Külföld
Nem indul eljárás Clinton ellen az emailbotrányban
Clinton stábja üdvözölte a döntést - Trump szerint bűnös a volt külügyminiszter
A szövetségi nyomozó iroda vezetője az amerikai kongresszus tagjainak küldött levelében tudatta, hogy az FBI éjt nappallá téve elemezte a levélözönt, és ennek alapján arra jutott, hogy fenntartja júliusban hozott döntését, miszerint nem javasol vádemelést a demokrata párti elnökjelölt ellen, a vizsgálat szerint a levelezés nem szolgál alappal arra, hogy eljárás induljon. Clinton kampánystábja üdvözölte a döntést.
Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje - bár nem sokkal minnesotai kortesbeszéde előtt már értesült Comey leveléről -, nem tért ki rá mondandójában, mi több, változatlanul azt hajtogatta, hogy Clintonra hosszú vizsgálat vár, és eleve nem lett volna szabad engedni, hogy induljon az elnökségért.
Comey - rövid levelében - azt írta: "Átnéztük Hillary Clinton teljes kommunikációját külügyminisztersége idejéből, és nem változott júliusban közölt álláspontunk." Az FBI igazgatója október 28-án jelentette be az újabb e-mailvizsgálatot, ami erősen kihatott az elnökjelöltek versengésére. Clinton addigra már biztos befutónak tűnt, ám a bejelentés feljebb hozta Trumpot, és jóval szorosabbá tette a viadalt.
Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségben lévő demokrata csoportjának vezetője úgy fogalmazott, hogy az FBI vizsgálódásának mostani eredménye "végre bezárathatja a republikánusoknak ezt a mutatványos bódéját".
Szakértő: Egyre inkább médiaesemény a választás
Frank Tibor Amerika-szakértő szerint az amerikai elnökválasztás egyre kevésbé politikai esemény, már inkább olyan mint egy "elszabadult médiaesemény". A szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában megjegyezte: már fontosabb, hogy mit mondanak a választásról, minthogy mi történik a választáson. Frank Tibor kitért arra is, hogy az Egyesült Államok már jó ideje nem nyugodt, a mostani választás is ennek a "mérhetetlen" nyugtalanságnak egy kifejezési formája. Kifejtette: tízmillióknak nincs egészségbiztosításuk, tízmilliók élnek a szegénységi küszöb alatt, tízmilliók vannak, akiknek "fogalmuk sincs a világról", és egy olyan jelöltet - Donald Trumpot - támogatnak, akinek szintén fogalma sincs a világról. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy megszűnt az embereknek az az érzése, hogy nem tudnak részt venni a politikában. A közösségi média révén kialakult egy olyan nyilvánosság, amely döntően befolyásolja a választási folyamatot, sokkal jobban, mint az, ami demokratikus játékszabályok alapján, a felszínen látható módon történik - fejtette ki Frank Tibor.
Trump szerint Clinton bűnös, Clinton befogadó Amerikát szeretne
Az e-mailekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt bűnösnek nevezte demokrata párti riválisát, Hillary Clintont Donald Trump republikánus elnökjelölt az amerikai elnökválasztás kampányának utolsó előtti napján. Clinton kampánykörútján viszont Trumpot bírálták, mert gátat kíván szabni az iszlám vallásúak befogadásának az Egyesült Államokban.
A két jelölt éjszakába nyúlóan, fáradhatatlanul kampányolt vasárnap, két nappal a választás előtt. Clinton Pennsylvaniából Ohióba, onnan New Hampshire-be utazott, ott zárta a napot. Trump Iowából Minnesotába, onnan Michiganbe ment, majd a pennsylvaniai Pittsburgh melletti Moon Township városkában tartott kampánygyűlést.
A republikánus elnökjelölt csupán Michiganben reagált a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójának újabb levelére, amelyben James Comey az amerikai kongresszus tagjaival tudatta, hogy az FBI fenntartja júliusban hozott döntését, és nem javasol vádemelést Clinton ellen, mert külügyminisztersége idején részben a magánszerveréről lebonyolított internetes levelezése nem szolgál alappal arra, hogy eljárás induljon. Trump kijelentette, hogy szerinte Hillary Clintont "a velejéig csaló rendszer védelmezi". Leszögezte: "Hillary Clinton bűnös. Ő tudja ezt. Az FBI tudja ezt. Az emberek tudják ezt. Most az amerikai népen a sor, hogy november 8-án az urnáknál igazságot szolgáltasson." Trump emellett mindenütt új munkahelyeket ígért, és Hillary Clintont, valamint férje, Bill Clinton korábbi elnökségét azzal vádolta, hogy elősegítették a munkahelyek kiszervezését külföldre, elsősorban Kínába és Mexikóba.
Hillary Clinton - miután reggel a pennsylvaniai Philadelphiában egy afroamerikaiak látogatta templomban járt -, délután az ohiói Clevelandben kampányolt. Az ismert kosárlabda-játékos, LeBron James mutatta be őt a színpadon. A demokraták elnökjelöltje arról beszélt, hogy olyan Amerikát szeretne, ahol mindenkinek helye van, s ahol mindenkit befogadnak. "Tudom, hogy ezen a mostani választáson sok elkeseredettség, sőt düh is a felszínre tört. Látom, hallom, jómagam is alanya vagyok ennek. Csak hát a düh nem terv a jövőre. Dühből nem születnek új munkahelyek" - fogalmazott. A demokraták elnökjelöltje az északkeleti New Hampshire államban, Manchester városában zárta napját. Ott Khizr Khan, a 2004-ben Irakban meghalt amerikai katona édesapja mutatta be őt a közönségnek. A pakisztáni gyökerű, muszlim vallású Khizr Khan a demokraták elnökjelölő konvencióján tűnt fel, ahol beszédet mondott és kárhoztatta a republikánus elnökjelöltet a muszlimokról tett kijelentéseiért. Vasárnap este ismét visszatért Trumpra, s feltette a kérdést: vajon az ő fiának, aki muszlim volt, és más kisebbségeknek lenne-e helyük Trump Amerikájában? "Kedden bebizonyítjuk majd, hogy Amerika mindannyiunké" - mondta Khizr Khan.
Trump győzelme felérne egy Brexittel
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a keddi elnökválasztás elé időzített helyzetértékelésében közölte: véleménye szerint a New York-i értéktőzsde és a Nasdaq részvényeiből válogató, széles merítésű S&P 500-as index Trump győzelme esetén hirtelen meredek ívben zuhanna, majd a gyenge dollár és a radikális gazdaságpolitikai irányváltások valószínűsíthető elmaradása nyomán felfelé indulna. Ez valamelyest hasonlítana arra a pályára, amelyet a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE 100-as indexe a brit EU-tagságról rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - júniusi népszavazás után bejárt - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint két fő ok is van annak feltételezésére, hogy az S&P 500-ast alkotó részvények eladási nyomása nem tartana sokáig, és később a veszteségeknél nagyobb arányú erősödés lenne várható Trump győzelme esetén.
Az első ok az, hogy a dollár valószínűleg jelentősen gyengülne, mivel a piaci szereplők közül sokan számítanának arra, hogy az amerikai monetáris politika a korábban vártnál hosszabb ideig maradna lazább alapállású.
Donald Trump győzelme után ugyanis a tőke átmenetileg más hagyományosan biztonságosnak tartott - elsősorban japán jenben vagy svájci frankban denominált - fejlett piaci eszközökbe áramlana, az emiatt gyengülő dollár pedig jól jönne az S&P 500-asban domináns súllyal szereplő multinacionális nagyvállalatok versenyképességének.
A Capital Economics londoni elemzői szerint mindez ellentételezhetné azokat a piaci félelmeket, amelyek a republikánus jelölt külkereskedelemi programjával szemben várható protekcionista ellenintézkedésekhez fűződnek.
A ház szerint a második fő ok az, hogy ha Donald Trump meg is nyeri az amerikai elnökválasztást, nem biztos, hogy győzelme valóban olyan radikális változásokkal járna, amelyektől sokan félnek. Trump elnökként jó eséllyel enyhítene a kereskedelmi politikával kapcsolatos retorikáján, és költségvetés-politikai elképzeléseit is nehezen tudná áthajtani a Kongresszuson.
Mindemellett Trump elnökké választásának geopolitikai következményei sem lennének feltétlenül és egyértelműen negatívak - érvelnek tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.
Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy Donald Trump győzelme esetén az S&P 500 részvényindex rövid távon 2000 pont alá zuhanna, ám a cég elemzői ebben az esetben sem látnának okot arra, hogy módosítsák 2017 végére szóló előrejelzésüket, amely 2300 pontos S&P 500-as évzáró szintet valószínűsít.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői Trump esetleges győzelmének hosszú távú reálgazdasági hatását modellezték különböző forgatókönyv-változatok alapján.
A ház közölte: továbbra is a demokrata jelölt, Hillary Clinton győzelmét, valamint a demokrata ellenőrzésű szenátus és republikánus többségű képviselőház kombinációját tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Ennek megvalósulása esetén a cég 2 százalék körüli éves amerikai gazdasági növekedésekkel számol a belátható előrejelzési távlatban.
Az Oxford Economics azonban kidolgozott Trump győzelmének esetére egy mérsékelt - "Trump moderate" -, és egy kedvezőtlen - "Trump adverse" - forgatókönyvet is.
A mérsékelt forgatókönyv azzal számol, hogy Trump elnökként alaposan "felvizezi" választási ígéreteit, vagy azok teljes körű végrehajtásának a Kongresszus állja útját.
E forgatókönyv alapján a Trump-kormány a kínai importra 15 százalékos, a mexikóira 10 százalékos vámot vet ki, és a két ország megtorlásként hasonló vámokat ró ki az amerikai termékekre, de végül az amerikai kormány 2018 végéig törli e vámokat.
A Kongresszussal folytatott intenzív tárgyalások nyomán a Trump által megígért 10 ezer milliárd dollár összértékű adócsökkentésből végül ezer milliárd dollárnyi valósul meg, és ennek 75 százalékát fedezi a költségvetési kiadások csökkentése.
A Trump-kormány évente 600 ezer illegális bevándorlót toloncol ki az Egyesült Államokból.
E mérsékelt forgatókönyv alapján az Oxford Economics londoni szakértőinek modellszámításai szerint az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) nominálértéken fél százalékkal lenne alacsonyabb 2017-ben a cég alapeseti előrejelzésénél.
A "Trump adverse" forgatókönyv szerint ugyanakkor Donald Trump jóval nagyobb - bár így sem teljes - mértékben tudja megvalósítani választási ígéreteit.
Ennek alapján az amerikai kormány a kínai és a mexikói importra 45, illetve 35 százalékos, a dél-koreai és az indiai importra egyaránt 20 százalékos vámokat vet ki Trump teljes hivatali idejére, az ezer milliárd dolláros adócsökkentést teljes mértékben a költségvetési kiadások lefaragásával fedezi, és évente 1,4 millió illegális bevándorlót toloncol ki.
Az Oxford Ecomomics számításai szerint e forgatókönyv esetén az amerikai gazdaság 2018 végén recesszióba kerül, és 2020 végére a nominális amerikai GDP-érték hozzávetőleg 5 százalékkal lenne alacsonyabb az alapeseti előrejelzésnél.
Az afroamerikai lelkipásztorok szavazásra szólítottak fel
Az afroamerikai lelkipásztorok a vasárnapi istentiszteleteken, szerte az Egyesült Államokban, szavazásra szólították fel híveket. Detroit egyik templomában a lelkipásztor az állampolgársággal együtt járó jogok mellett a kötelezettségekről, a szavazás kötelességéről is beszélt, Philadelphiában egy lelkész arra emlékeztette a kongregáció tagjait, hogy sokan adták életüket azért, hogy az amerikai feketék szavazhassanak. Jesse Jackson tiszteletes a floridai fővárosban, Tallahassee-ben tartott istentiszteletet és szavazásra kérte az afroamerikaiakat, T.D. Elemzők szerint a fekete lelkipásztorok a szavazásra buzdítással szeretnék az elnökválasztáson győzelemre segíteni Hillary Clintont. Az afroamerikai közösségek támogatása ugyanis rendkívül fontos a demokrata párti elnökjelöltnek a győzelemhez, ám a korai választások tapasztalatai szerint ezek a közösségek most nem voltak olyan aktívak, mint négy esztendővel ezelőtt, Barack Obama elnök újraválasztásakor.