Németh Zsolt: Magyar siker a kvótarendszer „bukása”

Az EU állam-, illetve kormányfői péntekre virradóra abban állapodtak meg, hogy a tagállamok két év alatt összesen 60 ezer menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon, kétharmadukat az Olaszországba és Görögországba érkezettek közül, 20 ezret pedig polgárháborús konfliktusok elől menekülők soraiból fogadnak be az Európai Unión kívülről. Magyarország és Bulgária viszont külön elbírálás alá esik.
Az Országgyűlés külügyi bizottságát vezető Németh Zsolt kérdésre válaszolva üdvözölte a kötelező kvótarendszer elutasítását, fontosnak nevezve ugyanakkor, hogy "a szolidaritás elve általános sikert aratott".
A fideszes politikus nemzeti sikernek tartja, hogy Magyarország - Bulgária mellett - különleges bánásmódra számíthat az ügyben.
"Természetesen mi a szolidaritás elve alapján fogunk eljárni, hiszen a menekültek védelme a magyar rendszerváltozás egy rendkívül nagy eredménye, és mi is azt gondoljuk, hogy az üldöztetésben lévőket meg kell védeni" - mondta.

A határzár ügyében Németh Zsolt úgy foglalt állást: az a helyes, ha Magyarország és Szerbia közös álláspontot tud kialakítani ebben a kérdésben, hiszen "nem Szerbiával van nekünk ebben nézetkülönbségünk", "egy csónakban vagyunk Szerbiával ebben az ügyben". Utalt arra, hogy jövő szerdán a magyar és a szerb kormány együttes ülést tart Budapesten.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a tájékoztatón közölte: a tervek szerint az Országgyűlés július 6-ig ülésezik, és addig szeretnének elfogadni egy migránsokra vonatkozó jogszabály-módosítási csomagot. Ezt hamarosan a parlament elé terjesztik, a részleteit pedig külön sajtótájékoztatón ismertetik majd - mondta.

Magyarország egy működő parlamentáris demokrácia, az ország a demokrácia tekintetében nem jár különutat - az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint így összegezhető az Európa Tanács (ET) szerdai határozata, amelyet Németh Zsolt Magyarország jelentős sikerének tart.
Az ET Parlamenti Közgyűlése szerdán Strasbourgban határozattal lezárta a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről évek óta folytatott "különleges vizsgálatát", ugyanakkor sürgette, hogy folytassák a párbeszédet Magyarország és az Európa Tanács között számos, még nyitott téma megoldására, ide értve például az egyházak, a média szabadsága, a rasszista és szélsőséges szervezetek, valamint a sarkalatos törvények széles skálája kérdéskörét.
Az Országgyűlés külügyi bizottságát vezető Németh Zsolt pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta: az ET kijelentette, hogy Magyarország egy működő parlamentáris demokrácia. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a közelmúltban a német külpolitikai társaság egy alapos jelentésében ugyanerre a következtetésre jutott.
A fideszes országgyűlési képviselő szerint kijelenthető, hogy "Magyarország a demokrácia tekintetében nem jár különutat", az európai demokrácia sokszínű.
"Magyarország jelentős sikere az ET (...) döntése" - vont mérleget a politikus, modellértékűnek nevezve egyúttal a Magyarország és az Európa Tanács között kialakult együttműködést.

A magyar szocialisták azonban megint Magyarország ellen szavaztak - tette hozzá Németh Zsolt, aki szerint eljött az ideje, hogy "a belpolitikai vitákat a magyarországi választókkal vívjuk meg, és (...) ne fárasszuk a nemzetközi közvéleményt a belpolitikai vitáinkkal".

A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is felháborítónak nevezte az MSZP magatartását, majd arról beszélt, hogy az ET jelentéstevője öt területet vizsgált. Az igazságszolgáltatás ügyében a jelentéstevő külön üdvözölte a Magyarország által végrehajtott módosításokat - például az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogköreinek csökkentését -, az Alkotmánybírósággal kapcsolatban pedig azt állapította meg, hogy továbbra is Európa egyik legerősebb Alkotmánybírósága a magyar - ismertette a kormánypárti politikus.

A Médiatanács jogállásával kapcsolatban továbbra is vannak kritikák, de összességében a média függetlenségét, szabadságát egyértelműen elismerte az ET - közölte Gulyás Gergely.
Egyházügyben elmondta: már a kormány is jelezte, törvénymódosítást készül benyújtani, de az ET azt üdvözölte, hogy a korábbi módosítások után minden vallási közösség jogosult az egyház név használatára.
A választójoggal kapcsolatban az ET egyértelművé tette, hogy a magyar törvény összhangban áll a tanács elveivel - tájékoztatott a Fidesz képviselője.