Külföld
Nem kötelező humanitárius vízumot adni a menedékkérőknek
Az uniós jog csak a kilencven napos vízumok kiadásának feltételeit határozza meg
Az ügy előzménye, hogy a belga hatóságok októberben elutasították egy olyan szíriai család a vízumkérelmét, amelynek tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be. A szírek egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket.
Egy belga bíróság később úgy döntött, hogy az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig a további késedelem minden napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Ezt Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár "őrültségnek" nevezte, és közölte, fellebbezni fognak.
Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az uniós jog csupán a tagállamok területén való átutazásra vagy tartózkodásra szolgáló, legfeljebb 90 napos időtartamra szóló vízumok kiadásának eljárásait és kiadásának feltételeit határozza meg, a jogalkotók eddig nem fogadtak el olyan szabályt, amely a humanitárius célú beutazásra vonatkozna.
Következésképpen, mivel a kérdéses helyzetre nem az uniós jog az irányadó, a szíriai család kérelmei egyedül a nemzeti jog hatálya alá tartoznak - hangsúlyozta közleményében az Európai Unió Bírósága.
Paolo Mengozzi uniós főtanácsnok februárban úgy vélekedett, hogy humanitárius vízumot kell kiadni a harmadik országok nemzetközi védelemre váró állampolgárainak, amennyiben indokoltan vélelmezhető, hogy annak megtagadása esetén kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak lennének kitéve.
Egyesek arra számítottak, hogy a bíróság megerősíti majd a főtanácsnoki állásfoglalást, az pedig "az Európai Unió egészét megrengetheti", akkor ugyanis a bírálók szerint ezen vízum és egy repülőjegy birtokában bárki szabadon beutazhatott volna az általa választott tagország területére. A szakjogászok egy része úgy vélte, hogy a főtanácsnok indítványa jogilag ugyan helyes, politikailag viszont elhibázott, mivel az EU nincs felkészülve a következményekre, egy esetleges újabb menekültáradatra.
A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvitában a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.
Nigerrel is migrációs megállapodást ír alá Olaszország
Líbia és Tunézia után az olasz kormány az afrikai Nigerrel is kétoldalú migrációs megállapodást készül kötni - jelentette be Angelino Alfano olasz külügyminiszter kedden. Ezzel egy időben két újabb regisztrációs központ (hotspot) nyílik Szicíliában márciusban. A Nigerrel kötendő megállapodás részletei még nem ismertek, de a Líbiával és Tunéziával februárban aláírt megállapodások az észak-afrikai partokról induló embertömeg megfékezését, az embercsempészet és a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködést, az afrikai országhatárok alaposabb ellenőrzését célozták. A Líbiával szomszédos Niger tranzitországnak számít a Dél-Olaszországba tartó migrációs útvonalon: az Olaszországba érkezők többsége ugyanis Guineából, Nigériából, Elefántcsontpartról, Gambiából indul, és Nigeren keresztül jut el a líbiai partokig. Franco Gabrielli olasz országos rendőrparancsnok keddi parlamenti beszámolójában bejelentette, hogy márciusban két új hotspotot nyitnak a szicíliai Messina és Mineo városában. Ezzel hatra emelkedik a Dél-Olaszországban 2015 decembere óta nyitott regisztrációs központok száma, amelyek eddig már Lampedusa-szigetén, a szintén szicíliai Trapaniban és Pozzalóban, valamint Tarantóban működtek. Franco Gabrielli elmondta, hogy tavaly az Olaszországba érkezett több mint 181 ezer migráns 97 százalékát azonosították fényképes regisztrációval. Három százalék megtagadta az ujjlenyomatvételt.