Külföld
Növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást
Orbán Viktor megfontolná a migránsok átengedését
Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők "felhagytak az egymásra mutogatással", a kölcsönös szemrehányásokkal.
Orbán: Meg kell fontolnunk a migránsok átengedését
Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját magyar újságírókkal csütörtökön hajnalban, a megbeszéléseket követően.
"Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk".
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.
"Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok" - mutatott rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.
"Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szavaira reagálva Werner Faymann osztrák kancellár azt mondta: a dublini és a schengeni szabályokat is be kell tartani. Faymann bírálta a szerb-magyar határra épülő kerítést is, és nyomatékosan közös európai megoldást szorgalmazott.
Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel.
Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. "A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon" - mondta.
A lengyel politikus hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez - tette hozzá Tusk - nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessék a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet.
Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.
A magyar kormányfő hatpontos javaslatot kínált fel
Brüsszelben a szolidáris Európa győzött: most mindannyian azon dolgozzunk, hogy ez megvalósuljon - kommentálta Matteo Renzi olasz miniszterelnök csütörtöki Facebook-bejegyzésében az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli menekültügyi tanácskozásának eredményeit.
A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.
Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot".
Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.
Nógrádi: rendkívüli mértékben megkésett az EU-csúcs
"Rendkívüli mértékben megkésett" volt a migrációs válság fejleményeit és lehetséges megoldásait megvitató szerdai EU-csúcstalálkozó, amely ráadásul nem hozta meg a várt áttörést sem - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Úgy fogalmazott, az előre közzétett pontok nagy része olyan intézkedéseket - például az unió egységes védelme - tartalmazott, amelyeket már két éve meg kellett volna hozni. Kiemelte, "azt az alapvető stratégiai áttörést, amire Európa és a világ várt, nem hozta meg" a találkozó. Nógrádi György reagált Németország csütörtök reggeli bejelentésére, amely szerint szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Németország abból indul ki, hogy biztonságos harmadik országból nem jöhet bevándorló, jelenleg pedig a Balkán összes országa biztonságosnak számít. Hozzátette, a németek nagyon "korrektek", mert az albánokat Magyarországra is visszaküldhetnék, hogy a magyarok gondoskodjanak hazaküldésükről, ehelyett azonban megoldják ezt charterjáratokkal.
Az Alapjogokért Központ szerint a szerdai európai uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó következtetései előremutatóak és végre helyes irányba terelhetik az Európát veszélyeztető migrációs válság kezelését.
A központ csütörtökön Facebook oldalán közzétett elemezésében emlékeztetett arra, hogy hosszú ideje azon az állásponton vannak, hogy az Európai Bizottság által korábban javasolt kvótarendszer nem megoldja, hanem inkább elősegíti a bevándorlók Európába érkezését. Ezzel szemben érdemi megoldást olyan intézkedések jelenthetnek, amelyek alkalmasak arra, hogy az EU-ba érkező emberáradatot elapasszák - rögzítették.
Az Alapjogokért Központ ezért is üdvözlendőnek tartja az Európai Tanács következtetései közül különösen az a pontot, amely a jordániai, libanoni és törökországi menekülttáborok támogatását irányozza elő. Azoknak, akik valóban fegyveres konfliktus elől menekülnek, a hazájukhoz legközelebb eső államban kell menedéket keresniük. Elsősorban azért, hogy a háború végeztével minél gyorsabban hazatérhessenek, másodsorban pedig, mivel a környező országoknak hasonló a kultúrája könnyebben beilleszkedhetnek a helyi társadalomba ideiglenes tartózkodásuk alatt - mutattak rá az elemzésben.
Ugyanakkor a központ hiányolja a tanács határozott iránymutatását a schengeni és a közös menekültügyi szabályok alkalmazhatósága kapcsán. Így a tanács nem hívta fel a tagállamokat, hogy tegyenek eleget az uniós jogszabályokban lefektetett regisztrációs kötelezettségüknek és nem marasztalta el Horvátországot, annak ellenére sem, hogy sorozatosan megszegi az uniós jogot azzal, hogy ellenőrizetlenül utaztatja a migránsokat Magyarországra. Nem sikerült megoldást találni arra a helyzetre sem, hogy Görögország lassan egy éve nem képes megvédeni saját határait, amelyek egyben schengeni határok is - írták.
Emlékeztettek: az Alapjogokért Központ régóta hangoztatott véleménye, hogy a jelenlegi helyzetet egyetlen tagállam sem képes önállóan megoldani, csakis közös európai megoldás vezethet eredményre. Ameddig egyes tagállamok betartják a jogszabályokat, míg mások mindenféle szankció nélkül megszeghetik azokat, nem beszélhetünk valódi európai megoldásról.
Csehország kész bekapcsolódni a közös európai határvédelembe
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök elmondta, a szerdai tárgyalásokon támogatta a közös határőrség felállításának gondolatát, s hozzátette: nem volt ezzel egyedül. „Jól látható, hogy több ország vagy nem hajlandó, vagy nem képes biztosítani a külső schengeni határok őrzését. A közös európai határőrség működtetése ezeken a határokon helyénvaló lenne” - hangsúlyozta.
Növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatástOrbán Viktor megfontolná a migránsok átengedését - Egymilliárd...