Külföld
„Napokon belül döntés születhet a tranzitzónákról”
Horvát államfő: a menekültválság problémájára hosszútávon kell megoldást találni
Altmeier a lapnak úgy fogalmazott, hogy az elsősorban a bajor hatóságok által szorgalmazott tranzitzónák kialakítása "egy értelmes eleme" lenne a migránskérdés kezelésének, önmagában azonban nem oldaná meg a problémát. A német menekültügyi koordinátorként is szolgáló kancelláriaminiszter szerint a nagykoalíció tagjai egyeztetnek a javaslatról, és "a következő napokban döntésre fogunk jutni".
Az Angela Merkel vezette CDU-val szövetséges bajor konzervatív CSU párt korábban azt szorgalmazta, hogy a német határ térségében alakítsanak ki tranzitzónákat. A menedékkérőknek a Thomas de Maziere belügyminiszter által is támogatott terv szerint ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban.
Ugyanakkor a német nagykoalíció harmadik pártja, a szociáldemokraták ellenzik a tervet, amelyet az ENSZ és emberi jogi szervezetek is bíráltak.
Altmeier a Bild am Sonntagnak azt mondta, az európai törvények lehetővé teszik az uniós tagállamok számára, hogy ilyen zónákat alakítsanak ki. Azt is leszögezte, hogy a menedékstátus megadását illetően "ismét végre azokra kell összpontosítani, akiket valóban üldöznek", akik pedig nem jogosultak menedékjogra, azokat gyorsabban vissza kell küldeni oda, ahonnan érkeztek, hogy "hely szabaduljon fel".
Merkel kizárta egy adóemelés lehetőségét a menekültválság miatt
Kizárta egy adóemelés lehetőségét a menekültválsággal összefüggésben Angela Merkel kancellár egy német lapnak adott, vasárnap előzetesen ismertetett interjúban. "Szerencsére évek óta jól gazdálkodunk és a gazdasági helyzet jó" - mondta Merkel a Bild című lapnak. Ezért a kancellár szavai szerint nem szükséges sem adóemelés, sem szolidaritási adó a menekültválság kezelésének finanszírozásához. Az interjú a lap hétfői számában jelenik meg teljes terjedelmében, de vasárnap már közöltek belőle egyes részleteket. Merkel szóvivője, Steffen Seibert már szombaton is cáfolta a Süddeutche Zeitung értesülését, amely szerint a német kormány és az Európai Bizottság egy szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről tárgyal. Merkel a Bildnek nyilatkozva egyúttal arról beszélt, hogy jelenleg a menedékkérelmet benyújtóknak a kérelem elbírálásáig járó németországi pénzbeli juttatások európai összehasonlításban túl magasak, így "téves ösztönzők" lehetnek. Hollandia és Luxemburg például - mondta Merkel - jóval kevesebb "zsebpénzt" biztosít ezen a címen. Hogy az "esetleges téves ösztönzőket" csökkentsék, a német kormány arra törekszik, hogy a befogadóközpontokban tartózkodók ismét túlnyomórészt nem pénzbeli juttatásokat kapjanak. A tervezett új törvény, amely elutasított menedékjog iránti kérelem esetén csak a feltétlenül szükséges ellátást biztosítja, "ésszerű és vállalható, akkor is, ha valószínűleg újabb alkotmányjogi panasz érkezik ellene" - mondta Merkel. A jelenlegi, a Hartz IV ellátáshoz - a németországi munkanélküli ellátás leggyakoribb formájához - közeli összeg kifizetésére egy alkotmánybírósági ítélet kötelezi a kormányt - folytatta Merkel. "Az alkotmánybíróság egy, a realitásokhoz közelien megállapított összeg kifizetésére kötelezett bennünket" - mondta, megjegyezve, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania ezt az ítéletet. A tervezett új jogszabály ezzel szemben más szempontokat állapítana meg azokra nézve, akiknek csak nagyon kevés esélye van arra, hogy menedékjogot kapjanak az országban. A változás Merkel szavai szerint várhatóan novemberben lép életbe.
A német alkancellár szerint több mint egymillió menedékkérőre számíthat idén Németország
Több mint egymillió menedékkérőre számíthat idén Németország - mondta Sigmar Gabriel német alkancellár vasárnap pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusán Mainzban. Gabriel ezzel jóval magasabbra tette az érkezők számát, mint Thomas de Maiziere belügyminiszter, az SPD koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a politikusa, aki szerint 800 ezer menedékkérő érkezhet az év végéig Németországba. "Az elmúlt hetekben sokszor megtörtént, hogy naponta tízezrek menekültek hozzánk. Ebben az évben Németország több mint egymillió menekültet fog befogadni" - mondta Gabriel.
A szociáldemokrata politikus egyúttal bírálta a német konzervatív uniópártok - a CDU és a Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) - menekültügyi politikáját. Azzal vádolta őket, hogy "tanácstalanok" és "kettős játékot" játszanak. Nézete szerint az uniópártok olyan válaszokat adnak a választópolgárok kérdéseire és félelmeire, amelyek ellentmondanak annak, amit Angela Merkel kancellár elvként megfogalmazott. A CDU, illetve a CSU Merkel feltétel nélküli "megbirkózunk vele" bizakodása és Horst Seehofer bajor miniszterelnök a határ lezárását kilátásba helyező kijelentései között ingadozik, de valójában mindkét álláspont tanácstalanságot fejez ki - vélekedett Gabriel.
Az SPD szerint erős és szolidáris államra van szükség a menekültválság sikeres kezeléséhez - jelentette ki a pártelnök, és óva intett a menekültek és a lakosság "egymás elleni kijátszásától". Egyúttal lojalitását fejezte ki Angela Merkel iránt, a kancellárhoz címezve szavait kijelentette: "Leghevesebb ellenzői nem a mi sorainkban ülnek, hanem gyakran a CDU-ban és a CSU-ban". Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy Németország nem képes befogadni évente több mint egymillió embert "hosszú távon és feltétel nélkül" - tette hozzá. Gabriel szerint ezt "Angela Merkel is tudja, de nem mondja ki". Az SPD elnöke azt mondta, Merkelnek igaza van abban, hogy a határok lezárása nem jelenthet megoldást, a menekültáradat okait a Közel-Keleten kell kezelni.
A Bild című német napilap vasárnapi számában közölt friss közvélemény-kutatási adatok szerint a CDU és a CSU támogatottsága a 2013-as választások óta a legalacsonyabb szintre, 38 százalékra csökkent. Az Enmid intézet felmérése azt mutatja, hogy a németek 48 százaléka elhibázottnak tartja Merkel menekültpolitikáját, míg 39 százalékuk támogatja azt. Az uniópártok szavazói között 67 százalék ért egyet a kancellárral, és 25 százalék nem. A megkérdezettek 50 százaléka egyetért Merkellel abban, hogy Németország megbirkózik a helyzettel, s 45 százalékuk van az ellenkező véleményen.
Horvát államfő: a menekültválság problémájára hosszútávon kell megoldást találni
A tél beköszöntével a migrációs hullám csökkenhet, de a menekültválság problémájára hosszú távon kell megoldást találni - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő újságíróknak vasárnap. A köztársasági elnök vasárnap munkatársaival a Kelet-Szlavóniában lévő babskai határátkelőre látogatott, ahol a legtöbb illegális bevándorló lép be Szerbiából Horvátországba, majd az opatovaci befogadóállomáson is járt. Kolinda Grabar-Kitarovic a sajtónak úgy nyilatkozott: Horvátország nem válhat gyűjtőközponttá, akkor sem, ha az összes illegális bevándorló egyelőre tovább megy Magyarországra, amely még mindig "fogadja őket". Ugyanakkor tart attól, hogy mi történik, ha Ausztria és Németország lezárja határait a migránsok előtt. "Hogyan fogunk akkor reagálni és szembenézni ezekkel az emberekkel, akik frusztráltak és elégedetlenek lesznek?" - mondta. Az államfő továbbra is kitart amellett, hogy hosszú távon és az Európai Unió elvárásainak megfelelően kell kezelni a menekültválság problémáját. Az elnök mindvégig a szigorúbb határőrizet mellett és az illegális határátlépés ellen foglalt állást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy ezrével jönnek emberek a kukoricáson és szántóföldeken át Horvátországba, miközben azt sem lehet tudni kicsodák és mit akarnak. Grabar-Kitarovic az újságíróknak arról is beszélt, hogy Horvátország nem működik együtt szomszédjaival. "Nem vádaskodni, hanem együttműködni kell " - mondta, majd hozzátette: nem érti a kormány miért támadja Magyarországot, amely mindvégig fogadta a migránsokat, akiket a horvát hatóságok folyamatosan szállítanak a horvát-magyar határra.
Kisebb incidens történt a horvátországi befogadóállomáson
Kisebb incidens történt a menekültek számára a kelet-szlavóniai Opatovacon felállított befogadóállomáson, amihez Ranko Ostojic horvát belügyminiszter szerint már hozzászoktak a rendőrök - közölte a horvát közszolgálati rádió vasárnap. A befogadóállomáson kétszázzal több migráns tartózkodott, mint amennyit befogadni képes.A horvát belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott: az ilyen kisebb összetűzések már megszokottak, és a rendőrség nagyon gyorsan kezeli tudja a helyzetet.
A különböző nemzetiségű menedékkérők között néha feszültség támad, főleg az afgánok erőszakosak - mondta, majd hozzátette: "ha helyet akarnak maguknak a sátorban, készek arra, hogy bárkit kidobjanak onnan".
Az opatovaci ideiglenes sátortábor 4-5 ezer ember befogadására alkalmas. Az utóbbi néhány napban azonban nőtt a szerb-horvát határt illegálisan átlépő migránsok száma, akiket a horvát hatóságok nagyon rövid időn belül vonattal és buszokkal a magyar határa szállítanak. A horvát közszolgálati rádió helyszíni tudósítója szerint vasárnap délelőtt annyi busz érkezett a befogadóállomásra, hogy komoly dugó alakult ki az odavezető utakon. A hideg és esős idő miatt egyre több beteg migráns is érkezik a menekülttáborba.
Durdica Ivkovic, az UNICEF programvezetője szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: a gyerekek súlyos légzőszervi megbetegedésekkel érkeznek, gyakori a bőrbetegség és a viszketegség is. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a szerb-magyar zöldhatár lezárása óta 154 766 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.
Legkevesebb 11 afrikai és szíriai menekült fulladt a tengerbe az egyiptomi partoknál
Legkevesebb 11 afrikai és szíriai menekült fulladt a Földközi-tengerbe az egyiptomi partoknál - jelentette az egyiptomi sajtó vasárnap biztonsági és egészségügyi forrásokra hivatkozva. A szíriai, szudáni és egyéb afrikai országokból származó menekültekkel szombat este süllyedt el egy csónak az észak-egyiptomi Kafr-as-Seik tartomány közelében. A tartományi mentőalakulatok igazgatója, Ahmed el-Dzsanzúri szerint sikerült húsz, sérüléseket szenvedett túlélőt kimenteni a vízből. A helyi rendvédelmi hatóságok szerint a baleset környékén továbbra is tart a kutatóakció, amelyben egyebek mellett békaemberek is részt vesznek.
Mintegy nyolcezren tüntettek Varsóban a bevándorlók ellen
Mintegy nyolcezren tüntettek Varsóban a migránsok befogadása ellen szombaton. A főváros központjában tartott felvonulást a Nemzeti Radikális Tábor (ONR) nevű, parlamenten kívüli jobboldali radikális párt szervezte.
Lengyel sajtóbeszámolók szerint a nemzeti lobogókat, valamint az ONR zászlóit lengető tüntetők iszlámellenes transzparensekkel vonultak, miközben Európai Unió- és kormányellenes jelszavakat skandáltak, de hallhatóak voltak a "Lengyelek a bevándorlók ellen" vagy éppen a "Magyarok, mellettetek vagyunk" felkiáltások is. A tömörülés hasonló tüntetéseket tartott az utóbbi napokban más lengyelországi városokban is.
Az ONR bírálja, hogy a varsói kormány szeptemberben elfogadta az Európai Bizottság menekültelosztási tervét, amelynek alapján Lengyelországnak további 4500 migránsról kell gondoskodnia, miután júniusban már felajánlotta kétezer közel-keleti és észak-afrikai menekült befogadását.
Telefonos alkalmazás segíti a migránsokat Szerbiában
A migránsok szerbiai útját segítő telefonos alkalmazást mutattak be Presevóban - írta vasárnap a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.
Az Asylum in Serbia (Menedék Szerbiában) nevű alkalmazást a menedékkérők védelmével foglalkozó központ fejlesztette ki. Rados Djurovic, a központ vezetője elmondta: ez az első ilyen alkalmazás Európában.
A migránsok a program segítségével megtudhatják, hogyan kérhetnek menedéket Szerbiában, hol vannak befogadóközpontok az országban, milyen jogaik vannak, milyen segítséget kérhetnek. Megtalálják a szálláshelyek és egészségügyi intézmények címeit, valamint rendelkezésükre áll a naprakész árfolyamlista és időjárás-jelentés is. Az applikáció arab, perzsa és angol nyelvű.
A migránsok mozgását a hétvégén esőzések nehezítették, emellett a szerb-macedón határ melletti presevói befogadóközpontban többször is volt áramkimaradás, ami miatt szünetelt a regisztráció.
Macedónia felől naponta 2-4 ezer migráns érkezik Szerbiába, csütörtök reggel és péntek reggel között azonban a 24 óra alatt rekordnak számító mintegy hétezer ember érkezett a dél-szerbiai településre. Emellett egyre többen, körülbelül napi ötszázan lépnek be Szerbiába Bulgáriából is.