Németország nem szállít több fegyvert Törökországba

Pénteki beszámolója szerint a szövetségi kormány felfüggesztette valamennyi törökországi hadiipari üzleti projektet.

 Ankara a konfliktus enyhítésére szólított fel
A német-török viszály enyhítésére szólított fel Binali Yildirim török miniszterelnök pénteken Ankarában.
A politikus újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: óvatosnak kell lenni, a viszony megromlása nem válik sem Németország, sem Törökország hasznára. Yildirim hangsúlyozta: a török kormány továbbra is egyik stratégiai partnerének tekinti Berlint Európában. Időről időre belpolitikai eredetű megfontolásokból feszültség keletkezhet a kétoldalú kapcsolatokban - tette hozzá.
A német és a török kormány viszonya a tavalyi törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik. A berlini vezetés csütörtökön az eddiginél keményebb fellépést helyezett kilátásba, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékektől.
A német külügyminisztérium máris figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Továbbá Berlin napirendre vette a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások felülvizsgálatát.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a lépés belpolitikai motiváción alapul, a szeptemberi német parlamenti (Bundestag-) választás kampányának része. "Ez már szinte divattá vált Németországban" - fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: Törökország-ellenességgel "a maguk módján próbálnak meg pontot gyűjteni" a berlini politikusok.
Yildirim pénteken úgy vélekedett: a legnagyobb feszültséget az okozza, hogy a tavalyi törökországi puccskísérletért Ankara által felelőssé tett Fethullah Gülen irányította nemzetközi hálózat, valamint a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsai szabadon tevékenykedhetnek Németországban. Yildirim arra kérte a berlini kormányt, hogy tegye meg a szükséges ellenintézkedéseket, megjegyezve, hogy nincs értelme tovább mérgesíteni a helyzetet.
A politikus hazugságnak nevezte azt a német sajtójelentést, amely szerint Ankara vizsgálatot indított 68 német vállalat ellen, arra hivatkozva, hogy azok támogatják a gülenista mozgalmat. Megjegyezte, hogy mindegyik cég török. A befektetőket nyugtalanító nyilatkozatoktól tartózkodni kell - figyelmeztette a kormányfő Berlint.
Röviddel Yildirim nyilatkozata után Recep Tayyip Erdogan török államfő isztambuli felszólalásában megerősítette Yildirim azon kijelentését, hogy nem folyik nyomozás német cég ellen Törökországban a hatalomátvételi incidenssel összefüggésben. A török igazságszolgáltatás függetlenebb a német bíróságoknál - állította. Rámutatott: a német cégeknek különleges helye van országában, amelyek az elmúlt 15 évben közel 9 milliárd dollárt fektettek be Törökországban. Kiemelte: Törökország ajtaja nyitva áll a külföldi, köztük a német beruházók előtt.
Jelezte ugyanakkor: a német vezetésnek számot kell adnia a náluk bujkáló terroristákról és a nekik juttatott anyagi támogatásról. Erdogan nehezményezte, hogy miközben az Európai Unió szintén terrorszervezetnek minősítette a PKK-t, annak szimpatizánsai a helyi rendőrség felügyelete alatt demonstrálhatnak Németország utcáin. A hasonló esetekre vonatkozóan úgy fogalmazott: Berlinnek "össze kell szednie magát".
Erdogan mindemellett alaptalannak és rosszindulatúnak minősítette Berlin részéről a Törökországba készülő német turisták óvatosságra intését.

A legutóbbi nyilvános adatok szerint a kormány a január-áprilisi időszakban 57 engedélyt adott ki törökországi hadiipari exportra, az ügyletek összértéke mintegy 22 millió euró (6,8 milliárd forint). 
Törökország ezzel a negyedik helyen állt az EU-n kívüli NATO-partnerek, és a hadiipari együttműködésben a NATO-tagországokkal egyenrangúként kezelt EU-n kívüli államok sorában.
A kormány a hadiipari export január-áprilisi alakulásáról szóló jelentésében kiemelte, hogy "korlátozó jellegű és felelősségteljes" politikát folytat. Így a kiviteli engedélyekről szóló döntések mérlegelésében kiemelt súlya van az emberi jogok helyzetének a fogadó országban, és a főszabály szerint elutasítják az engedélykérelmet, amennyiben megfogalmazódik az az "alapos gyanú", hogy az értékesíteni tervezett termékeket "belső elnyomásra vagy az emberi jogok másmilyen folytatólagos, rendszerszerű megsértésére használhatják".
A szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki pártjai éppen erre hivatkozva régóta sürgetik a törökországi fegyverszállítások leállítását.
A német és a török kormány viszonya a tavalyi törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a kapcsolatot konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. Ezért a berlini vezetés csütörtökön irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékekről.
Az új politika keretében elsőként frissítették a Törökországba utazóknak szóló külügyminisztériumi információkat, figyelmeztetve, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Továbbá napirendre vették a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások felülvizsgálatát.
A koalíciós pártok teljes egyetértésben határoztak az irányváltásról. Ezt jelzik a pénteki nyilatkozatok is. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség egyik legtekintélyesebb politikusa a Bildnek azt mondta, hogy a török hatóságok önkényesen letartóztatnak embereket és nem tartják be a konzuli segítségről szóló legalapvetőbb szabályokat sem.
Ez "arra emlékeztet, hogy miként működött egykor az NDK" - mondta Wolfgang Schäuble.
A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről Heiko Maas igazságügyi miniszter hozzátette: mindenkinek önállóan kell dönteni arról, hogy beteszi-e a lábát Törökországba.
Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy "aki elutazik Törökországba, sajnos nem egy jogállamban fogja eltölteni a szabadságát" - mondta a német igazságügyi miniszter.

A török hírszerzés fokozott németországi aktivitására figyelmeztetett a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője egy pénteki lapinterjúban.

Hans-Georg Maassen a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak elmondta, hogy a török hírszerzés nem tartja be a szabályokat Németországban. Az alkotmányvédelem többször megállapította, hogy "a török titkosszolgálat a német jog keretein kívül tevékenykedett és hírszerzési információkat gyűjtött emberekről".
A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat azt is tapasztalja, hogy a török kormány befolyásolja a mintegy hárommilliós németországi török közösséget. Többek között arra buzdít, hogy tegyenek feljelentést a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának követői ellen. 
Arra irányuló kísérletek is történnek, hogy "megfélemlítsék a (németországi) török származású lakosság tagjait, ha nem Erdogan elnököt támogatják".
"Számunkra fontos, hogy ez téma legyen Németországban, és problémának tekintsék" - mondta a BfV elnöke.
Hozzátette, hogy a szélsőséges politikai nézetek is egyre inkább terjednek a török közösségben. "A szélsőségesek számának növekedése aggodalommal tölt el bennünket" - mondta az alkotmányvédelem vezetője.
A BfV ebben az ügyben "a tűzjelző, amely figyelmeztet, hogy erősödő radikalizálódással van dolgunk" - mondta Hans-Georg Maassen.
A BfV legutóbbi, 2016-os éves jelentése szerint a tavaly júliusi törökországi puccskísérletnek jelentős hatása volt a németországi török szélsőséges csoportok tevékenységére, azóta emelkedésnek indult a török intézmények elleni támadások száma, és egyre több tüntetést is tartanak a különböző táborok, amelyek "komoly mozgósító képességgel rendelkeznek".
A legnagyobb szélsőséges csoportot a Németországban is terrorszervezetként nyilvántartott szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hívei alkotják nagyjából 14 ezer fővel. A szélsőjobboldali török csoportosulásokhoz együttvéve megközelítőleg 30 ezer ember tartozik - áll a jelentésben.