Olasz ellenzék: A magyar és osztrák kormány az állampolgárait védi

Matteo Salvini Facebook-oldalán azt írta: „Matteo Renzi (olasz kormányfő) azért fenyegeti Ausztriát és Magyarországot, mivel nem akarnak több bevándorlót. Azt gondolom, hogy az osztrák és a magyar kormány saját állampolgárait védi, miközben Renzi veszélyt jelent gyermekeink jövőjére”.

Salvini bejegyzésének előzménye, hogy brüsszeli értesülések szerint Matteo Renzi az Európai Unió csúcstalálkozóján azzal fenyegette meg a visegrádi országokat, Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy ha nem vesznek részt a menedékkérők tagországok közötti elosztásának rendszerében, akkor csökkenthetik számukra a fejlesztésekre szánt, kohéziós alapból származó uniós pénzeket.

Matteo Renzi szavait több olasz politikus kommentálta.

Laura Boldrini, az olasz képviselőház elnöke, a Baloldal Környezet Szabadság (Sel) politikusa kijelentette: „Olaszországnak teljesítenie kell kötelességét, és meg kell nyitnia a regisztrációs központokat, de a többi európai államnak is részt kell vállalnia (...) ma a menekültválság öt országot terhel, de huszonnyolcan vagyunk: követelnünk kell a (bevándorlók) mindenki közötti szétosztását”.

Francesco Boccia, a kormánykoalíciót vezető balközép Demokrata Párt (PD) politikusa, a képviselőház mérlegügyi bizottságának elnöke szerint Olaszország álláspontja a menekültek befogadásáról „kifogástalan”. Hozzátette: „szolidaritás nélkül az unió közös terve veszíti értelmét. Renzi jól tolmácsolta az egész ország érzését. Érthetetlen, mi háborítja fel a magyar kormányt: szolidaritás nélkül nincsen unió és pénz se. A miénk nem politikai zsarolás, hanem a jelenlegi helyzet tárgyilagos olvasata. A labda most a magyarok térfelén van és mindazokén, akik úgy gondolják, hogy a problémákat falak emelésével lehet megoldani.”

A fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat Matteo Renzi olasz kormányfő, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében - közölte egy meg nem nevezett brüsszeli forrás.

„A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma” - hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányukban - tette hozzá. Ez a támogatás a volt szocialista országok elmaradottabb régióinak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014-2020 közötti periódusban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érintheti. Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország.

Mivel a menedékkérők számának növekedésével a befogadó országok kiadásai fedezésére uniós támogatáshoz folyamodnak, az unió hat hónapos elnökségét ellátó Hollandia felvetette annak lehetőségét, hogy a strukturális alapok egy részét szükség esetén a migrációs válság kiadásaira fordítanák.

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Renzi politikailag megzsarolta Magyarországot és a V4-eket. A visegrádi országoknak szilárd álláspontja, hogy nincs helye a kötelező kvótáknak, nem ez lesz a megoldás Európa számára. Hozzáfűzte, hogy ezzel nem szemben álló, hanem valódi uniós megoldást vázoltak fel korábban, továbbá hogy az eddigi bevándorláspolitika megbukott, mert végrehajthatatlan. Szükség lenne egy EU-török megállapodásra és arra is, hogy Görögország tartsa be a schengeni szabályokat. A V4-ek fellépésén túl kevés olyan lépés történt az elmúlt időszakban, amely megállítaná az illegális migrációt - értékelt Kovács.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta, hogy Németország „tovább harcol a menekültválságból kivezető európai útért”, legalábbis ameddig van remény arra, hogy ez az út a Németországba érkező menekültek számának csökkenéséhez is elvezet.

Az viszont „elfogadhatatlan lenne, és nem maradna tartósan következmények nélkül, ha néhány ország megpróbálná a közös problémát egyoldalúan Németországra terhelni” - jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy Németország „felelőssége és érdeke ragaszkodni” a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, legalábbis „ameddig lehet”. Az övezet fenntartásához az uniós külső határ védelmére és a „lehető legkevesebb” ellenőrzésre van szükség „Európán belül” - mondta Thomas de Maiziere.

A Bundestaghoz benyújtott menekültügyi csomagról elmondta, hogy Németország „tisztelettel, de naivitás nélkül” fordul a területén védelmet kereső emberekhez, és határozottan fellép a visszaélések ellen.

„Keményebben fogunk bánni azokkal, akik csak azt mondják, hogy védelemre van szükségük, de más okból jönnek, vagy trükkökkel és hamis adatokkal próbálják meghosszabbítani németországi tartózkodásukat” - mondta a belügyminiszter.

A reform legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el.

A kormány szűkítené annak lehetőségét is, hogy az elutasított menedékkérők hazatoloncolását elrendelő határozatok végrehajtását felfüggesszék. Javaslata szerint a betegeket akkor is ki kellene toloncolni, ha hazájukban nem kapnának a németországival megegyező színvonalú kezelést. Továbbá két évre felfüggesztené az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.

A családegyesítés lehetőségének szűkítése „arányos és szükséges” lépés, célja Németország túlterhelésének elkerülése és annak megakadályozása, hogy „szülők életveszélyes útra indítsák gyermekeiket” abban reménykedve, hogy a családegyesítés lehetőségét kihasználva utánuk mehetnek Németországba - mondta Thomas de Maiziere.

A kormány a bűnözés útjára lépő külföldiek kiutasítását szabályozó előírások szigorítását is kezdeményezi. A belügyminiszter szerint erre azért van szükség, mert a szilveszter éjjel történt bűncselekmények menedékkérő elkövetőinek „nincs hely Németországban”.

Ezek az emberek „ártottak a menekülteket övező tiszteletnek”, és kitették a Németországban már hosszú ideje élő bevándorlókat annak a veszélynek, hogy a többségi társadalom általánosító módon mind bűnözőnek bélyegzi őket, ráadásul megerősítették a „populisták, demagógok és más keménykedők gondolkodási mintázatát” - hangsúlyozta a belügyminiszter.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a javaslatokat. A Baloldal szerint a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) koalíciója a „kegyetlenség csomagját” terjesztette a törvényhozás elé, a Zöldek szerint pedig a kormány politikájában határozott irányváltás figyelhető meg az alantas populizmus felé.

A Bundestag a csaknem nyolcvan százalékos többséggel rendelkező kormánypárti frakciók támogatásával várhatóan még februárban elfogadja a reformot, és az új szabályok márciusban életbe lépnek.

A kormány a szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt azt is kezdeményezi, hogy sorolják át a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. Ehhez az ellenzék támogatására szorul, mert a tartományokat képviselő kamarának, a Bundesratnak is szavaznia kell az ügyben, és ott a kormánypártok nincsenek többségben. A reformnak ezt az elemét várhatóan majd csak a március 13-án három tartományban - Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt - tartandó helyi törvényhozási választás után terjesztik a törvényhozás elé.