Nem a német utat követné Lengyelország

Angela Merkel és Beata Szydlo Berlinben – jónak nevezett kapcsolatok, eltérő migrációs politika (Fotó: Reuters - Fabrizio Bensch)

Csak önkéntes alapon lehet szó arról, hogy európai uniós tagországok átvegyenek menekülteket Törökországtól, és az elképzelésnek nincs köze egy állandó menekültelosztási rendszerhez – jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Beata Szydlóval tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nincsenek új német javaslatok. Csupán arról a már korábban felmerült gondolatról van szó, hogy uniós tagállamok egy csoportja „elképzelhetőnek tartja” menekültkontingensek önkéntes átvételét Törökországtól, de csak akkor, ha Törökország az EU-val kidolgozott akcióterven túlmutató segítséget igényel, és kizárólag „cserébe” azért, hogy megszűnik a Törökországból az EU-ba irányuló „illegális migráció”. „Itt még nem tartunk” - tette hozzá a kancellár.

A menekültkontingensek önkéntes átvételére adott esetben hajlandó tagállamok a jövő heti uniós csúcs előtt ismét megbeszélést tartanak a török miniszterelnökkel a brüsszeli osztrák képviseleten. A tavaly novemberben elfogadott akcióterv végrehajtásáról és az esetleges kontingensek összeállításáról folytatandó tárgyalásról „nagyon transzparens” módon beszámolnak majd a 28 tagország értekezletén és a sajtó nyilvánossága előtt - mondta a német kancellár.

Merkel örömmel fogadta, hogy Lengyelország készen áll a 160 ezer menekült tagországok közötti kötelező elosztásáról hozott uniós döntésből fakadó kötelezettsége teljesítésére. Beata Szydlo a válságkezelés ezen eleméről nem beszélt, viszont kiemelte, hogy hazája aktívan közreműködik a válságkezelésben, és az uniós külső határok védelmére, valamint a Szíria térségében élő menekültek támogatására helyezi a hangsúlyt, a migránsok uniós tagországok közötti elosztására szolgáló állandó rendszer gondolatát pedig elveti.

A lengyel kormányfő igen gyümölcsözőnek nevezte a kancellárral folytatott megbeszélését, és hangsúlyozta, hogy hazája Németországgal közösen akarja tovább erősíteni az uniót, a jó és szoros kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszik. A két kabinet júniusban tart együttes ülést, és a két államfő részvételével megünneplik a két ország alapszerződése aláírásának 25. évfordulóját.

Beata Szydlo hivatalba lépése után csaknem száz nappal tett bemutatkozó látogatást Berlinben. Szakértők szerint ez szokatlanul hosszú idő, és zavart jelez a lengyel–német kormányzati kapcsolatokban. Az új lengyel kormány tevékenységét számos német politikus bírálja ugyan, a német kormány tagjai viszont nem kritizálták nyilvánosan a varsói vezetést, hanem rendre kiemelték, hogy a két ország kapcsolata történelmi távlatban szemlélve kiemelkedően jó, és ezt a kapcsolatot tovább kell építeni.

Szydlo kitűnőnek nevezte a lengyel-német kapcsolatokat a Bild című lapnak adott interjúban is, ugyanakkor hangsúlyozta, szeretnék, ha bizonyos döntéseket nem a fejük felett hoznának meg, például a Lengyelországot kikerülő Északi Áramlat II. földgázvezeték és a németországi lengyel kisebbség ügyében. Ugyanakkor menekültpolitikai fordulatot sürgetett, és azzal érvelt, hogy a bevándorlási válság kezelésében eddig követett út nem vezet sehová, hiszen ellenőrizetlenné vált a helyzet az uniós külső határon és Németországban is, ezért fordulatra és új megoldásokra van szükség. A lengyel kormány ezért alaposan megvizsgálja, hogy kik azok a bevándorlók, akiket esetleg befogad, és gondoskodik arról, hogy a lengyel állampolgárok ne érezzék veszélyben magukat - fejtette ki Beata Szydlo. Hozzátéve, hogy országa csaknem egymillió embert fogadott be Ukrajnából mindenfajta uniós segítség nélkül.

Régóta napirenden a „kényszerkvóta”

Az Alapjogokért Központ szerint régóta formálódik „a kényszerkvóták” terve, amely szerint „a hajlandók koalíciójaként” emlegetett nyugat-európai országok újabb migránsokat kényszerítenének rá európai országokra, ezúttal közvetlenül Törökországból. A szervezet pénteki elemzésében kiemelte, bár az áttelepítési terv az illegális migrációt legális mederbe terelné, a kontinens demográfiai válságára továbbra is
a bevándorlás támogatásán alapuló multikulturalizmust kínálná válaszként a hagyományos családpolitika segítése és a gyermekvállalás ösztönzése helyett. Az elemzés arra is kitér, hogy a hatékony határvédelem a „nulladik lépés” a megoldáshoz, középtávon az uniós, hosszú távon pedig a nemzetközi menekültügyi rendszert kell megreformálni. (MH)