Külföld

Nem működik a minszki megegyezés

Kijev és a felkelők is elismerik, hogy használnak nehézfegyverzetet, közben pedig folyamatosan egymást vádolják provokációval

Délkelet-Ukrajnában kiújultak a harcok, az ukrán központi hatalom és a szakadárok egymást vádolják az „első lövéssel”. Ami biztos, mindkét fél nyíltan használja már a minszki „békeegyezmény” által megtiltott nehézfegyverzetet, s nem teljesül a megállapodás többi pontja sem.

Donyeck 20150605
Ukrán katonák pihenője Donyeck közelében (Fotó: Reuters - Oleksandr Klymenko)

„Amikor kizöldülnek a fák, újrakezdődik” – a Magyar Hírlap tudósítójának ezt a második minszki „békeegyezmény” idején mondta az egyik tárgyalóküldöttség tagja. A lombok ugyanis egyfelől fedezéket jelenthetnek, másfelől, s ez a fontosabb, mostanra tudta mindkét oldal újra kellőképpen feltölteni sorait.

Donyeck és Kijev most egymást vádolja azzal, hogy ki kit és hogyan provokált. Az EBESZ megfigyelői egyelőre hallgatnak. Amit egyik oldal sem tagad az az, hogy a minszki fegyvernyugvási egyezmény rendelkezései ellenére minkét oldal használ nehézfegyverzetet. Az ukrán kormányzat szerint a szakadárok orosz „terroristák” segítségével indítottak támadást a „front teljes hosszában”, ezért kényszerült Kijev a minszki egyezmény által a régióból kitiltott nehéztüzérség visszavezénylésére. A felkelők szerint viszont az ukrán kormánycsapatok kezdték el Donyeck és Luganszk polgári célpontjainak lövetését, ők csak a „háborút igyekeznek eltolni az emberektől”.

Washington szerint Moszkva buzdítására indultak meg a felkelők. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter az Egyesült Államok Európában szolgáló tábornokaival tart tanácskozást ma Németországban, amelyen az ukrán válságot, illetve az Oroszországgal szembeni stratégiát vitatják majd meg. Oroszország viszont úgy látja, hogy az amerikai vezetés tüzeli Kijevet a harcok megindítására, miután katonai infrastruktúráját és logisztikai cégeit „ráállította” az ukrán vezetésre.

Ami a két nagyhatalom vitájától függetlenül egyértelműnek látszik: az újabb ukrán krízis megint akkor tört ki, amikor az unió vezetőinek dönteniük kell a Moszkva elleni szankciókról. Vasárnap kezdődne a G7-ek, a világ vezető államainak azon csúcstalálkozója is, amely „visszafogadná” Oroszországot az elitklubba. A minszki békemegállapodás meghatározó pontjaiból egyébként senki sem tart be semmit.

A már említett nehézfegyverek alkalmazása mellett a kijevi vezetés semmit nem hajt végre az oroszajkú kisebbségnek tett ígéretekből, mint ahogy Donyeckben sem merült fel reá­lisan, hogy Kijev bármilyen hatalmat gyakorolhatna a régióban. Így például továbbra is szakadárok ellenőrzik az orosz–ukrán határt. Kijev „önmagával” is harcban áll: Petro Porosenko ukrán elnök kijelentette, hogy elégedetlen a kormány, a parlament, sőt saját maga teljesítményével is.