Külföld
Negyven évet kapott Karadzic
Felelnie kell a népirtásért a volt államfőnek
Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök felelős boszniai településeken elkövetett emberiesség elleni bűnökért, Szarajevó ostromáért és a srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg - állapította meg tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) a politikus perében tegnap tartott ítélethirdetésen, amelyen az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Karadzicot. A vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények szerepeltek.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzicot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992 és 1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek haltak meg. A boszniai szerb hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül ugyanis nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost - indokolta az ítéletet a bíró. Karadzic fellebbezést nyújt be a törvényszék ítélete ellen, amely negyvenéves szabadságvesztésre ítélte - közölte a politikus ügyvédje.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök tegnap, még az ítélethirdetés előtt közölte, Szerbia nem engedi, hogy a Radovan Karadzic elleni ítéletet bárki is a boszniai Szerb Köztársaság elleni támadásra használja. A szerb kormányfő megfogalmazása szerint „Szerbiának kötelessége, hogy azokról az állampolgárairól is gondoskodjon, akik az ország határain kívül élnek”. Aleksandar Vucic mára rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek témája a Karadzic-ítélet, illetve a hágai döntés jogi és politikai következményeinek felmérése.
Karadzic büntetőpere 2009. október 26-án kezdődött meg Hágában. A százkilencvenöt tanút felvonultató vádhatóság 2014. szeptember 29-én életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá, azzal vádolva, hogy a háború idején a Szerb Köztársaság elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások „mozgató ereje”. Védőbeszédében, amelyet 2014. október 1-jén mondott el, Karadzic kétségbe vonta a hágai törvényszék illetékességét, mondván, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik. Ügyvédje a bíróság előtt azzal érvelt, hogy védence nem is tudott a Srebrenicában zajló mészárlásról, ezért nem lehet őt népirtás miatt felelősségre vonni.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzicot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992 és 1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek haltak meg. A boszniai szerb hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül ugyanis nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost - indokolta az ítéletet a bíró. Karadzic fellebbezést nyújt be a törvényszék ítélete ellen, amely negyvenéves szabadságvesztésre ítélte - közölte a politikus ügyvédje.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök tegnap, még az ítélethirdetés előtt közölte, Szerbia nem engedi, hogy a Radovan Karadzic elleni ítéletet bárki is a boszniai Szerb Köztársaság elleni támadásra használja. A szerb kormányfő megfogalmazása szerint „Szerbiának kötelessége, hogy azokról az állampolgárairól is gondoskodjon, akik az ország határain kívül élnek”. Aleksandar Vucic mára rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek témája a Karadzic-ítélet, illetve a hágai döntés jogi és politikai következményeinek felmérése.
Karadzic büntetőpere 2009. október 26-án kezdődött meg Hágában. A százkilencvenöt tanút felvonultató vádhatóság 2014. szeptember 29-én életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá, azzal vádolva, hogy a háború idején a Szerb Köztársaság elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások „mozgató ereje”. Védőbeszédében, amelyet 2014. október 1-jén mondott el, Karadzic kétségbe vonta a hágai törvényszék illetékességét, mondván, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik. Ügyvédje a bíróság előtt azzal érvelt, hogy védence nem is tudott a Srebrenicában zajló mészárlásról, ezért nem lehet őt népirtás miatt felelősségre vonni.