Külföld
Nem ért véget a fenyegetés
Gilles de Kerchove szerint Rakka visszahódításával sikerült megtörni az Iszlám Államot, de a szervezet még mindig veszélyt jelent
A belga uniós tisztviselő AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott kedden Törökországban, ahol a terrorellenes együttműködésről tárgyalt. Az EU ankarai irodája Kerchove megállapításainak nyilvánosságra kerülését csupán csütörtöktől engedélyezte.
Az interjúban a koordinátor elmondta, az Iszlám Államnak Irakban és Szíriában elszenvedett területi veszteségek ellenére nem igazolódtak be azok az európai félelmek, amelyek szerint tömegesen térnek vissza Európába a szervezet fegyveresei. Hozzátette, hogy a titkosszolgálatok értesülései szerint a harcosok érkezése inkább szivárgáshoz, semmint áradathoz hasonlítható.
Ettől függetlenül a szélsőséges ideológia hatása alá került emberek továbbra is fenyegetést jelentenek, a szélsőséges csoport valószínűleg a világ más részén rendezkedik be, ahol gyenge a kormányzat, mint Líbiában, Afganisztánban.
Az Iszlám Államot Irak és Szíria területének 96 százalékáról üldözték el, amivel megakadályozták a szervezet célját, hogy kalifátust hozzon létre a régióban.
Rakkát, az Iszlám Állam tényleges "fővárosát" Szíriában a kurdok vezette erők foglalták el október 17-én, négy hónapig tartó hadműveletek eredményeképpen. A város a szervezet műveleti középpontja volt, visszafoglalása hatalmas, szimbolikus csapást mért a szélsőségesekre.
Nincs vége a játszmának
"Miután már többé nem létezik ténylegesen a kalifátus, sokkal nehezebb lesz a szervezet számára megismételni korábbi sikerét és annyi embert magához vonzani" - fejtette ki Kerchove. "Ez nem azt jelenti, hogy vége a játszmának. Továbbra is szembe kell szállni ideológiájukkal. Azt látni, hogy Európában egyre többen kerülnek a terrorizmus, a belföldi terrorizmus hatása alá".
Az Iszlám Állam ilyen vagy olyan módon azokon a területeken veti meg lábát, ahol gyenge a kormányzás. Gyengébb, mint Líbiában vagy Afganisztánban vagy, ahol nehezebb fenntartani a rendet, mint az egyiptomi Sínai-félszigeten.
Ez utóbbi helyen a múlt pénteken a szélsőséges támadásában Bír-el-Abd településen, egy mecsetnél 305 ember meghalt, további 128 ember megsebesült.
Az uniós tisztviselő szólt az Irakba és Szíriába került nők és gyerekek tucatjainak sorsáról, akiknek férjei és apái csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Velük kapcsolatban azt mondta, hogy engedik őket visszatérni, de szükségesnek tartja egy hatékony rehabilitációs program megteremtését számukra.
Kerchove a beszélgetésben méltatta Törökország szerepét abban, hogy falépítéssel és a rendfenntartás megszigorításával megerősítette a Szíriával szomszédos határait. Mint mondta nem azt állítja, hogy lehetetlen átjutni a török-szíriai határon, de jelenleg tízszer nehezebb, mint korábban.
„A FETÖ nem terrorszervezet”
Kerchove a Reuters hírügynökség is adott interjút, amelyben viszont a tavalyi puccskísérlet fő felelősének kikiáltott Fethullah Gülenről és szervezetéről beszél, s leszögezi, hogy az EU szerint a FETÖ, a "Fethullahista Terrorszervezet", vagyis Gülen hálózata nem terrorszervezet, és lényeges, konkrét bizonyítékok kellenének ahhoz, hogy ez megváltozzon.
"Ehhez nem elegendő közvetett bizonyíték, hogy például valaki letöltött egy alklmazást, hanem közvetlen bizonyíték kell arra, ha szerepük volt valamiben" - húzt alá Gilles de Kerchove. Törökországban rengeteg embert gyanúsítottak meg gülenizmussal pusztán azért, mert ugyanazt a ByLock nevű, titkos üzenetek küldésére szolgáló alkalmazást használták, mint a puccskísérlet szervezői.