Obama: Amerikaiak nem fognak harcolni Szíriában

Orosz harci gépek Palmüra körzetében bombáztak
Orosz harci gépek az elmúlt két napon a szíriai történelmi város, Palmüra környékén hajtottak végre légicsapásokat az Iszlám Állam (IÁ) állásai ellen, ezekről az akciókról az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) ugyanakkor azt állította, hogy több halálos áldozata is van ezeknek a műveleteknek.
Az orosz védelmi tárca közleményében száraz adatokat közölt ismét, beszámolva arról, hogy az utóbbi negyvennyolc órában légicsapásokat végzett Palmüra körzetében, megsemmisítve az IÁ egyik "védelmi állását", valamint néhány "légvédelmi üteget".
A londoni központú emigráns szervezet ugyanakkor hétfői jelentésében tudni vélte, hogy tíz, szerinte orosz harci gép a városon belül hajtott végre támadást, és megrongálta az ottani dombon álló, már az iszlám korszakban épített várat. A hírügynökségek idézik az OSDH igazgatóját, Rámi Abder-Rahmánt, aki szerint e feltételezett orosz gépek Homsz a tartomány másik, Palmüra közelében lévő települést, el-Karjateint is támadták, ennek az akciónak legalább tíz halálos áldozata és sebesültje van.
Palmürát, az UNESCO világörökségi listáján szereplő ókori szíriai romvárost az IÁ fegyveresei májusban foglalták el, és ott számos történelmi emléket semmisítettek meg, így a római kori Baál-Samin templomot és az időszámításunk előtti II. században épített diadalíve.
El-Karjateint augusztusban foglalták el a dzsihadisták, akik az elmúlt napokban ebben a körzetben további harci sikereket értek el. Vasárnap ugyanis elfoglalták a kormányerőktől a stratégiai jelentőségűnek tekintett várost, Mahínt, melynek bevételével a dzsihadisták 20 kilométerre megközelítették a Damaszkuszt Homsz tartomány székhelyével és azon keresztül az ország északi részével összekötő kulcsfontosságú autópályát. A 360 kilométer hosszú autópálya nagy részét egyébként az al-Kaida terrorhálózat szíriai szárnya, az an-Nuszra Front ellenőrzi. A Hezbollah libanoni síita radikális szervezet, iráni fegyveresek és orosz légicsapások által támogatott kormányerők nemrég indítottak offenzívát az útvonal visszaszerzésére.
Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja hétfőn újabb tűzszünet bevezetését sürgette Szíriában, miután a szíriai válság politikai megoldását kereső nemzetközi értekezlet pénteki befejezése után e forrongó térségben próbál valamiféle átmeneti tűzcsendet szorgalmazni. Az EFE spanyol hírügynökségnek szóvivője útján úgy fogalmazott: legalább valamiféle időleges, az erőszakos cselekményeket csökkentő intézkedést kellene bevezetni a szíriai hadszíntéren. A különmegbízott szerint ugyanis egy tűzszünet azt a benyomást kelthetné a szíriaiakban, hogy a "bécsi szellemnek" mégis csak van valamilyen hatása.

A Fehér Ház lakója az NBC Nightly News műsorában szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy ezek a katonák nem fognak részt venni harci cselekményekben. "Mi nem vezénylünk amerikai csapatokat a frontvonalra, hogy ott harcoljanak az Iszlám Állam ellen" - szögezte le, hangsúlyozva, szó sincs arról, hogy amerikai katonák ugyanazt tegyék, mint Irakban tették, nem lesznek ott sem harci egységek, s nem lesz semmiféle megszállás.
Az elnököt az interjúban emlékeztették a 2003 szeptemberében elhangzott ígéretére, miszerint "amerikai bakancs nem lép szíriai földre". Leszögezte, hogy nincs szó ígéretének megszegéséről. 
Egyébként még a bejelentés napján John Kerry külügyminiszter Biskekben tett látogatása során maga is kifejtette: az amerikai elnök döntése nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok belép a polgárháborúba. 
Obama a múlt pénteken azt jelentette be, hogy a műveleti erők "ötvennél kevesebb" tagját vezényli Észak-Szíriába. A katonák, akiknek száma sajtóértesülések szerint 20-30 körül lehet majd, tanácsadói és segítői feladatokat fognak ellátni a Washington által mérsékeltnek ítélt felkelők oldalán az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban. Név nélkül nyilatkozó washingtoni illetékesek szerint szerepük alapvetően "logisztikai" vonatkozású lesz, nem pedig a harci cselekményekben való részvétel. Azt kell biztosítaniuk, hogy az amerikai fegyverek és hadianyag valóban a mérsékelt felkelőkhöz jussanak el.

Nagy-Britannia nem kapcsolódik be a szíriai légi hadműveletekbe
Keddi brit sajtóértesülések szerint a brit királyi légierő (RAF) a Downing Street terveivel ellentétben mégsem kapcsolódik be az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe, mivel a brit kormánynak nem sikerült elérnie az ehhez szükséges parlamenti támogatást.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap bennfentes kormányzati forrásai szerint az RAF bevetéseinek szíriai kiterjesztéséről tervbe vett alsóházi szavazást nem tartják meg, mivel David Cameron miniszterelnök nem tudta megnyerni az ellenzéki Munkáspárt elégséges számú képviselőjét a terv támogatásának, ráadásul a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi padsorain belüli ellenállást sem sikerült leszerelni. Így felmerült az a veszély, hogy a Konzervatív Párt 12 fős alsóházi többsége önmagában nem lett volna elegendő a kormányzati indítvány elfogadtatásához.
A The Timesnak nyilatkozó kormányzati források szerint a tory frakción belüli ellenkezés miatt legalább 40 munkáspárti képviselőt kellett volna meggyőzni ahhoz, hogy a szíriai brit fegyveres fellépésről tervezett alsóházi szavazás a kormány szempontjából biztosan sikerrel végződjön. Ennyien azonban nem voltak hajlandók szembefordulni a Labour vezére, Jeremy Corbyn által meghirdetett hivatalos politikával, amely elveti a brit katonai beavatkozást Szíriában.
Nagy-Britannia nem vesz részt az Iszlám Állam elleni szíriai légi hadműveletekben, mivel a brit parlament csak a terrorcsoport iraki állásai elleni támadásokra adott felhatalmazást, az RAF tevékenységének szíriai kiterjesztéséről szóló kormányzati indítványt ugyanakkor már több mint két éve elvetette.
A konzervatív párti brit kormány az elmúlt hónapokban igyekezett ismét széles - lehetőleg összpárti - parlamenti támogatást szerezni ahhoz, hogy az RAF végrehajthasson bevetéseket az Iszlám Állam ellenőrizte szíriai területeken is, ám a keddi sajtóértesülés alapján ez továbbra sem sikerült, sőt az alsóház külügyi bizottsága éppen keddre elkészült jelentésében külön fel is hívta a brit kormány figyelmét a légi hadműveletek szíriai kiterjesztésének potenciális kockázataira.
A bizottsági jelentés szerint a szíriai bevetések esetleges eredményein jóval túltesznek azok a kockázatok, amelyek a beavatkozás nem egyértelmű jogi megalapozottságából, a szíriai politikai káoszból és mindezek diplomáciai árából eredhetnek.
Az alsóház külügyi bizottsága szerint Nagy-Britanniának nem szabad úgy katonai akcióba kezdenie Szíriában, hogy nincs koherens nemzetközi stratégia az Iszlám Állam legyőzésére és a szíriai háború lezárására.
Nagy-Britanniában már abból is komoly - máig tartó - belpolitikai vita támadt, hogy az RAF a nyár végén rakétákkal felfegyverzett drónnal megölte az Iszlám Állam két brit állampolgárságú - hírszerzési értesülések szerint nagy-britanniai terrortámadásokat szervező - tagját Szíriában.