jó eszköz lehet erre, ugyanakkor úgy fogalmazott: "talán kicsit bátrabbak is lehettünk volna a mai napon, én fél szívvel mondom azt, hogy sikeres volt a mai megbeszélés". 

Beszámolt arról a magyar javaslatról is, amely szerint Azerbajdzsánt a többi keleti partnerségbe bekapcsolódott országtól külön kellene kezelni, hogy minél hamarabb létrejöhessen  egy stratégiai megállapodás a gyors energetikai együttműködés érdekében. Orbán Viktor kulcsországnak nevezte Azerbajdzsánt, mert, mint mondta Oroszországon kívüli területekről Európába gázt belátható időn belül csak innen lehetne szállítani. 
A David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról a kormányfő úgy számolt be: megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolnak a britek az Európai Unióban. Ezek közé sorolta a jóléti rendszerrel való visszaélés, a migráció megfékezése vagy a túlszabályozottság kérdéseit. Rugalmasabb uniót szeretnének - ismertette Orbán Viktor, amelyet a magyar miniszterelnök ésszerűnek ítélt. 

Moszkva szerint fontos lehetőséget mulasztottak el
Az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására - állapította meg a rigai rendezvényt értékelve pénteken az orosz külügyminisztérium.
A tárca szerint a megosztottság egyre mélyül a kontinensen, a keleti-partnerségi program pedig "átideologizált geopolitikai projekt" maradt, amelynek megvalósítására "egyes uniós tagállamok kedvezőtlen befolyást gyakorolnak oroszellenes beidegződéseik miatt" - olvasható a közleményben. 
Moszkvában kifogásolták, hogy az Európai Unió megismételte Krímmel kapcsolatos "helytelen állásfoglalását". Azt is észlelte Oroszország, hogy a keleti partnerségben részt vevő országoknak a programhoz való hozzáállásában létező különbségek mögött Moszkvát, annak cselszövését vélték felfedeznia rigai csúcs résztvevői.  
Azt is leszögezi a külügyi közlemény: Oroszország nem kételkedik abban, hogy "mindenkinek joga van erősítenie a kapcsolatait partnereivel, beleértve az Európai Uniót is", de Moszkva szerint azt az egyenlőségre alapozva kell tenni. Emellett nem szabad visszaélni a kapcsolaterősítésben érdekelt országok korszerűsítési és reformtörekvéseivel. 
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Oroszország kész "az építő együttműködésre az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel és a Független Államok Közösségével az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig elterülő, közös és oszthatatlan biztonságon alapuló egységes gazdasági és humanitárius térség létrehozatalában."

A sajtókonferencián végül az Európai Tanács vezetője azt mondta, nem a nézeteltérésekről egyeztettek az azeri elnökkel, hanem arról, hogy Brüsszel "megkülönböztetett" módon kezeli a keleti partnerségi programban résztvevő hat országot, amelyeket merőben különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel való együttműködésben.

David Cameron szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kidolgozóinak nem lehetett céljuk az elmúlt években tapasztalt tömeges migráció.
A konzervatív párti brit miniszterelnök az EU keleti partnerségi programjáról rendezett rigai csúcstalálkozó pénteki zárónapján újságíróknak kijelentette: nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátórendszereire gyakorol.
Cameron szerint tavaly csaknem 90 ezren érkeztek Nagy-Britanniába úgy, hogy nem volt állásuk, és ők a jelenlegi helyzet alapján már érkezésük napjától hozzáfértek a "nagyon nagyvonalú" brit szociális ellátórendszerhez. A brit kormányfő szerint ezen változtatni kell.

Mogherini nem várt szenzációs eredményeket
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előzőleg közölte, nem szabad várni a rigai csúcsértekezlettől szenzációs eredményeket. Dalia Grybauskaite litván elnök szerint a nyilatkozat csupán nyugtázni fogja a hat partnerország európai törekvéseit.  
A csúcstalálkozó részvevői már csütörtök este, munkavacsora keretében megbeszéléseket folytattak. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök a késő esti órákban külön is tárgyalt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel a görög államadósság kezelését célzó megállapodásról. A tárgyalások majdnem két órán át zajlottak, de ezúttal sem hoztak áttörést, és Merkel úgy fogalmazott, hogy Athénra még kemény munkára vár, további erőfeszítéseket kell tennie a pénzügyi válság rendezése érdekében, amiben számíthat Párizs és Berlin támogatására és segítségére.
A rigai értekezleten az Európai Bizottság és Kijev képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy Ukrajna 1,8 milliárd eurós pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől az idei és a jövő év folyamán. A pénzt három egyforma részletben utalják át attól függően, hogy Kijev hogyan hajtja végre a szándéknyilatkozatban felsorolt reformokat. 

Zeman Moszkvát is bevenné a partnerségbe
A cseh elnök kifejtette, hogy Oroszországnak korábban is felajánlották ezt a lehetőséget, de akkor elutasította, "amit lehet, hogy most már kissé sajnál".
Emlékeztetett továbbá, hogy Moszkva tagsága 2009-ben, az uniónak a volt szovjet tagköztársaságok gazdasági felzárkóztatására kidolgozott tervében került szóba, Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter vetette fel. A varsói diplomácia vezetője akkoriban szorgalmazta Oroszország belépését a programba, és azt bizonygatta, hogy a keleti partnerség nem irányul az orosz érdekek ellen. Azóta az ukrajnai válság miatt feszültté vált a viszony Oroszország és az Európai Unió között, és orosz politikusok is oroszellenesnek tekintik a keleti partnerségi programot.