Külföld
Németországban több ezer fiatal migránst tartanak nyilván eltűntként
Az EU-tagállamok megállapodtak a Törökországnak nyújtandó segélyalap finanszírozásáról
Az EU-tagállamok megállapodtak a Törökországnak nyújtandó segélyalap finanszírozásáról
Az uniós tagállamok megállapodtak az Európába tartó menekültáradat megfékezéséért cserében Törökországnak felajánlott hárommilliárd eurós segélyalap finanszírozásáról - jelentette be szerdán az Európai Unió Tanácsa. Magyarországnak 14,7 millió euróval kell hozzájárulnia a csomaghoz. Az egyezség értelmében a teljes összeg egyharmadát, egymilliárd eurót az EU költségvetéséből különítenek el, kétmilliárdot pedig a tagországok vállalnak magukra a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) arányában. A legtöbbet Németország (427,5 millió euró), Nagy-Britannia (327,6 millió euró) és Franciaország (309,2 millió euró) fogja befizetni. A tájékoztatás szerint a támogatást elsősorban a menekültek élelmezésére, egészségügyi ellátására és oktatására fogják fordítani. "Az Európába tartó migránsáradat megfékezésén dolgozunk, ennek létfontosságú elemei az EU és Törökország közötti egyezmények" - hangsúlyozta Mark Rutte, az unió soros elnökségét betöltő Hollandia kormányfője. Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte a tagállamok közötti megállapodást, mondván, hogy a támogatás jelentősen javítani fogja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek életkörülményeit. Frans Timmermans európai bizottsági alelnök emellett üdvözölte a török hatóságoknak a menekültáradat mérséklése érdekében tett eddigi intézkedéseit és azt, hogy az ankarai vezetés megnyitotta a munkaerőpiacot a szíriai állampolgárok előtt.
Több ezer gyermek-vagy fiatalkorú menedékkérőt tartanak nyilván eltűntként a németek
Az eltűntként nyilván tartott gyerekek, fiatalok gyakran hamar előkerülnek, és az is előfordul, hogy egy-egy felnőtt kísérő nélküli fiatal azért kerül papíron az eltűntek közé, mert több ellátó intézményben regisztrálták. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy vannak, akik bűnözők markába kerültek. Erről azonban a BKA-nak nincsenek pontos ismeretei - mondta a legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv szóvivője.
Az európai rendőri együttműködési szervezetnek (Europol) a napokban megjelent becslése szerint az Európai Unió egészét tekintve legkevesebb tízezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermek-, vagy fiatalkorú menedékkérő tűnt el tavaly. Egyedül Olaszországban ötezer, Svédországban pedig további ezer gyermek és fiatal tűnhetett el. A hágai székhelyű szervezet attól tart, hogy közülük többen a szervezett bűnözés áldozataivá válhattak.
Fokozott a rendőri jelenlét Linzben és Salzburgban
A Németországból Ausztriába visszatoloncolt marokkói menekültek kihágásai okoznak nyugtalanságot az ausztriai Salzburgban és Linzben, ezért a hatóságok nagyobb rendőri jelenléttel igyekeznek kezelni a helyeztet - jelentette az osztrák közszolgálati rádió (Ö1).
A rádió beszámolója szerint a lakosság aggódik, mert előfordult, hogy a visszaküldött menekültek a két város pályaudvarán verekedtek vagy „mértéktelenül” alkoholt fogyasztottak. Túl nagy elvárásokkal érkeztek és most igencsak frusztráltak, mivel Németország nem engedi be őket - hangzott el a rendőrség és a segélyszervezetek tájékoztatására hivatkozva az Ö1 adásában.
David Furtner felső-ausztriai rendőrségi szóvivő elmondása szerint a linzi pályaudvaron szexuális támadások ugyan nem történtek, azonban csaknem negyven, Németországból visszautasított marokkói férfi „kétségkívül frusztráltan és agresszívan” viselkedett.
A rendőrség közlése szerint a helyzet egyelőre normalizálódott a pályaudvaron, a rádió beszámolója alapján azonban a szilveszteri kölni molesztálási esetek óta a politikusok és a lakosság körében igencsak kiélezett a menekültekkel szembeni hangulat.
Ausztrália több száz menekültet küldhet csendes-óceáni szigetekre
Több mint kétszázhatvan menedékkérőt küldhet csendes-óceáni szigeteken lévő menekülttáborokba Ausztrália a canberrai legfelső bíróság szerdai, precedens értékű ítéletét követően, melyben egy bangladesi menedékkérő keresetét utasították el. Canberra évek óta szigorú menekültpolitikát folytat, amelynek értelmében az országba embercsempészek segítségével, hajóval útnak induló menedékkérőket visszafordítják vagy azonnal a Karácsony-szigeten, Naurun vagy Pápua Új-Guineán létrehozott táborokba viszik. Naurun jelenleg mintegy 540, Pápua Új-Guineán pedig 922 menekült él nehéz körülmények között. A legfelső bíróság viszont úgy döntött, hogy a migránsok tengeren túli területeken való internálása nem ütközik az ausztrál törvényekbe. A jogvédők a döntésre úgy reagáltak, hogy más dolog, hogy mi jogszerű és mi morálisan helyes. "Nem helyes, hogy gyerekeket szakítsunk ki az iskolából, hogy aztán határozatlan időre egy távoli kis szigetre vigyük őket egy táborba" - mondta Daniel Webb a jogvédők egyik illetékese. Malcolm Turnbull kormányfő védelmébe vette az ország szigorú bevándorláspolitikáját, kiemelve, hogy a bíróság törvényesnek és alkotmányosnak találta az eljárást. A parlamentben úgy fogalmazott, hogy Ausztrália határai biztonságosak. "Valahol meg kell húzni a vonalat, és a határainkon húzzuk meg" - mondta. A menedékkérők akkor sem telepedhetnek le Ausztráliában, ha kérelmüket jóváhagyják, s megkapják a menekültstátust. 2014 óta azokkal az Ausztráliában már letelepedett külföldiekkel is így járnak el, akiket bűncselekményért elítélnek.
Drága lenne a határellenőrzés visszaállítása
A határellenőrzés visszaállítása a schengeni övezeten belül rövid távon évi kétmilliárd, hosszú távon pedig több mint tízmilliárd euróba kerülne a francia gazdaságnak - derült ki egy szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányból.
A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek a menekültválság miatti felszámolását rövid távon azonnal megéreznék a határon ingázó munkavállalók, a turizmus és a teherszállítás - hívta fel a figyelmet a francia kormánynak szakmai tanulmányokat végző France Stratégie nevű szervezet. Csak a turizmus bevételeinek visszaesését évi ötszázmillió és egymilliárd euró közé becsülik a szakértők a nemzeti határellenőrzés állandó visszaállítása esetén, az ugyanis elriasztaná a turisták egy részét attól, hogy Franciaországba menjen.
A tanulmány szerzői szerint az ingázó munkavállalók száma Belgium, Németország, Luxemburg, Svájc és Spanyolország felé a jelenlegi háromszátzötvenezerről öt-tízezer közé csökkenne, ami százötven-háromszázmillió eurós veszteséget okozna a gazdaságnak, de ebbe az összegbe a tanulmány készítői nem számolták bele a munkanélküliség emelkedésével járó többletkiadásokat.
A France Stratégie két forgatókönyvet is megvizsgált: a teherszállító járművek szúrópróbaszerű ellenőrzése - amely jelenleg a francia-brit határon van csak érvényben - több mint százhúszmillió euróba kerülne, a rendszeres ellenőrzés pedig ennek duplájába.
Oroszország és Norvégia megegyezett az elutasított menedékkérők körüli vitában
Moszkva beleegyezett, hogy azok a menedékkérők, akiknek kérelmét a norvég hatóságok elutasították, tartózkodási engedélyhez jussanak Oroszországban - közölte a norvég igazságügyi minisztérium egyik munkatársa, a szerdán Moszkvában e kérdésben tartott egyeztetések egyik résztvevője. Az igazságügyi tárca tisztségviselője hozzátette, az orosz fél számára nem megfelelő az, ha az érintett személyek az észak-norvégiai Storskog határátkelőnél lépnek orosz földre, az elutasított menedékkérőket repülőgéppel kell Moszkvába szállítani.
Börtönbüntetést szabtak ki négy szíriaira Oroszországban
Hat hónap börtönbüntetésre ítéltek szerdán az orosz hatóságok négy szíriai állampolgárt Oroszország északi részén, amiért megpróbálták illegálisan átlépni a finn-orosz határt - közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Alekszandr Taratyinko, az FSZB helyi szárnyának szóvivője úgy nyilatkozott az AFP francia hírügynökségnek, hogy a négy férfi bevallotta, azért próbáltak a skandináv országba jutni, hogy ott menedékkérelmet nyújtsanak be. A szóvivő hozzátette, a szíriaiakat határőrök fogták el, és a Finnországgal határos Karélia oroszországi köztársaság bírósága ítélte el őket.
A francia belügyminiszter betiltotta Calais-ban a közrendet megzavaró tüntetéseket
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter szerdán betiltott minden olyan tüntetést, amely megzavarhatja a közrendet az észak-franciaországi Calais-ban, ahol több ezer migráns várakozik a Nagy-Britanniába való illegális átjutásra. A tiltás nem kizárólag a szombatra tervezett megmozdulásra vonatkozik, hanem minden olyan csoportot érint "amely feszültségre, megosztásra és erőszakra szólít fel" - mondta a belügyminiszter, miután megbeszélést folytatott az igazságügyi miniszterrel, illetve Calais és régiójának főbb vezetőivel.
Az észak-franciaországi Pas-de-Calais megye prefektúrája már korábban jelezte, hogy a Pegida-tüntetés betiltása folyamatban van, miután "az ultrajobboldal és az ultrabaloldal között összecsapások" várhatók. "A város lakossága kifáradt és el akarunk kerülni minden tragédiát" - mondta az egyeztetés után Xavier Bertrand, Nord-Pas-de-Calais-Picardie régió elnöke, aki üdvözölte, hogy a múlt héten kinevezett új igazságügyi miniszter, Jean-Jacques Urvoas jelezte, hamarosan ellátogat Calais-ba. "Nagyon fontos, hogy nagyon határozott válasz szülessen ezekre a kérdésekre" - mondta a tárcavezető.
Civil szervezet: a horvát rendőrök erőszakosan léptek fel a migránsokkal szemben
A horvát rendőrök rendszeresen erőszakosan léptek fel migránsokkal szemben, és bántalmazták is őket - állítja az "Üdvözöljük a menekülteket" elnevezésű civil szervezet jelentésében, amelyet szerdán ismertetett szerdán Zágrábban. "Útjuk során csúnya dolgokat tapasztaltak, beleértve a horvát rendőrök által alkalmazott bántalmazást, fizikai erőszakot is" - mondta Selma Banich, a jelentés egyik készítője. Hozzátette, hogy a menekültek szerint a horvát befogadóállomásokon dolgozó arab fordítók önkényesen hoztak döntéseket, ami elég volt ahhoz, hogy visszatoloncolják őket Szerbiába. Ez szerinte diszkriminatív, és sérti az emberi jogokat.
Feloldotta a menekültek belépésének korlátozását Macedónia
Feloldották a Görögországból érkező menekültek Macedóniába történő belépésének korlátozását ez utóbbi állam hatóságai kedden, miután véget ért a forgalmat akadályozó macedóniai taxisok ötnapos tüntetése a görög-macedón határon. A taxisok azért tüntettek, hogy a hatóságok engedélyezzék nekik az országon átutazó menedékkérők szállítását Szerbiába, abban az esetben is, ha éppen van elég hely a szomszédos országba tartó vonatokon és buszokon. A taxisok eltorlaszolták azt a vasútvonalat, amelyen a menedékkérők továbbutaztak északi irányba. A fuvarozók tüntetései miatt a macedón hatóságok csak korlátozott számban engedték be az országba a menekülteket.
Aleksandar Vucic: Szerbia nem lesz a migránsok „parkolóhelye”
Vucic arra a híresztelésre reagált, miszerint a Szíriáról és a migránsválságról szóló, csütörtökön kezdődő londoni nemzetközi konferencián arról is szó lesz, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást adna Szerbiának a migránsok egy részének elszállásolására.
A szerb kormányfő hozzátette, Szerbia kész arra, hogy egy bizonyos számú migránst befogadjon, és részt vállaljon az európai kvótarendszerből, habár erre semmi sem kötelezi, hiszen nem tagja az Európai Uniónak.
Szerbiában naponta körülbelül kétezer migráns lép be, csak januárban hatvanezren haladtak át az országon. A szerb kormány tagjainak korábbi bejelentései szerint az ország különböző településein található befogadóközpontok körülbelül hatezer ember elhelyezésére alkalmasak.
Pozsonyból 45 rendőr indult Macedóniába és Szlovéniába
Útnak indult szerda délután Pozsonyból az a 45 rendőr, akit Szlovákia a migránsválság kezelésére küld segítségül Macedóniába és Szlovéniába. A rendőri misszió tagjait Robert Fico kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter búcsúztatta. Görögország egyáltalán nem teljesíti a schengeni határok védelméből adódó kötelezettségeit, s mivel ezt nem teszi meg, ezeket a feladatokat más erőnek kell teljesítenie - mondta Robert Fico szlovák kormányfő újságírók előtt az újabb szlovák rendőri missziót indokolva. Hozzátette: a tavaly Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban végzett sikeres rendőri missziók után Pozsony új kéréseket kapott, s ezeket teljesíti most azzal, hogy Macedóniába 25, Szlovéniába pedig - a korábbi misszió megismétléseként - újabb 20 rendőrt küld.
Robert Fico kiemelte: mivel Macedónia nem európai uniós tagország, a szlovák rendőrök odaküldése eddig példa nélkül álló döntés, ugyanakkor bízik benne, hogy a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) miniszterelnökeinek február 15-i prágai találkozóján közös állásfoglalás formájában támogatást kap majd a macedón határ védelmének ilyen változata. "Ezután már teljesen mindegy lesz, hogy Görögország a schengeni zóna tagja marad-e vagy sem, mert képesek leszünk a migránsok megállítására" - világított rá Fico.
A szlovák miniszterelnök megismételte kormányának a migránsok újraelosztását célzó ideiglenes és tartós uniós kvótákkal kapcsolatos elutasító álláspontját, leszögezve: soha nem fogja elfogadni azokat. A prágai V4-es csúcstalálkozó várható fejleményeiről szólva hozzátette: bízik benne, megegyezés születik arról is, hogy a visegrádi négyek közösen sürgetik majd a Frontex (az európai uniós határőrizeti ügynökség) európai határ- és partvédelmi egységgé történő átalakítását.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter az új szlovák rendőri kiküldetést egy teljesen új típusú és - tekintettel a migránsáradat tavaszra várható erősödésére - az eddigieknél is nehezebb misszióként jellemezte.
Még az új rendőri misszió útra bocsátása előtt, szerda délelőtt a pozsonyi kormány jóváhagyta azt a pénzügyi hozzájárulást is, amellyel Szlovákia csatlakozik az Európai Unió, illetve az ENSZ különböző szervezeteinek a migránsválság okainak megszüntetését és következményeinek megoldását célzó programjaihoz. A kabinet erre a célra 5,3 millió eurós (megközelítőleg 1,6 milliárd forint) keretösszeget hagyott jóvá. Az összeg legnagyobb hányadát, 3 millió eurót abba az uniós alapba fizeti majd Pozsony, amelyet 2014 decemberében a szíriai válságra reagálva hozott létre Brüsszel, és amely az Egyiptomban, Irakban és a szíriai válság által közvetlenül érintett más országokban lévő menekültek ellátására szolgál.
A szlovén határról visszafordított migránsok közül többen a zágrábi vasútállomáson bukkantak fel
A horvát közszolgálati televízió (HRT) újságírója kéttucatnyi migránsra bukkant a zágrábi vasútállomáson. A helyszíni tudósítás szerint huszonöt szíriai, algériai és marokkói bevándorló töltötte a szerda éjszakát a pályaudvaron. Miután a szlovén határőrség nem engedte be őket Szlovéniába, gyalog indultak el a breganai határátkelőről Zágrábba. A köztévé tudósítója a migránsoktól azt is megtudta, hogy a horvát határőrség irányította őket a vasútállomásra, és kiállított számukra egy ideiglenes tartózkodási engedélyt is, amely szerint egy hónapon belül el kell hagyniuk Horvátországot. Az elmúlt néhány napban több ilyen eset is történt, és várhatóan a jövőben még többen lesznek azok, akik nem léphetik át a horvát-szlovén határt - hangzott el a híradásban.