Külföld
Orbán: Nem kell minket nyomás alá helyezni
A kormányfő az újabb korrupciós vádakra reagálva leszögezte: nincs rendjén, hogy hazánkat műveleti területté nyilvánították
Nincs rendjén, hogy „nyilvános előadásokból kell tudomást szereznie kormányoknak arról, hogy akcióterveket hajtanak végre nemzetközi pénzből oly módon, hogy nyomás alá próbálják helyezni ezeket a kormányokat a saját országuk területén szervezett civil társadalmi akciókkal” – jelentette ki a magyar kormányfő. Mint azt a Kelet-Európa–Kína csúcstalálkozót megelőzően Belgrádban elmondta, Magyarországon senki nem örül annak, hogy az országot műveleti területté nyilvánították húszegynéhány másik országgal együtt.
Orbán Viktor szerint ugyanis „ha valaki együtt akar működni Magyarország vagy Közép-Európa bármely kormányával bármely jó cél érdekében, akkor mi arra nyitottak vagyunk, nem kell bennünket nyomás alá helyezni, nem kell pénzt elkölteni a hátunk mögött, nem kell ellenünk szervezni semmit, hiszen mi a józan ész talaján állunk, és minden jó cél érdekében mindenkivel szívesen működünk együtt”. A magyar kormány szeretne minél hamarabb kiutat találni ebből a helyzetből – mondta a kormányfő. „Jobb, hogy ha az emberek tudják, mi a helyzet, az a jó, ha tiszta vizet öntünk a pohárba” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy hazánkban is inkább a sunyiság, a ravaszkodás, a diplomáciai ügyeskedés irritálja az embereket, „mert ha valaki akar tőlünk valamit, akkor mondja meg egyenesen, a magyar ember ehhez van szokva, ezt kedveli, szereti tudni, hogy tiszta a víz a pohárban”. Hozzátette, azért tartja fontosnak, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel, hogy akit érdekel, az a magyar parlamenten keresztül nyomon tudja követni az eseményeket.
A magyar miniszterelnök Sarah Sewallnak, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának december 9-én, a korrupcióellenes világnapon tett nyilatkozatára reagált. Sewall a felszólalásában ugyanis azt hangoztatta, hogy a korrupció sebezhetővé teszi az országokat és a népeket a közvetlen belső veszélyekkel, illetve a külső manipulációkkal szemben a Balkántól a Fekete-tengeren át a Bengáli-öbölig. Mint mondta, „érzékeljük ezeket a veszélyeket, és nagykövetségeink kéttucatnyi kelet- vagy közép-európai országban éppen azon dolgoznak, hogy akciótervet állítsanak össze az illető fogadó ország számára az ottani korrupcióellenes reform támogatására és az ebben az ügyben való együttműködésre”.
Sewall kijelentésére a magyar külgazdasági és külügyminiszter is reagált. Szijjártó Péter elmondta, a korrupció elleni fellépés a magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hazánk szuverenitása szempontjából aggodalomra adna okot, ha az Egyesült Államok a kormánnyal való egyeztetés és annak egyetértése nélkül hajtana végre a vesztegetési ügyek elleni akciótervet. Mint mondta, a vesztegetési ügyek elleni határozott fellépés az egyik első helyen szerepel Magyarország intézkedései között, nem véletlenül hirdetett meg Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát, és az sem a véletlen műve, hogy a magyar kormány néhány közbeszerzési szabályt hatályon kívül helyez, és új, az európai jogszabályoknak megfelelő közbeszerzési törvényt készít. A külügyi tárcavezető az újabb amerikai támadásra reagálva elmondta, mivel az államtitkár beszéde két tucat közép- és kelet-európai országról szólt, és „kizárásos alapon” ezek között kell lennie néhány európai uniós országnak, ezért hétfőn Szabó László külügyminiszter-helyettes felvetette a kérdést Brüsszelben, a Külügyek Tanácsának ülésén. Szijjártó hozzátette, az uniós országok korrupcióellenes fellépése elsősorban európai ügy.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az Általános Ügyek Tanácsában, a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek megbeszélésén közölte: Magyarország aggályosnak tartja, hogy egyik legfontosabb szövetségese az érintett országok kormányainak bevonása nélkül készít elő akcióterveket Kelet-Közép-Európában.