Nézőpont: Merkel következő ciklusában már nem kerülheti el az utódlási harcot

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint továbbra is Angela Merkel marad a német kancellár, ugyanakkor a következő ciklusban jó eséllyel megindul az utódlási harc.
A szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap azt követően nyilatkozott, hogy Angela Merkel hivatalosan is bejelentette, ismét pályázik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a 2017 őszi parlamenti választáson.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: Angela Merkel eddig sikeresen tartotta távol a riválisokat, kezdetben visszaszorította őket, az utóbbi években pedig megakadályozta, hogy alternatív jelöltek kinőjék magukat, azonban a következő ciklusban ezt már nem kerülheti el.
A szakember véleménye szerint Angela Merkel kormányzati ideje valószínűleg 2021-ben véget ér, és akkor jöhet el a baloldali alternatíva ideje.

Kiss J. László szerint több tényezőt kell említeni azzal kapcsolatban, hogy valójában "mi hajtja" a most 62 esztendős  kancellárt.  Az első az egykori NDK-ból származó Merkel személyisége, a második az, hogy milyen körülmények között jelentette be döntését, a harmadik a pártjához, a CDU-hoz való viszony,  a negyedik tényezőt pedig a nemzetközi összefüggések jelentik.

Angela Merkel - mint a szakértő emlékeztetett - 2016-ban öt tartományi választást veszített el, és mindegyik elvesztésében lényegében kulcsszerepet játszott a menekültkérdés. Az idei választások kudarca után után mindig általános volt a vélemény, hogy a hivatalban lévő kancellár alternatíva nélküli vesztes.
Közben más is történt. Merkel - ha korlátozottan is - önkritikát is gyakorolt. Egyfelől utalt arra, hogy ha az idő kerekét vissza lehetne forgatni, akkor a menekültválság kezelésében nem úgy járna el, mint ahogy 2015-ben tette. Eltávolodott a nevéhez fűződő, "híressé" vált  "wir schaffen das" (sikerülni fog, megoldjuk) kijelentéstől is. Sőt azt is megfogalmazta, hogy 2015 eseményei még egyszer nem ismétlődhetnek meg.
Angela Merkel  tehát elindult az önkritika útján, még akkor is, ha ennek határai voltak. A  2015.  szeptember 4 -i döntést például,  amellyel  a magyarországi menekültek előtti utat megnyitotta, nem tartja történelmi  hibának.
Rendkívül fontos elem az is, hogy a kancellár a nevével fémjelzett befogadási kultúrától, az úgynevezett "Willkommenskulturtól"   eljutott egy szabályzott migrációs politikáig. Ezzel kapcsolatban a szakértő utalt arra, hogy két menekültügyi csomagot, továbbá egy integrációs törvényt fogadtak el. Ezekben nagyon kemény megfogalmazások vannak, amelyek lényeges korrekciót jelentenek a német menekültpolitikában. Megvonhatják például a szociális támogatásokat azoktól, akik az integrációs tanfolyamokon nem vesznek részt, továbbá a menekült nem választhatja meg letelepedési helyét. Tehát a hivatalos politikában ugyancsak  korrekció következett be.
A Corvinus Egyetem tanára felhívta a figyelmet a mostani bejelentés körülményeire is. A CDU elnöksége az elmúlt hét végén egyfajta programot, egy úgynevezett  "Leitantragot" fogalmazott meg, amit a 2016. decemberi, esseni kongresszuson terjesztenek elő hivatalosan. Ez az indítvány olyan elemeket is tartalmaz,  amelyek egy választási  program fő elemeit jelenthetik. Azokhoz fordul, akik a modernizáció vesztesének érezhetik magukat. Kimondja, hogy vissza kell hódítani a CDU-tól elpártolt választókat. Olyan elemek is szerepelnek azonban benne, hogy a CDU védi a vallásszabadságot, de a radikális iszlám ellen lép fel, továbbá ellenőrzés alatt kell tartani, illetve be kell zárni azokat a  mecseteket, amelyekben erőszakot és gyűlöletet prédikálnak.
A szóban forgó indítvány utal arra, hogy az elmúlt  időszakban hozott intézkedések következtében drasztikusan csökkent a menekültek száma. Ezzel kapcsolatban említi a  balkáni  migránsútvonal lezárását is.
A szakértő szerint az esseni kongresszuson minden bizonnyal jóváhagyandó program teljes mértékben Angela Merkel személyiségére szabott. Ugyanakkor egyértelműen utal arra, hogy a hivatalban lévő kancellár egyéni ambícióin kívül rendkívül fontos az is, hogy pártja mellette van. A CDU összezárt mögötte, nincs már az a megosztottság, amely a menekültválság különböző szakaszai során tapasztalható volt.
A CDU személyiségközpontú kampányt indít el, és ez a személyiség Angela Merkel. "A programot Merkelre szabták" - jelentette ki Kiss J. László,  amit szerinte jelez az a kitétel is, hogy a felelősséget nem csak Németországért, hanem Európáért is vállalni kell. Azaz - mint azt Merkel korábban többször is megfogalmazta -  Németország csak akkor lehet sikeres,  ha Európa is sikeres. Merkel  bejelentésével kapcsolatban a szakértő  emlékeztetett  a legfrissebb felmérésekre. Ezek szerint a németek  55 százaléka  akarja, hogy Angela  Merkel maradjon a kancellár, míg 39 százalék ellene van. Augusztusban még csak a megkérdezettek 42  százaléka volt  mellette,  míg 50 százalék ellenezte maradását. A tizenegy éve hivatalban lévő kancellár támogatottságának megnövekedésében ugyanakkor kifejeződik a német társadalom hagyományos igénye a biztonságra a mostani  zűrzavaros világban, azaz egyidejűleg a folytonosság igénye is.

Kiss J. László szerint ha Angela Merkelt 2017 őszén ismét - immár negyedszer kancellárrá választják  -  rendkívül  rendkívül nehéz négy év vár rá. Nem csak az Egyesült Államokban, de Európában is  minden valószínűség szerint szerint új kormányokkal, új  vezetőkkel  kell együttműködnie, míg belpolitikai téren egy megosztott  jobboldallal, a CDU-tól erősen jobbra álló, bevándorlásellenes, az AfD-vel kell számolnia, amely immár kilenc tartományi parlamentben van jelen.  A hivatalban maradásával szembeni  39 százalékos ellenkezés ezt is jelzi  - vélekedett a szakértő, aki arra is utalt, hogy ha újraválasztják, nem csupán Merkel marad, de a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció is.

Németországban széles körben elterjedtek az "alternatív szélsőjobb" nézetei egy kutatás szerint
Németországban széles körben elterjedtek a "klasszikus" szélsőjobboldali nézetek helyébe lépő "alternatív" szélsőjobboldali nézetrendszer elemei, amelyek kifinomult formában, intellektuális csomagolásban közvetítik a "nacionalista-népnemzeti" (nationalistisch-völkisch) ideológiákat - mutatta ki egy hétfőn ismertetett kutatás.

A német szociáldemokrata párthoz (SPD) közel álló Freidrich Ebert Alapítvány (FES) és a bielefeldi egyetem interdiszciplináris konfliktus- és erőszakkutató intézetének (IKG) vizsgálata szerint az úgynevezett csoportra vonatkoztatott emberellenesség általában véve stabil tendenciát mutat Németországban, de erősödik a társadalom megosztottsága, a világra nyitott, toleráns többségről egyre inkább leválik egy hangos, nemzeti bezárkózást hirdető kisebbség.

Például a fogyatékkal élőkkel szembeni előítéletesség szinte teljesen kikopott a német társadalomból - a lakosság 2 százalékára jellemző -, a homoszexuálisokkal szembeni ellenséges érzület a németek mindössze 10 százalékára, a klasszikusnak is nevezett nyílt antiszemitizmus pedig a lakosság 6 százalékára jellemző, és a 2014-es szinthez képest nem változott a bevándorlókkal, a szintikkel és romákkal, illetve a hajléktalanokkal szemben ellenséges németek aránya, amely így továbbra is 19, 25, illetve 18 százalék. 

Ugyanakkor 44 százalékról 50 százalékra emelkedett a menedékkérőkkel szemben táplált előítéletekkel élők aránya, és széles körben elterjedtek az antiszemitizmus rejtettebb formái. Így például 40 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy Izrael politikáját tekintve érthető, ha valakinek van baja a zsidókkal, és 25 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy a zsidók igyekeznek előnyt kovácsolni a nemzetiszocialista múltból, a náci harmadik birodalom történetéből.

A kutatók szerint a német társadalomra nagymértékben jellemző a szélsőjobboldali gondolkodásmód alternatívnak vagy újnak nevezett változata, amelynek központi fogalma az identitás és az ellenállás. Ezt jelzi, hogy a felmérésében megkérdezettek 40 százaléka úgy érzi, az iszlám beférkőzik és belülről megváltoztatja a társadalmat, és egyaránt 28 százalék gondolja azt, hogy a kormányzó pártok becsapják a népet, illetve hogy Németországban bajba kerül, aki nyíltan kimondja, amit gondol. Továbbá 29 százalék ért egyet azzal a vélekedéssel, hogy megérett az idő az ellenállásra az uralkodó politikai irányvonallal szemben.

A FES és az IKG szakértői szerint az ilyen típusú gondolkodás központi elemei közé tartozik még a hit is az állítólagos véleménydiktatúrával és az állítólagosan a hagyományos viszonyok felforgatására törekvő iszlámmal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben, és abban, hogy a politikai-gazdasági-kulturális elit - az "establishment" - illegitim, jogtalanul, érdemtelenül tett szert befolyásra. Ugyancsak meghatározó elem az EU-ellenesség és a bezárkózás a nemzeti hagyományba. 
Ez a gondolkodásmód egyre inkább leváltja a szélsőjobboldaliság hagyományos válfaját, és elsősorban az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazóira jellemző: a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli párt táborában 84 százalékos az alternatív szélsőjobb eszméiben hívők aránya.

További fontos német sajátosság, hogy az ország keleti részén, a volt NDK területén sokkal erősebb az idegenellenesség, az iszlámellenesség, a szintik és romák, menedékkérők és hajléktalanok megvetése, mint az ország nyugati részén.

A felméréssel azt is kimutatták, hogy leginkább az alacsony és a közepes jövedelemmel, illetve képzettséggel rendelkező réteg fogékony az emberellenes nézetekre.

A FES és az IKG kutatásában 1896 embert kérdeztek meg az idén június és augusztus között, az adatok a lakosság 16 éven felüli, német állampolgárságú részére nézve reprezentatívak.
A felmérés szerint az alternatív szélsőjobboldali beállítottság a németek 28 százalékára jellemző. Egy másik, szintén hétfőn ismertetett vizsgálat más eredményre jutott. A Die Welt című lap a YouGov nevű brit kutatóintézet tanulmányáról számolt be, amely a tekintélyelvű populizmus fogalmával igyekszik megragadni egy hasonló jelenséget. 

A 12 uniós tagországot vizsgáló elemzés módszertana szerint a tekintélyelvű populizmusra - a németországi viszonyok között az AfD politikájára - fogékonynak tekintendő, aki erős fenntartásokkal viszonyul az emberi jogok érvényesítését középpontba állító politikához és a bevándorláshoz, elutasítja az EU-t és az a meggyőződése, hogy csak a kizárólag a nemzeti érdekekre összpontosító külpolitikának van létjogosultsága.
A YouGov szerint Németországban a lakosság 18 százalékára - főleg idősekre, férfiakra és közepes jövedelműekre -  jellemző ez a felfogás. Németország ezzel a tekintélyelvű populizmusnak legkevésbé kitett tagállamok közé tartozik - emelte ki a Die Welt a brit kutatás eredményei közül, amelyek szerint ugyanez az arány Romániában 82 százalék, Lengyelországban 78 százalék, Franciaországban 63 százalék, Hollandiában 55 százalék, Finnországban 50 százalék, Dániában 49 százalék, Nagy-Britanniában 48 százalék, Olaszországban 47 százalék, Svédországban 35 százalék, Spanyolországban 33 százalék, a 12. vizsgált országban, Litvániában pedig 0 százalék.