Nem nyugszanak Hillary Clinton hívei

Tüntetésre készülve – a határon meghalt mexikóiak rokonai (Fotó: Reuters - Henry Romero)

Alig egy hónap múlva, december 19-én szavaznak az elektorok, akiknek a bonyolult amerikai választási rendszer szerint ténylegesen meg kell választaniuk az elnököt, ám még mindig szervezkednek a republikánus Donald Trump ellen azok a demokrata párti aktivisták, akik nem tudnak belenyugodni Hillary Clinton kudarcába. A Fox hírtelevízió szerint Arizona államban e-mailekkel és telefonüzenetekkel árasztják el az elektorokat, hogy Clintonra szavazzanak. Mindezt annak ellenére, hogy a déli államban Trump abszolút többséggel nyert: mind a tizenegy elektor republikánus. Az Arizona Republic című konzervatív lap rámutatott, hogy az elektorok jogilag nem kötelesek a győztesre voksolni, annak ellenére, hogy fogadalmuk a párt jelöltje melletti szavazásra kötelezi őket. Robert Graham, az egyik elektor, a Republikánus Párt arizonai elnöke arról számolt be, hogy totális zaklatásnak van kitéve, már egy hete ezrével kapja a hívásokat és az e-maileket, túlnyomó többségüket az államon kívülről. „Elmondanak mindennek, démonizálnak engem, homofóbnak, izolacionistának, vakbuzgónak, antiszemitának neveznek, ami különösen érdekes, merthogy zsidó vagyok” – nyilatkozott egy másik elektor, Bruce Ash.

Miután az év elején egy petíció nyomán még Donald Trump esetleges kitiltásáról vitáztak a londoni parlamentben, ma már szívesen látnák Nagy-Britanniában az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnökét. A Sunday Times szerint II. Erzsébet már jövőre meghívná Trumpot, a brit kormány így biztosítaná ugyanis be a szoros kapcsolatokat az új elnökkel. Az állami látogatásra Londonba érkező külföldi államfők hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégei, és az uralkodó valamelyik rezidenciáján, rendszerint a londoni Buckingham-palotában vagy a főváros nyugati határában fekvő ősi királyi birtokon, Windsorban laknak londoni tartózkodásuk három napján. A protokoll szerint évente legfeljebb két külföldi államfő részesülhet ilyen meghívásban, a kormány javaslatára. A Sunday Times szerint Theresa May kormánya elsősorban azt próbálja elérni, hogy Trump hivatalosan is támogassa a brit–amerikai szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.

Barack Obama jelenlegi amerikai elnök a Brexit-népszavazás előtt nyíltan arra biztatta Nagy-Britanniát, hogy maradjon az Európai Unió tagja. Áprilisi londoni látogatása során gyakorlatilag kizárta, hogy az EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal, kijelentve: Washington az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”, ha távozik az unióból.

Ötszázötvenmillió dollárra perelte be a George Soros által is támogatott Black Lives Matter nevű politikai szervezetet annak a rendőrnek az apja, aki négy társával együtt életét vesztette a júliusi, dallasi zavargásokban. A Fox News híradása szerint Enrique Zamarripa keresetében úgy fogalmazott, bár a Black Lives Matter nevében a feketékkel szembeni rasszizmus ellen küzd, valójában a rendőrök elleni erőszakra biztatott, sőt aktívan részt is vett benne. A hírhez kapcsolódik, hogy a Magyar Idők a Soros-támogatások magyarországi csapásirányával foglalkozott. A Soros által alapított Open Society Foundations az amerikai elnökválasztás előtti napokban tette közzé azt a listát, amelyen hatvanöt magyarországi civil szervezet, egyesület és alapítvány neve szerepel, amelyeket 2015-ben összesen egymilliárd forint feletti értékben támogattak. A lap szerint az emberi jogokkal, demokráciával és korrupcióval foglalkozó szervezetek nagyságrendekkel nagyobb támogatást kaptak, mint például a romaügyekben vagy az oktatás területén működők. (ŐM)