Külföld
Német elemzés: Ankara évek óta együttműködik terroristákkal
Gülenre közel kétezer év börtönt kért egy török ügyészség
Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan „iszlamizálódott” bel-, és külpolitikája révén Törökország „iszlamista csoportok központi platformja” lett a térségben - áll a dokumentumban.
A török államfő és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) „ideológiai fogékonyságát” a szélsőséges iszlamizmus iránt az is mutatja, hogy számos alkalommal a szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, a Gázai övezetet ellenőrző palesztin, radikális Hamászt és szíriai fegyveres iszlamista ellenzéki csoportokat - olvasható az elemzésben az ARD szerint.
Török puccskísérlet: közel kétezer év börtönt kértek Gülenre
Kétszeres tényleges életfogytiglani, valamint további 1900 évi börtönbüntetést, illetve hatalmas összegű bírói pénzbírságot kért egy törökországi ügyészség kedden az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónokra, akit Ankara a július 15-i katonai puccskísérlet kitervelőjének és fő felelősének tart - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. A 2527 oldalas vádirat szerint Gülennek „fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása”, „terrorizmus finanszírozása”, „az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete”, valamint „a kormány megdöntésének kísérlete” miatt bírák elé kell állnia. A per további száz vádlottja két évtől tényleges életfogytig terjedő börtönbüntetésekre számíthat. Tizenhárom fő előzetes letartóztatásban van.
A német kormány az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában első alkalommal hozza közvetlen kapcsolatba hivatalosan a török államfőt terrorszervezettel - emelte ki a köztelevízió a tagesschau.de című hírportálján közölt beszámolóban, rámutatva, hogy a Hamászt 2003 óta terrorszervezetként tartják számon az EU-ban.
A dokumentum kényes jellegét jól mutatja, hogy nem a nyilvánosságnak készült; szabadon elérhető részében Ole Schröder belügyminisztériumi államtitkár azt írta, hogy államérdekből nem teszik közzé az egész szöveget.
A nyilvános állásfoglalással szembemegy az elemzés
Az elemzés és a berlini vezetés nyilvános állásfoglalásai közötti ellentmondás szembetűnő - mutatott rá az ARD, felidézve, hogy a német kormány a menekültválság kezdete óta tudatosan tartózkodik a törökországi politikai folyamatok bírálatától. Mindenekelőtt Angela Merkel kancellár - a jobboldali CDU elnöke - és a szociáldemokrata (SPD) külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fogalmaz óvatosan. A kormány képviselői legfeljebb háttérbeszélgetéseken vagy nyilvános megszólalásokban tett utalásokban szólnak a török vezetés és a militáns iszlamizmus különösen közeli kapcsolatáról.
A Baloldal frakciójának kérdésére adott írásbeli válasz a CDU-s vezetésű belügyminisztériumban készült a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) helyzetértékelése alapján, méghozzá anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyben leginkább illetékes külügyminisztériummal. A külügyi tárca nem is ismeri a Baloldalnak megküldött szöveget. Ennek ellenére a dokumentum hivatalos kormányzati állásfoglalásnak tekinthető.
Az SPD helyteleníti a belügyminisztérium eljárását, és attól tart, hogy az ügy újabb tehertétel lehet Berlin és Ankara már most is feszült viszonyában. Egy ennyire érzékeny kérdésben be kellett volna vonni a külügyminisztériumot, „mégiscsak egy NATO-tagországról van szó, amelynek területén jelenleg német katonák is állomásoznak” - mondta az ARD-nek Rolf Mützenich, az SPD-frakció egyik - külügyekkel foglalkozó - vezető szakpolitikusa.
A Baloldal szerint a kormány megtéveszti a nyilvánosságot, az ankarai vezetést kedvező fényben mutatja be, holott helyzetértékelése nem ezt indokolná - mondta Sevim Dagdelen, az SPD-től balra álló ellenzéki párt parlamenti képviselője, aki azt is kiemelte, hogy a kormány válasza alátámasztja pártja Ankarát bíráló álláspontját. Egyben figyelmeztetett: a kormány a jelenlegi irányvonalával vétkessé válik abban, hogy Törökországban „otthonra lel a fegyveres iszlamizmus”.
Putyin: A kétoldalú kapcsolatok helyreállításokra törekszünk
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban kazah hivatali partnerét, Nurszultan Nazarbajevet fogadta. „Őszintén törekszünk teljes körűen helyreállítani kapcsolatainkat a baráti Törökországgal, amellyel sok éven át kivételes együttműködési kapcsolatban álltunk” - hangoztatta Putyin.
Hozzátette, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt keddi szentpétervári látogatása „megerősítette közös eltökéltségünket aziránt, hogy ne csak a kapcsolataink helyreállításáért, hanem azok fejlesztéséért is munkálkodjunk”.
Mint emlékezetes, az augusztus 9-i csúcstalálkozón Erdogan többször is "drága barátom" megszólítással illette Putyint.
Az orosz elnök megköszönte kazah kollégájának a Moszkva és Ankara közötti, a kétoldalú kapcsolatok helyreállításában játszott közvetítő szerepet. Nazarbajev elmondta, hogy az orosz-török közeledés kedvező hatással volt a kazahsztáni helyzetre is, és a konfliktusban kormánya Moszkva oldalán állt.