Külföld
Okostelefonon árulja a szexrabszolgákat az Iszlám Állam
Csak eurót vagy dollárt fogadnak el a terroristák
Lamija Aji Basár 18 esztendős iraki lány jobb szemére megvakult és arcát égési sebek nyomai borítják. Egy iraki kisvárosból menekülve sebesült meg: embercsempészeknek sikerült kiszabadítaniuk őt az Iszlám Állam terroristáinak fogságából, amely a jazidi vallású lánynak egyúttal szexrabszolgaságot is jelentett. Két barátnője menekülés közben aknára lépett és meghalt, de neki sikerült életben maradnia, és Észak-Irakban mondta el történetét az amerikai sajtó munkatársainak.
Miközben az Iszlám Állam teret veszít, a még uralma alatt lévő vidékeken módszeresen kínozza az ott élő civileket, a jazidi közösség lányait és asszonyait pedig szexrabszolgaságba taszítja. Lamija Aju Basár azt mondta az AP iraki tudósítójának, hogy a terroristák mintegy háromezer jazidi nőt tartanak rabszolgasorban és rémtetteikhez a legmodernebb technológiát használják: miután mindegyiküket sorszámmal látják el, fényképet készítenek róluk, és okostelefonos alkalmazás segítségével árulják őket. A hirdetésben megjelenített fotó mellett arab nyelven olvasható az eladásra kínált nő életkora, családi állapota és "tulajdonosának" neve is.
Csak eurót vagy dollárt fogadnak el
Lamija négyszer próbált megszökni, mire sikerrel járt még márciusban. Most egy észak-iraki városkában, a nagybátyjánál húzza meg magát. Itt felidézte, hogy az okostelefonon árult nők "ára" attól függ, hogy voltak-e már férjnél, vagy még szüzek. Egy tizenkét éves kislányt 12 500 euróért árulnak a terroristák, akik csakis eurót vagy dollárt fogadnak el. A menekülőket segítő embercsempészeket meggyilkolják, és az utóbbi időkben már egyre nehezebb kiszabadulni az Iszlám Állam fogságából.
Az alkalmazás miatt a szökés is nehezebbé vált
Riportjában a Fox televízió idézte az iraki kurd regionális kormány adatait: ezek szerint míg májusig havonta átlagosan 134 jazidit sikerült kimenteni, addig május óta összesen 39-en szabadultak ki a terroristák keze közül. Szintén a Fox televízió szólaltatta meg egy német-iraki segélyszervezet munkatársát, Mirza Danait, aki elmondta, hogy a szökés minden korábbinál nehezebb és veszélyesebb lett. „Minden rabszolganőt névtelenül, a "tulajdonosa" nevén regisztrálnak, így könnyen nyomon követhető, hogy ki, honnan próbált megszökni. A büntetés: kegyetlen kínzás” – fogalmazott a Foxnak nyilatkozva Mirza Danai.