Nem gyűjthet többé korlátlanul adatokat az Egyesült Államok

Az amerikai szenátus helyi idő szerint kedden 67-32 arányban megszavazta az úgynevezett Freedom-törvényt, amelynek értelmében az NSA ezentúl kizárólag indokolt esetben, célzottan, a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court, FISC) felhatalmazással folytathat megfigyelést a civil állampolgárok után. A törvény szerint az adatokat a kormányzat helyett ezentúl a kommunikációs cégeknek kell majd tárolniuk, jellemzően másfél éven át. Az NSA fél éven belül fogja elveszíteni jogosultságát a metaadatok gyűjtésére és tárolására.

A törvénytervezet egyúttal meghosszabbítja a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - vasárnap éjfélkor lejárt - arra szóló felhatalmazását, hogy üzleti adatokat gyűjtve nyomozzon feltételezett terroristák és kémek után. Megkönnyíti a szövetségi hatóságok számára az olyan gyanúsítottak lehallgatását, akik a mobiltelefonjaiktól gyakran megválva igyekeznek elkerülni a megfigyelést. Barack Obama elnök a Twitteren üdvözölte a törvénytervezet elfogadását, mert az szavai szerint egyszerre erősíti az amerikaiak polgári szabadságjogait és nemzetbiztonságát. Nem mellékes tény továbbá, hogy a törvény tervezetének a demokraták és a legkonzervatívabb republikánus szenátorok összefogásával történt megszavazása politikai győzelem a reformot támogató demokrata elnöknek, míg nagy vereség Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője számára.

Az amerikai The Ron Paul Institute vezetője szerint ugyanakkor az új törvénytervezet életbe lépése csupán annyit jelent, hogy míg az eddigi, a 2001-ben elfogadott Patriot-jogszabály hatálya alatt az NSA-nak nem volt jogosultsága az amerikai állampolgárok metaadatainak gyűjtésére, az Obama által szerdán aláírt Freedom-törvény elfogadásával ezt már legálisan is megteheti. Daniel McAdams szerint az is nyugtalanságra ad okot, hogy az új törvény aktívabb szerepet szán a telekommunikációs cégeknek, azt várva tőlük, hogy jobban vegyék ki a részüket az „állambiztonság megőrzéséből”. Az állampolgárok által tárolt személyes anyagok tehát bármikor az állambiztonsági szervek kezére kerülhetnek, ha azok ezt igénylik - tette hozzá McAdams.