Németország két évre felfüggeszti a családegyesítést

Bakondi: február közepéig több mint százezer migráns érkezett az EU-ba
Idén február közepéig több mint százezer migráns érkezett az Európai Unióba (EU) - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök este az M1 aktuális csatornán. Bakondi György közölte: ez több, mint azoknak a száma, akik a múlt év első hat hónapjában összesen érkeztek. A főtanácsadó arról is beszélt, hogy a magyar-román-szerb hármas határ közelében nagy létszámú migránscsoportok is megjelentek, egy alkalommal például százötvenen léptek át Szerbiából román területre. Közölte: szerdán több mint száz embert fogtak el, aki illegális határátlépést kísérelt meg.

Tomislav Nikolic szerb elnök bejelentése egyben azt is jelenti, hogy akár a migránsválság kezelésében is bevethető lesz a hadsereg, illetve az elnök távollétében a védelmi miniszter is hozhat a bevetésre vonatkozó döntést.

A nemzetbiztonsági tanács csütörtöki ülését követően Nikola Selakovic igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a hadsereget akkor vetik be, ha „arra szükség lesz, vagy ha a rendőrség nem tudja fenntartani a rendet”.

A tárcavezető ugyanakkor nem közölte, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet megkívánja-e a katonaság bevetését bárhol az országban, akár a szerb-macedón határon.

A Bundestag 429 igen szavazattal, 147 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadta el a többnyire szigorításokból álló csomagot, amelynek legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. 

Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el. A különleges intézményekben elhelyezett kérelmezők nem hagyhatják el az adott járást, ha megszegik a szabályt, elveszítik jogosultságukat a menekültügyi juttatásokra.

A csomag másik fő eleme, hogy két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket. 

A menedékkérők juttatásait havi szinten 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába.     Megszigorítják a hazatoloncolásra vonatkozó szabályokat is, egészségügyi okokból csak azok a halálos, vagy súlyos betegségben szenvedő elutasított menedékkérők kerülhetik el a toloncolási határozat végrehajtását, akiknek állapota a kitoloncolás következtében előre látható módon tovább romlana.

A tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolási eljárások felgyorsítása céljából a szövetségi kormány felállít egy koordinációs központot, amely a hazaszállítandó menedékkérők úti okmányainak beszerzésével foglalkozik. A kormány ezzel igyekszik felszámolni azt a széles körben elterjedt gyakorlatot, hogy az ország elhagyására kötelezett emberek okmányaik szándékos elvesztésével vagy megsemmisítésével próbálják elkerülni a hazatoloncolást.

Egy másik módosítással szigorították a bűnözés útjára lépő külföldi állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályokat. Az indoklás szerint erre a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által szilveszterkor elkövetett szexuális támadások és rablások miatt van szükség.

A két törvényt a tartományokat képviselő Bundesratnak is napirendre kell vennie, de szavaznia nem kell. A felsőház ugyan feltartóztathatja a csomagot azzal, hogy a két kamara között egyeztető bizottság elé utalja azt, de nincs arra utaló jel, hogy ilyen szándéka lenne. A menekültválság elmélyülése óta kidolgozott második reformcsomag így várhatóan márciusban életbe lép.

A kormány a szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt azt is kezdeményezi, hogy sorolják át a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. Ehhez az ellenzék támogatására szorul, mert a Bundesratnak ebben az ügyben szavaznia is kell, és a testületben a kormánypártok nincsenek többségben. A reformnak ezt az elemét várhatóan majd csak a március 13-án három tartományban - Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt - tartandó helyi törvényhozási választás után terjesztik a törvényhozás elé.

A Bundestagban a csütörtöki szavazás előtti vitában a kormánypártok - a jobboldali CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - képviselői kiemelték a tavaly ősszel elfogadott első menekültügyi csomag eredményeit, és az újabb szigorítások mellett érveltek. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek szónokai úgy vélték, a kormány javaslatai embertelenek és méltatlanok Németországhoz. A családegyesítés korlátozásáról kiemelték, hogy annak hatására gyerekek és nők nagy számban indulhatnak el a Németországba vezető életveszélyes úton. 

Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője azt mondta, szerinte a javaslatok egy "pánikba esett kormány zűrzavaráról" tanúskodnak. Ulla Jelpke, a Baloldal vezérszónoka hangsúlyozta: a kormánynak csak az a fontos, hogy minél hamarabb kitoloncolhassa azokat, akiktől meg akar szabadulni, és ez "elviselhetetlen és undorító".

Fiatalkorú embercsempészeket vettek őrizetbe Olaszországban
Négy fiatalkorú embercsempészt vettek őrizetbe csütörtökön egy Szicíliába érkezett több száz fős migránscsoportból. Az olasz hatóságok szerint a bűnszövetkezetek egyre gyakrabbban tizennyolc év alatti fiatalokkal szállíttatják a migránsokat. Az olasz parti őrség hat gumicsónaknak nyújtott segítséget az Észak-Afrika és az olasz partok között fekvő Szicíliai-szorosban. A hajókon utazó több mint háromszáz migránst a szicíliai Pozzallóban működő regisztrációs központba (hot spot) vitték azonosításra. Az olasz hatóságok gyakorlata szerint a migránsokat mindenekelőtt arról kérdezték, kik szállították őket, így sikerült a csoportban hat embercsempészt azonosítani, akik között négy fiatalkorút találtak.

Olaszország veszélyesnek tartja az egyoldalú kezdeményezéseket a migráció terén, és nem osztja azokat a nézeteket, amelyek egyetlenegy országot, például Görögországot akarják terhelni a migrációs válsággal való szembeszállás felelősségével - idézte Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szavait az olasz külügyi tárca csütörtökön. Gentiloni szerint a migráció problémájának megoldása érdekében "mindenki elkötelezettségére szükség van, hatékony megoldás csakis szolidáris és szélesen megosztott európai elkötelezettséggel lehetséges". 

"Furcsának" nevezte Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter csütörtökön Belgium két nappal korábbi döntését, miszerint a belga hatóságok ideiglenesen visszaállítják a francia határszakasz ellenőrzését. Cazeneuve leszögezte, hogy országa sosem állított olyat, hogy buldózerekkel számolnák fel a calais-i menekülttábort. Elmondta, a "dzsungel" déli részén lebontásra ítélt sátorok lakóit befogadóállomásokon akarják elhelyezni. A kormány szándéka az, hogy megfelelő elhelyezést biztosítson mindazoknak, akik menedékkérelmet adtak be Franciaországban. Azt sugallni, hogy ezek az intézkedések a menekülteknek a belga határ felé vándorlását indíthatják el, nem felel meg a valóságnak - jelentette ki. Sajnálatának adott hangot, hogy a belga hatóságok nem értesítették őket előre arról, hogy milyen bejelentésre készülnek.

Jan Jambon belga belügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy már hétfő este fokozták az ellenőrzést a határ térségében, ezt azonban erősítik és 250-290 rendőrt vezényelnek ki. A fokozott ellenőrzés addig fog tartani, amíg csak szükséges - hangsúlyozta a miniszter, aki hozzátette, hogy mindenáron szeretnék elkerülni, hogy a calais-ihoz hasonló sátortáborok jöjjenek létre Belgiumban.

Gyalog indult útnak egy autópálya mellett mintegy kétszáz elkeseredett migráns csütörtökön Görögország középső részén a macedón határ felé helyi televíziós tudósítások szerint. A nők, a karjukon kisgyerekekkel a Lárisza város közelében fekvő, veszélyesen szűk Tempi-szorosban az autópályán gyalogolnak. A tudósítások szerint az onnan kétszáz kilométerre húzódó görög-macedón határhoz, az idomeni határátkelőhöz igyekeznek. A rendőrség megpróbálta megállítani őket, amire a menekültek ülősztrájkba kezdtek az autópályán. Emiatt hatalmas torlódás alakult ki a fontos közlekedési útvonat szerepét betöltő E75-ös úton. A Szalonikihoz közeli, diavatai átmeneti befogadótáborban is tiltakozások voltak. Amint arról a görög rádió beszámolt, migránsok leszakították a létesítmény kerítését és elindultak a határ felé.

A bolgár parlament csütörtökön engedélyezte a fegyveres erőknek, hogy őrizzék a határt. A törvényhozás képviselői egyhangúlag hagyták jóvá az ország védelméről és a fegyveres erőkről szóló törvény módosítását. Ebben feljogosították a katonai egységeket arra, hogy a határrendőrséggel együtt járőrözzenek. Korábban Nikolaj Nencsev védelmi miniszter kijelentette, hogy "a bolgár hadsereg teljességgel kész minden erőforrásával részt venni a határok védelmében és segítséget nyújtani a rendőrségnek".