Németh Zsolt: Meg kell találni és fel kell mutatni a hit hőseit

A magyar nemzet vagy keresztény lesz vagy egyáltalán nem lesz – parafrazeálta az Európai Unió alapító atyáinak egyikét, Robert Schumant Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Szabadulás az egyház babiloni fogságából című kétnapos konferencián.

A református gyülekezeti főgondnoki tisztséget is viselő politikus kijelentette, hogy a határon túli magyar egyházakat jobb állapotban találták az 1989-es változások, mint a magyarországiakat, és a rendszerváltásban is előbbre tartanak.

Szerinte a határon túli magyar egyházakat az is megkülönbözteti a magyarországiaktól, hogy számukra „az elnyomás nem ért véget, csak átalakult”. Az utódállamokban most is korlátozzák a szabad vallásgyakorlást, és az egyházi restitúció is megtorpant. „Romániában mintha legfelsőbb szintű támogatást élvezne a restitúció teljes leállítása” – jegyezte meg.

Németh Zsolt szerint Magyarországon „az egyház is beleszürkült a szürke rendszerváltásba”. A megújulást azonban mindaddig lehetségesnek tartja, „amíg tart a kegyelmi idő”. Magyarországon meg kell határozni az egyházi emlékezetpolitikát, meg kell találni és fel kell mutatni a hit hőseit. „Ha nem is gejzírként tör fel a megújulás”, elő kell készíteni azokat a „patakmedreket”, amelyeken „végigfolyhat majd a tiszta víz” – mondta.

Kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy a magyar nemzetpolitika egy következő új időszakában kitüntetett szerephez jutnak majd a határon túli magyar egyházak. Sok sikert kívánt ahhoz, hogy az egyházak be tudják tölteni a rájuk váró szerepet.

Tőkés László európai parlamenti képviselő a konferencián emlékeztetett: az egyiptomi fogságból szabadult bibliai zsidóság pusztai vándorlása negyven évig tartott. „Mi a vándorlásunk huszonhatodik évében vagyunk, de a rendszerváltozás egy folyamat, ezen az úton kell tovább haladnunk” – fogalmazott a lelkész-politikus, akit huszonöt éve iktattak be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségébe.