Külföld
Optimisták az uniós csúcs tárgyalói
Összesen hetvenkétezer szíriai menekült önkéntes befogadásáról állapodhatnak meg az EU-tagországok elnökei és kormányfői
A Brüsszelben tegnap összesereglő EU-tagországok állam- és kormányfőinek célja a migrációs beáramlás megállítása, így a kétnapos találkozó keretében az uniós vezetők folytatják tárgyalásaikat az Ahmet Davutoglu török kormányfő által március 7-én váratlanul előterjesztett javaslatokról.
A körvonalazódó menekültügyi megállapodás keretében Ankara további pénzügyi támogatást kért az uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására. Emellett újabb öt fejezet megnyitását kérte a vele folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe vállalnák, hogy visszafogadják az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
A magyar kormány célja, hogy kizárólag önkéntes alapon történjen bármifajta menekültcsere vagy betelepítés az Európai Unió és Törökország között készülő esetleges migrációs egyezmény keretében – hangsúlyozta Orbán Viktor csütörtökön, az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója előtt. A magyar miniszterelnök a csúcsértekezletre megérkezve kifejtette, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű „népességmozgatásra”. Újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt ezen cél elérésére.
Angela Merkel német kancellár érkezésekor úgy fogalmazott: optimista, ugyanakkor elővigyázatos a megállapodás elérése kapcsán. Hozzátette: „Bonyolult egyeztetéseknek nézünk elébe, az irány azonban világos. Osztom az Európai Tanács elnökének (Donald Tusk) véleményét, aki elővigyázatos optimizmusról beszélt.”.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint mindenképpen megegyezésre kell jutni Törökországgal, mert a helyzet a balkáni útvonal lezárásával katasztrofálissá válhat.
Mark Rutte, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia miniszterelnöke azt mondta, ha az európai vezetőknek sikerülne megegyezniük Ankarával, a migránsok három-négy héten belül felhagynának azzal az igyekezetükkel, hogy Törökországból az Európai Unióba jussanak.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke optimistának bizonyult a Handelsblatt német lapnak adott interjújában. Szerinte sikerül megkötni Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről szóló megállapodást. Ugyanakkor agyrémnek nevezte, hogy a formálódó megállapodás értelmében az EU a tömeges kitoloncolás eszközét alkalmazná. Közben a Spiegel Online német hírportál arról értesült, hogy hetvenkétezer szíriai menekült önkéntes alapú befogadásáról állapodhatnak meg ma.
Tegnap az is kiderült, hogy az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlését javasolja majd áprilisban az EB. Ezt Juncker jelentette be, miután Donald Tuskkal közösen megbeszélést folytatott Petro Porosenko ukrán államfővel. Orbán Viktor kormányfő tegnap az ukrán államfővel találkozott. A kormányfő kérte Porosenkót, hogy a kárpátaljai fejlesztési programokat – melyeket a magyar kormány támogat – az ukrán állam is gyorsítsa fel.
Meg nem erősített terrorriasztás
Sem az ankarai német nagykövetség, sem az isztambuli német főkonzulátus nem nyitott ki csütörtökön „meg nem erősített” terrorriasztás miatt – közölte a német külügyminisztérium. A tárcát vezető Frank-Walter Steinmeier elmondta, hogy a német biztonsági hatóságok „konkrét és nagyon komoly” információk birtokába jutottak. A diplomáciai képviseletek mellett német iskolák is zárva maradtak a két török városban. Ankarában vasárnap robbantásos támadást hajtott végre két öngyilkos merénylő, a támadásban harmincöt ember vesztette életét. Elkövetőjeként a szakadár Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű csoport jelentkezett.
Röviden
Hazánkat igazolta a bíróság döntése
- Az Európai Parlament előtt tüntetett tegnap a Flamand Érdek (Vlaams Belang). A jobboldali párt aktivistái – ahogy a lapunk mai számának címoldalán megjelent fotón is látható – egy török zászlókból kirakott vörös szőnyeget helyeztek el az épületnél, transzparensükre pedig azt írták: „Ne gördítsünk vörös szőnyeget nyolcvanmillió török elé”.
- A magyar kormány érvelésének minden pontban helyt adva döntött az EU Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében – közölte az Igazságügyi Minisztérium. A kormány tavaly júliusban rendeletben rögzítette a biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, ebbe a körbe tartozik sok más állam mellett Szerbia is. Az unió Bírósága csütörtöki ítéletében rögzítette, hogy megfelel a nemzetközi jogrendnek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot. Egy kérelem a többi között akkor is elfogadhatatlannak minősül, ha a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban.
- A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kvótarendszer elhibázott koncepció, amely csak még mélyebbre visz a bevándorlási válságban, ahelyett, hogy megoldást kínálna. Szijjártó Péter csütörtökön Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón elhangzott kérdésre válaszolva kifejtette: teljesen új helyzet állt elő ahhoz képest, amikor néhány hete az Európai Unió és Törökország közötti megállapodásról vitáztak, ugyanis a nyugat-balkáni országok lezárták zöldhatáraikat az illegális határátlépők előtt.