Németország 193 500 migránst utasít ki

Juncker rendkívüli csúcsot hívott össze
Rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amelyre a nyugat-balkáni migrációban érintett országok vezetőit, köztük a magyar miniszterelnököt is meghívta.
A brüsszeli találkozó célja, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan "operatív következtetésekről", amelyeket azonnal meg lehet valósítani. A megbeszélésre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke is hivatalos.
Meghívást kapott a formális uniós csúcstalálkozók, az Európai Tanács elnöke Donald Tusk, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg vezetője, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa is, de képviselteti magát az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) és az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex is.
"A nyugat-balkáni vándorlási útvonalon kibontakozó vészhelyzetre való tekintettel nagyobb együttműködésre, kiterjedtebb egyeztetésre és azonnali operatív cselekvésre van szükség" - húzza alá a bizottság közleménye.
A formális uniós csúcstalálkozók az Európai Unió legfőbb döntéshozó intézményének, az Európai Tanács ülésének számítanak, amelyek összehívása Donald Tusk joga és feladata, ezért a bizottság a miniszterelnöki csúcsot hivatalosan "vezetői találkozónak" keresztelte el, miután nem az összes uniós tagállam vezetője kapott meghívást, és unión kívüli országokból is érkeznek kormányfők.

A katonák segíteni fogják a rendőrséget a 670 kilométer hosszú szlovén-horvát határon, amely egyben a schengeni övezet határa is. A rendőrökkel együtt fognak járőrözni, hozzájuk hasonlóan intézkedhetnek a migránsokkal szemben, korlátozhatják is az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhetnek tömegek megfékezésében, amit az eddig hatályos törvény nem tett lehetővé számukra. 

A katonák eddig a határsávtól legfeljebb 50-100 méterre tartózkodhattak, és a rendőrség munkáját legfeljebb technikailag vagy logisztikailag segíthették.

A magyar-horvát zöldhatár lezárása után a Horvátországba érkező menekültáradat a szlovén határ felé vette útját. A Közel-Keletről, javarészt a háború sújtotta Szíriából Törökországon és Görögországon át érkező migránsok jelentős része Németországba vagy Ausztriába akarnak menni, és Szlovéniát tranzitországnak tekinti, ugyanúgy, mint Macedóniát, Szerbiát vagy Horvátországot. 

Tűz ütött ki az egyik szlovén befogadóállomáson
Tűz ütött ki szerda délelőtt a horvát-szlovén határtól nem messze lévő szlovéniai, brezicai befogadóállomáson, ahol több mint húsz sátor leégett. A tűzoltóknak sikerült eloltani a lángokat - közölte az Index.hr horvát hírportál.  Helyszíni beszámolók szerint a migránsok maguk nyújtották fel a sátrakat, egyiket a másik után, de ezt a szlovén rendőrség nem erősítette meg. A híradások szerint óriási volt a pánik és a kiabálás. A gyerekeket és a nőket az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba szállították, és folyamatosan ürítik ki a tábort.

A szlovén kormány szerint a hatóságok nem tudják kezelni a menekülthullámot, naponta legfeljebb 2500 migránst tudnak befogadni. Miro Cerar miniszterelnök szerint ehhez képest hétfőn több mint nyolc-, kedden délig pedig további hatezer migráns érkezett szlovén területre, és nagy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül jutott be az országba. 

A horvát média szerint szerdára virradóra több incidens történt migránsokkal Szlovéniában. Éjfél után a rendőrök mintegy ezer menekültet tartóztattak fel Rigonce közelében, két kilométerre a Dobova határátkelőtől. Illegálisan átlépték a zöldhatárt, és befogadóközpontokba szállították őket regisztrálásra. Dobovánál a buszokra felszállni igyekvő menekültek dulakodni kezdtek a szlovén katonákkal, többen megsérültek. Éjfél előtt egy-másfél órával mintegy kétezer - más hírek szerint 4500 - menekült áttörte át az osztrák határon fekvő Sentiljnél a kerítését.

Százötven migránst fordítottak vissza az osztrák-szlovén határról
Százötven migránst fordítottak vissza az osztrák-szlovén határról, és küldtek vissza Szlovéniába kedden - közölte a karintiai rendőrség szóvivője szerdán. A menedékkérők vonattal utaztak Karintia irányába, beutazásukat az osztrák rendőrség utasította vissza, és a szlovén hatóságok gondoskodtak visszaszállításukról a szlovéniai Jesenice városnál. Rajtuk kívül további migránsok Ausztriába történő beutazását is megtagadták kedden, ők szintén vonattal érkeztek a határhoz. A stájerországi rendőrség vezetője kedden arról számolt be, hogy néhány menekült hamisított dokumentumokkal próbált bejutni az országba, így őket nem engedték be Ausztriába. Szerda délelőtt a stájerországi Spielfeld átkelőhöz egyszerre nagyjából 1500-2000 illegális bevándorló érkezett. A hatóságok próbálják irányítani haladásukat, azonban a határellenőrzés és a menekültek regisztrációja ilyen tömeges érkezés esetén csak nehezen kivitelezhető - közölte a tartomány rendőrségi szóvivője. Elmondta azt is, hogy ha sokan jönnek, akkor az emberek ellátása az elsődleges szempont, a regisztrációt később is elvégezhetik a befogadóhelyeken.  Az osztrák és a szlovén hatóságok gyűjtőhelyekre terelik a migránsokat, és vigyáznak arra, hogy senki ne tudjon kiugrani a sorból. A vöröskereszt helyi képviselője szerint az ételosztás szervezettebben folyik már, mint kedden. 

Asselborn: nem lehet a jövő a katonák határra vezénylése
Problematikus fejleménynek nevezte az Európai Unió soros elnökségét betöltő Luxemburg bevándorlásért is felelős külügyminisztere a szlovén parlament döntését arról, hogy a hadsereg felhatalmazást kapott a segítségnyújtásra az ország határainak megvédésében a Szlovéniába érkező közel-keleti menekülthullám közepette. Jean Asselborn a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott szerdai interjújában úgy fogalmazott, "ez nem lehet a jövő Európája". Jean Asselborn közvetlenül nem akarta bírálni Szlovéniát, sőt, úgy fogalmazott, talán ez most az egyetlen lehetőség ott. Hozzátette: elképzelhetetlennek tartja, hogy emberekre lőjenek.

Szakadatlanul érkeznek a migránsok Horvátországba

Szakadatlanul érkeznek a migránsok Horvátországba, a kelet-szlavóniai sátortáborba, ahonnan a horvát hatóságok vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra - jelentette az Index.hr horvát hírportál szerdán.

A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 208 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Bapska és Tovarnik körzetébe - hétfő éjféltől kedd 21 óráig csaknem 7000 migráns érkezett.

A horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak. A horvát hatóságok a bapskai határátkelőről csak nagyon lassan, 50-100 fős csoportokban engedik be a migránsokat az országba, és az opatovaci befogadóállomásra viszik őket. Az Index.hr szerint csaknem 3500 ember várta meg ott a szerda reggelt, közülük kora délelőtt, hogy elkerüljék az atrocitásokat, 1500-2000-et a hatóságok már be is engedtek Horvátországba, majd újra lezárták a határátkelőt.

A szlovén rendőrség adatai szerint kedd nulla órától szerda reggelig 11 ezer migráns lépte át a szlovén-horvát határt, egy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül érkezett az országba, Ausztria felé pedig ugyanezen idő alatt 4500 menedékkérő távozott.

A horvát közszolgálati televízió jelentése szerint az éjszaka érkező migránsok közül többen a hideg ellenére, a néhány fokos Szutla folyón átkelve érkeztek szlovén területre. Helyszíni beszámolók szerint a sötétben nem találták meg a folyón átívelő hidat, ezért úgy döntöttek, átgázolnak rajta. Sok volt közöttük a gyerek és a nő, a víz sokaknak a nyakáig ért. A híd mindössze 100 méterrel volt arrébb attól a helytől, ahol átkeltek a folyón.

Az elutasított menedékkérők kitoloncolására vonatkozó szabályok további szigorítását tervezi a német kormány a Bild című lap szerdai jelentése szerint.

A kormány egyebek között szűkíteni akarja a kitoloncolás elleni jogorvoslat lehetőségét, és megvizsgálja, hogy miként lehet csökkenteni az eredetileg elutasított, de valamilyen - például egészségi - ok miatt mégis befogadott menedékkérők számát.

A kitoloncolások hatékonyabb végrehajtásához tárgyalásokat kezdenek a származási országokkal, és az elutasított menedékkérők hazaszállításához polgári repülőgépek mellett a német hadsereg (Bundeswehr) Transall típusú szállító repülőgépeit is igénybe vehetik a berlini vezetés tervei szerint, amelyekről egy telefonkonferencián tájékoztatták a kitoloncolások végrehajtásáért felelős tartományi kormányokat.

A tartományok novembertől áprilisig az időjárásra tekintettel kitoloncolási moratóriumot vezethetnek be, "erről azonban már szó sincs" - idézte a Bild a szövetségi belügyminisztérium egy magas beosztású tisztségviselőjét.

Erre utal Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök egy szerdai interjúja is, amelyben a Baloldal politikusa elmondta, hogy a menedékkérők nagy száma miatt az idén télen nem lesz kitoloncolási moratórium. Ramelow a Thüringer Allgemeine című lapban megjelent interjúban hozzátette, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a következő hetekben várhatóan ezres nagyságrendben hoz elutasító határozatot Türingiában elhelyezett menedékkérők ügyeiben, és ezeket a határozatok végre is hajtják majd.

Türingia az egyetlen tartomány, amelyben a szociáldemokrata párttól (SPD) balra álló Baloldal adja a miniszterelnököt. Eddig télen humanitárius okokból kitoloncolási moratórium volt érvényben a tartományban.

A november 1-jén életbe lépő menekültügyi reformcsomag egy sor szigorítást tartalmaz a kitoloncolásokkal kapcsolatban: 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező  hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.

A Bild szerdai beszámolója szerint továbbra is napirenden van a tranzitzónák ügye. A határnál kialakítandó övezetekben néhány nap alatt döntetnének arról, hogy a belépésre jelentkező emberek benyújthatnak-e menedékjog iránti kérelmet az országban. Ezzel a megoldással ki lehetne szűrni mindazokat, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére. A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó SPD eddig elutasította az elképzelést.

A Bild arról írt, hogy szeptember 30-ai állás szerint 193 500 embert köteleztek Németország elhagyására, ami jelentős növekedés a 2014 végén feljegyzett 154 191-hez képest.

Augusztus végéig mindössze 11 522 elutasított menedékkérőt toloncoltak vissza hazájába, további 21 ezren pedig önként teljesítették az ország elhagyására kötelező BAMF-határozatot.

Nyolcszáz francia közéleti személyiség állami segítséget követel Calais-ban

Sürgős állami akciótervet követel nyolcszáz francia közéleti személyiség Calais-ban, a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalának közelében kialakult illegális bádogvárosban élő mintegy 6 ezer migráns méltatlan körülményeinek javítására.

A Libération című baloldali napilapban szerdán közzétett felhívásukban az aláírók - köztük Jeanne Moreau színésznő, Eric Cantona volt labdarugó, színész, Jean-Luc Godard, Jean-Pierre Dardenne, Michel Hazanavicius filmrendezők, Thomas Piketty közgazdász - kifogásolják, hogy a hatóságok teljesen magukra hagyták a helyiek által csak dzsungelnek nevezett illegális sátortáborban élőket. 

"Azzal az ürüggyel, hogy a kevésbé embertelen körülmények meghívásként szolgálhatnának más migránsok számára, hazánk kormánya úgy döntött, hogy az egyesületekre és a jó szándékú emberekre hárítja át a problémát" - olvasható a felhívásban. Bernard Cazeneuve belügyminiszter jelezte, hogy "megérti és osztja az aggodalmakat". Az aláírók "egy szolidáris és nagyvonalú Franciaország hangját" képviselik - fogalmazott a politikus, aki szerda délután, idén hetedik alkalommal a calais-i táborba látogat.

A belügyminiszter megerősítette, hogy október végén megkezdődik annak az 1500 férőhelynek a kialakítása a helyszínen, amelyeknek megépítését augusztus végi látogatásán jelentette be Manuel Valls miniszterelnök, mintegy 18 millió eurós költségvetésből és uniós támogatásból. Kétszáz nő és gyermek elhelyezésére pedig már a héten létrehoznak új szállásokat. A belügyminisztérium arra is emlékeztetett, hogy a jelenleg Calais-ban működő befogadóközpontban - ahol száz nő és gyermek él állandó jelleggel - naponta ötszáz embernek biztosítanak tisztálkodási lehetőséget és 2 ezer adag ételt osztanak szét. 

Az aláírók szerint azonban mindez nem elégséges. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a hosszú út után magukra hagyott emberek naponta egyszer kapnak ételt, a tisztálkodás szinte lehetetlen a többség számára, a táborban megjelent a rüh, sok a lopás és a kísérő nélküli gyermek. 

A belügyminisztérium azt közölte, hogy a Calais-ba érkező migránsok közül az év eleje óta ezer olyan ember kapott szállást, aki Franciaországban beadta a menekültstátuszra vonatkozó kérelmét, és az év végéig 3700 calais-i menedékkérőre számítanak a hatóságok.

További 68 migránst helyeztek át Olaszországból
Eritreai és szíriai menekülteket szállítottak szerdán Olaszországból Finnországba és Svédországba. Korábban már másik tizenkilenc bevándorlót helyeztek át Olaszországból az európai uniós tagállamok közötti elosztási rendszer keretében. A Ciampino római repülőtérről 68 menekült indult el, közöttük több család is volt. A csoportot Angelino Alfano olasz belügyminiszter búcsúztatta. Az olasz repülőgép először Finnországban áll meg, ahol 49 eritreai száll le. A második állomás Svédország lesz, ahová 19 szíriai tart. Az utóbbi hónapokban a dél-olaszországi partokra érkezett bevándorlókról van szó, akik menekültstátuszt kértek az Európai Unióban. Befogadásukat még nyáron Svédország és Finnország ajánlotta fel. Angelino Alfano Olaszország és Európa győzelmének nevezte a bevándorlók befogadása terhének európai megosztását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy további feladatot jelent a menekültkérelemre nem jogosult bevándorlók hazatoloncolása. 

A menedékkérők folyamatos érkezése miatt tranzittábort létesít Oroszországgal közös határán Norvégia.  Az NTB norvég hírügynökség beszámolója szerint a kormány a héten döntött arról, hogy a norvég-orosz határ közelében fekvő Kirkenes városánál, egy volt laktanyában regisztrációs központot és szükségszállást alakít ki a storskogi határátkelőn, vagy annak közelében az ország területére lépő migránsok számára. Becslések szerint az év eleje óta nagyjából 1500, többségében szíriai menedékkérő érkezett az északi sarkköri orosz határon át Norvégiába. A hatóságok azt jósolják, hogy az év végéig az 5 ezret is elérheti ez a szám, miközben az utóbbi években csupán néhány tucatnyi menedékkérőt regisztráltak ott. 

A norvég hatóságok arról számoltak be, hogy jelenleg a menedékkérők nagyjából negyede ezen a határszakaszon keresztül lép be a skandináv országba. A norvég igazságügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriaiak közül sokan előzőleg huzamosabb ideig Oroszországban tartózkodtak, és ott állítólag kielégítő ellátásban volt részük. Anders Anundsen igazságügyi miniszter - aki a jobboldali bevándorlásellenes Haladás Párt képviselője - azt szeretné, ha őket a Moszkvával kötött kétoldalú visszaküldési megállapodás keretében kitoloncolnák. Az ügyben már egyeztetett egymással a két ország külügyminisztere.

Törökország szíriai menekültek újabb százezreinek érkezésére számít
További 350 ezer szíriai menekült érkezésére számít Törökország az Aleppó környékén zajló heves harcok miatt. A tömeg még hétvége előtt megindulhat - írta szerdán a Hürriyet című napilap hivatalos forrásokat idézve. A szíriai türkmén kisebbség egyik képviselője a török újságnak elmondta, hogy Aleppó déli körzetéből már mintegy 50 ezren indultak útnak Törökország felé. Az észak-szíriai nagyváros a török határtól mintegy 50 kilométerre található. A térségben a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőknek az orosz légi támadások segítségével az utóbbi napokban több területet sikerült visszafoglalniuk a felkelőktől. A török kormány attól tart, hogy a szeptember végén Szíriában indított orosz katonai intervenció több fronton is lényegesen megváltoztathatja a jelenleg fennálló helyzetet, ami több mint egymillió új menekült Törökországba érkezését vetíti előre.

Ciprusi brit támaszpontra érkeztek menekültek

Nagy-Britannia ciprusi légitámaszpontjánál ért partot szerdán 140 menekült - közölte Londonban a brit védelmi minisztérium. A tárca bejelentése szerint a migránsok - akiknek állampolgársága egyelőre nem ismert - két hajón érkeztek szerda reggel a brit királyi légierő (RAF) Akrotiri térségében működő támaszpontjára.

Az RAF éppen e támaszponton állomásoztatja azokat a Tornado típusú harci repülőgépeit, amelyek részt vesznek az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet iraki állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekben. 

A brit fegyveres erők Cipruson működő támaszpontjai szuverén brit területnek számítanak, így első ízben fordult elő a mostani menekültválság kezdete óta, hogy a közel-keleti konfliktusövezetből menekülők egy csoportja közvetlenül brit területre érkezzen. Ez felveti azt a kérdést, hogy a menekültek folyamodhatnak-e a brit kormányhoz menedékjogért.

Legutóbb, 1998-ban iraki kurd menekültek érkeztek a ciprusi brit támaszpontra, és többször is menedékjog-kérelemmel fordultak Londonhoz, a brit kormány azonban e kérelmeket eddig rendre elutasította. Az iraki kurd csoport viszont azóta is Cipruson, egy másik brit támaszponton lakik.

A brit kormány a nemrégiben bejelentett hivatalos terv alapján a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába.

London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem.

Álláspontja ugyanis az, hogy így a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton juthatnak el Nagy-Britanniába, és nem kell segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra. A brit kormány mindenekelőtt azonban arra törekszik, hogy a menekültek a táborokban maradhassanak, és ennek érdekében jelentős anyagi segítséget nyújt a térségbeli országoknak a menekülttáborok körülményeinek javítására.

Újabb tiltakozó levél Angela Merkelnek
 Németországban újabb tiltakozó levelet intéztek Angela Merkel kancellárnak a menekültválság miatt, ezúttal Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 215 településének vezetője követelte nyílt levélben a menedékkérők áradatának feltartóztatását.
A kedden megjelent nyílt levében a polgármesterek kiemelték, hogy az általuk vezetett településeken gyakorlatilag minden befogadóállomás betelt, és már nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni.
A számtalan önkormányzati fenntartású menekültszállás üzemeltetése pedig olyan sok erőt köt le, hogy veszélye került a helyi lakosságot szolgáló, kötelező feladatok ellátása.
A tartományi városi és települési önkormányzatok szövetségének honlapján közzétett levél szerint a november 1-jén életbe lépő menekültügyi reform nem alkalmas a menedékkérők szűnni nem akaró áradatának azonnali és érdemi csillapítására, és az utóbbi napokban uniós és nemzetközi szinten folytatott tárgyalások sem vezettek olyan eredményre, amely reményt ad a menekülthullámot kiváltó okok gyors kezelésre.
Ezért a kormánynak sürgősen újabb lépéseket kell tennie - áll a levélben, amelyhez csatoltak egy részletes intézkedési tervet. A javaslatok között szerepel, hogy érvényesítsék következetesen a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, azaz tagadják meg a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőktől.
Szerepel a javaslatok között a határok védelmének megerősítése, és az, hogy változtassák meg a biztonságos származási ország állampolgáraira vonatkozó menekültügyi szabályokat. Az elképzelés szerint a biztonságos besorolású országokból származó embereknek helyben, a hazájukban kellene beadniuk a németországi menedékjog iránti kérelmet, és helyben is kellene megvárniuk a kérelem elbírálását.
A levelet kisebb városok és községek polgármesterei írták alá. Az ilyen típusú településeken nemcsak Észak-Rajna-Vesztfáliában, hanem országszerte egyre nagyobb gond a menedékkérők elhelyezése, ellátása. Nagy feltűnést keltett a napokban egy alsó-szászországi község, Sumte esete: a 100 lakosú faluban 1000 menedékkérőt kellene valahogy elhelyezni.
Ugyanakkor a legnagyobb városok vezetői - akiknek a lakossághoz képest viszonylag kevés menedékkérőről kell gondoskodniuk - többnyire úgy látják, hogy meg tudnak birkózni a menekültválsággal. Ezt mutatta ki a Spiegel Online hírportál körkérdése, amellyel a 30 legnagyobb német város vezetőinek véleményét gyűjtötték össze. Csupán három város - Braunschweig, Stuttgart és Wuppertal - főpolgármestere jelezte, hogy válságos a helyzet vagy hogy a feladatok túlterhelik településüket, és csak két város - Braunschweig és Mannheim - vezetője követelte egyértelműen a menedékkérők számának korlátozását a hírportál összeállítása szerint.
A legtöbb német nagyváros vezetőjének hozzáállását talán Ulrich Maly, Nürnberg főpolgármesterének szavai jellemzik a legjobban. A szociáldemokrata politikus - a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) korábbi elnöke - a Spiegel Online-nak azt írta, hogy városában 500 ezren élnek, köztük 200 ezer nem Németországban született ember, ezért aztán "elég rutinosak vagyunk már a társadalmi integráció kérdéseiben".

A németek nagy része szerint a sajtó egyoldalúan számol be a menekültválságról
Németországban a lakosság többsége mélyülő aggodalommal figyeli a szűnni nem akaró menekültáradatot, és úgy látja, a politikának elképzelése sincs arról, hogy miként lehetne kezelni a helyzetet. A többség szerint elengedhetetlen a befogadható menekültek maximális számának kijelölése, és majdnem minden második ember szerint a német sajtó egyoldalúan tudósít a menekültválságról - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapnak készített vizsgálatában az Allensbach közvélemény-kutató intézet kimutatta, hogy a német lakosság jelentős része az utóbbi hetekben csak a családi, baráti körben folytatott beszélgetéseken merte őszintén kifejteni a menekültválságról alkotott véleményét. A felnőtt lakosság 43 százaléka most is úgy gondolja, hogy Németországban az emberek nem mondhatják el szabadon a véleményüket a menekülthelyzetről.
A kutatók szerint ez a jelenség részben annak tulajdonítható, hogy sokan félnek a szélsőjobboldaliság és az idegenellenesség bélyegétől. Azzal is összefügg, hogy sokan úgy érzik, nem jelennek meg kellőképpen a menekültválságból fakadó kockázatok a politikai diskurzusban és a sajtóban.
A sajtó a német lakosság 47 százaléka szerint egyoldalúan tudósít a válságról, és csupán minden harmadik felnőtt németországi lakos érzi kiegyensúlyozottnak a menekülthelyzetről szóló sajtóbeszámolókat. Ez azért is figyelemre méltó, mert a többség a sajtó működését általában véve megfelelőnek tartja.
Fontos tényező az is, hogy az uralkodó lakossági véleményáramlat szerint a bajor konzervatív CSU-t leszámítva a parlamenti (Bundestag-) pártok vitái csak részletkérdésekről szólnak, és nem érintik az alapvető ügyeket, a kapacitások korlátozottságának és a menekültválság révén kibontakozó folyamatok politikai irányíthatóságának kérdését. Az emberek úgy érzik, hogy a politikai osztály adós azzal a sürgősen lefolytatandó vitával, hogy mennyi menekültet képes befogadni Németország, és milyen következmények adódnak a kapacitások korlátozottságából.
A lakosság az utóbbi hónapokban azzal szembesült, hogy a politika szintjén csaknem teljes az egyetértés a válság kezelését illetően. Ezt jelzi például, hogy a kormány menekültügyi reformcsomagját még a tartományokat képviselő Bundesratban is nagy többséggel fogadták el, holott a kormánypártok ott nincsenek többségben.
A pártokon átívelő konszenzussal szemben a lakosságban szintén pártpolitikai oldalakat átívelő aggodalom tapasztalható. Augusztusban a lakosság 40 százaléka aggódott erősen a menekültválság miatt, szeptemberben ez az arány 44 százalékra, októberben 54 százalékra emelkedett.
A valamelyest és az erősen aggódók arányát együttvéve még világosabb a kép: ez augusztustól októberig  85 százalékról 92 százalékra emelkedett. Az egyáltalán nem aggódók aránya 11 százalékról 7 százalékra csökkent.
Pártszimpátia szerinti bontásban - a Bundestag pártjait tekintve - nincs lényeges eltérés az aggódók arányában, egyedül az ellenzéki Zöldek lógnak ki a sorból, de az ő bázisukban is tízből négy embert aggodalommal tölt el a menekültválság.
A lakosság túlnyomó része szerint a menekülthullám rövid távon inkább kockázatot jelent, és csupán 6 százalék véli úgy, hogy a menedékkérők beáramlása több új esélyt, lehetőséget kínál az országnak, mint amekkora kockázatot rejt.
A lakosság 46 százaléka hosszabb távon is inkább kockázatosnak tartja a folyamatot, és 18 százalék vél úgy, hogy több a lehetőség, mint a kockázat.
A legtöbben a társadalmi következmények miatt aggódnak. A többség azzal számol, hogy a válság révén jelentősen emelkedik a muzulmánok száma, és a felnőtt lakosság kétharmada szerint a menekülthullám miatt erősen megváltozik Németország.
A kétharmadot közelíti - 62 százalékot tesz ki - mindazok aránya, akik attól tartanak, hogy a menekültek között terroristák szivároghatnak be az országba.
A reprezentatív felmérésben megkérdezettek többsége szerint Németország elérkezett befogadókapacitása határához, és 57 százalék szerint teljes egészében elvesztett az ellenőrzés a menekülthullám felett, így már senki nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik az országba.
Szintén 57 százalék szerint a pártok teljesen tanácstalanok a helyzet kezelését illetően. Minden második németországi lakos úgy érzi, hogy a politika elveszítette a kapcsolatot a valósággal, és csaknem 50 százalék szerint a politika túl kevéssé veszi figyelembe a lakosság érdekeit.
Ugyanakkor a lakosság nagy többsége szerint vannak lehetőségek a folyamatok irányítására, bár azt is tudják, hogy a legtöbb lehetséges intézkedés csak hosszabb távon fejt ki hatást.
A megkérdezettek 71 százaléka szerint a válságot kiváltó okok egy része németországi eredetű, így a hullámot a menekülteket Németországba vonzó tényezők is erősítik. Ezzel összefüggésben a lakosság 60 százaléka megfelelőnek tartaná, ha a menedékkérők csak természetbeni juttatásokat kapnának, és megszüntetnék a készpénzjuttatást.
A német lakosság túlnyomó többsége szerint a háborús övezetekből származó menekültek ellátására kell összpontosítani, a többi menedékkérő jelentős részét pedig gyorsan és következetesen vissza kell szállítani hazájába.
Ugyancsak többségi vélemény, hogy a menekülthullám tartós csillapítása a menekültek hazájában dúló konfliktusok rendezésétől és az válságrégiók stabilizálásától függ. Ugyanakkor a háborúk, polgárháborúk és egyéb válságok rendezésére irányuló törekvések nem elégségesek ahhoz, hogy Németország úrrá legyen a határain belül kialakult helyzeten. Ehhez a német lakosság 56 százaléka szerint az is szükséges, hogy meghatározzák a befogadható menekültek maximális számát.