Külföld
Orbán Viktor és Szijjártó Péter a EU-Latin-Amerika-csúcson
Nagy hangsúlyt kapott a bevándorlás
Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) közös csúcstalálkozóján 61 ország vesz részt, közülük 42 a legmagasabb, állam- illetve kormányfői szinten képviselteti magát. A magyar delegációt Orbán Viktor vezeti.
A miniszterelnök csütörtök reggel a visegrádi országok egyeztetésén vett részt, ahol nagy hangsúlyt kapott a bevándorlás kérdése – mondta a sajtófőnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter annyit fűzött hozzá, hogy a visegrádi országok megerősítették együttműködésüket a bevándorlás uniós kezelésének kérdésében, vagyis hogy a visegrádi országok ragaszkodnak az Európai Tanács korábbi döntéséhez, amely az önkéntes befogadás lehetőségét hangsúlyozza, s elutasítják a kötelező befogadási kvótákat.
A miniszter kijelentette kifejtette, hogy a kérdésben földrajzilag kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, az uniós intézményeknek európai felelősségként kellene elismerniük a Nyugat-Balkánról érkező migráció okozta nyomást, és segíteniük kellene azokat az országokat, amelyek ezzel kénytelenek szembenézni. A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – abban is egyetértenek, hogy az igazi megoldást az unión kívül kell keresni, egyúttal elutasítanak minden olyan megközelítést, amely bíztatólag hatna a bevándorlásra.
„Nagyon fontos, hogy miközben az Európai Unió az európai adófizetők pénzét költi fejlesztési programokra Európán kívül, akkor ezeknek az elköltött az eurómillióknak, -milliárdoknak érezhetőnek kell lenniük ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítményében úgy, hogy az ott élők ne kényszerüljenek arra, hogy gazdasági okokból elhagyják az adott országot” – húzta alá Szijjártó Péter.
Dél-amerikai kapcsolatok
A magyar miniszter Ana María Sánchez perui külügyminiszterrel is folytatott tárgyalásokat a Csendes-óceáni Szövetséghez való magyar megfigyelői csatlakozásról, amit a szövetség dél-amerikai tagjai támogatnak, és várhatóan július elején születik róla döntés.
A megbeszélésen elhangzott: Peru a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, több szabadkereskedelmi megállapodása is van, és Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU-val kötött perui szabadkereskedelmi egyezmény is mielőbb hatályba lépjen.
Szijjártó Péter a tárgyaláson emlékeztetett, hogy Magyarország az ehhez szükséges ratifikációs lépést már megtette, és sürgeti uniós partnereit, szintén hagyják jóvá a megállapodást.
Az Eximbank 300 millió dolláros hitelkeretet nyitott magyar vállalatok támogatására a perui piacon, egyúttal megállapodás született 20 perui ösztöndíjas fogadásáról – összegezte az elhangzottakat Havasi Bertalan.
A zárónapon várható
Fejlesztéspolitikai vitával zárul a csúcstalálkozó. Az országok csúcsvezetői Európa és Latin-Amerika kereskedelmi-gazdasági együttműködésének fejlesztéséről, a klímaváltozásról, és a terrorizmussal szembeni fellépésről tárgyalnak.
Szerda este diplomácia források szerint brit-argentin szóváltás volt a tanácskozáson a Falkland-szigetek hovatartozása ügyében. Hector Timerman argentin külügyminiszter felvetette országa igényét a Tűzföld közelében fekvő szigetcsoportra, amely 1833 óta brit ellenőrzés alatt áll, Argentína 1982-ben rövid időre katonai erővel elfoglalta, de ezután a britek gyors vereséget mértek a dél-amerikai országra, és visszafoglalták a szigeteket. 2013-ban a mintegy háromezer lakos többsége népszavazáson a Nagy-Britanniához tartozás mellett foglalt állást, az argentinok azonban nem fogadják el a referendum eredményét.
A brüsszeli találkozón Timerman gyarmatosítóként jellemezte a britek magatartását, mire David Cameron brit miniszterelnök brit források szerint visszautasította, fenyegető jellegűnek minősítette az argentin külügyminiszter kijelentését. Argentin körökben ugyanakkor modortalannak nevezték Cameron hangütését.
A Falkland-szigetek jelentőségét növeli, hogy partjai közelében olajat találtak a tengerfenék alatt.
Az EU-latin-amerikai csúcson Brüsszelben tartózkodó vezetők felhasználják a személyes jelenlétet más kérdések megtárgyalására is. Így például Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök szerda este mintegy két órán át tárgyalt Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel a görög hitelválságról. E megbeszélés eredményei egyelőre nem ismeretesek.