Napirenden a Brexit és az uniós határvédelem

„Csak megjegyezném, hogy a Brexit előző heti büszke hősei mára a Brexit szomorú hőseivé váltak” - fogalmazott felszólalásában a brüsszeli bizottság elnöke Johnsonra és Farage-ra utalva.

Juncker elmondta, azt még megérti, hogy a londoni kormány időt akar nyerni, azt viszont már nem, hogy a Brexit-kampány vezetői miért nem tudják elmondani, pontosan mit akarnak. „Azt gondoltam volna, hogy van valamilyen tervük. Ahelyett azonban, hogy kidolgoznának egy tervet, inkább elhagyják a hajót” - tette hozzá.

Leszögezte, egyetért azokkal, akik szerint az unióban nem lehet mindent ugyanúgy folytatni, a mély intézményi reformoknak és a szerződések módosításának azonban nincs itt az ideje. Mint mondta, először is a döntések végrehajtásának kell hatékonyabbá válnia, "az Európai Uniót az európaiak uniójává kell tenni".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a felek mindegyikének érdekében áll a kiválási folyamat mielőbbi megkezdése, addig azonban nem lehet szó a tárgyalások megindításáról.

A volt lengyel kormányfő, aki szerint a szoros partnerségi viszony megőrzésére kell törekedni, fontosnak tartotta megismételni, hogy az uniós egységes piachoz való hozzáférés feltétele, hogy Londonnak el kell fogadnia a személyek mozgásának szabadságát is.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője úgy vélte, a Brexit-tábornak "láthatólag ötlete sincs arra nézve, hogy hogyan tovább", aminek következtében az emberek még inkább kiábrándulnak a politikából. A német képviselő szerint a legfontosabb a bizonytalanság megelőzése, ezért rendkívül dicséretes, hogy az Európai Unió előző heti csúcstalálkozójának résztvevői megőrizték a higgadtságukat.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt hangoztatta, hogy a brit népszavazás megrengette Európát, a károk mérséklése érdekében pedig minél gyorsabban el kell kezdeni és minél hamarabb le kell zárni a kiválási tárgyalásokat.

Az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt szerint a nagy-britanniai és a hollandiai referendum után fel kell végre ismerni, hogy az Európai Unió nem tartható fenn a jelenlegi formájában, átfogó reformokra van szükség. Mint mondta, egy néhány nappal ezelőtti felmérésből kiderült, hogy az emberek "több Európát" akarnak, közös határőrizetet és migrációs politikát, európai hadsereget, nem pedig azt, hogy az uniós intézmények a cigaretták csomagolásával foglalkozzanak.

Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció képviselője annyiban egyetértett ezzel, hogy az unió felbomlásának elkerüléséhez reformokra van szükség, szerinte azonban a kihívásokra nem mindig a "több Európa" a válasz. Hangsúlyozta, hogy nemzeti megoldásokra van szükség, ahol csak lehetséges.

Schöpflin György fideszes képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a "Nagy-Britanniában tartott népszavazás negatív eredménye üzenet Brüsszelnek, az Európai Uniónak is, és tévedés lenne csupán brit belpolitikai folyamatok következményeként értékelni azt". Kijelentette, hogy az elmúlt években az integráció valahol utat tévesztett.

Párttársa, Molnár Csaba kijelentette, a britek távozása meg fogja mutatni, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája, a kilépőket munkanélküliség, gazdasági lejtmenet és teljes káosz várja.

Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint viszont az a fő tanulságnak a brit referendumnak, hogy "megbukott a nemzetek felett álló szuperállam terve".

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arról beszélt, hogy a Brexit-pártiak győzelme "a hazugságoknak, a félelemkeltésnek, az idegengyűlölet gerjesztésének az eredménye", hozzátéve, hogy "határozott lépéseket kell tennünk az európai projekt kiteljesítése, egy erős és föderális alapokon álló Európai Unió irányába".

Támogatni kell a menedékkérők és a menekültek munkába állását a befogadó országokban, mert az egyrészt segítene az érintettek emberi méltóságának helyreállításában, másrészt enyhítené a központi költségvetés terheit - hangsúlyozta az EP plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás.

A 486 igen szavazattal, 189 ellenében és 28 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a lakhatáshoz, az oktatáshoz, a szociális védelemhez és a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése fontos szerepet játszik a menekültek önértékelésének helyreállításában és lehetővé teszi számukra, hogy önfenntartók és gazdaságilag függetlenek legyenek.

A képviselők leszögezték, a "menekültek társadalmi befogadásának dinamikus, kétirányú folyamatnak kell lennie, ahol mindenkinek megvannak a jogai és kötelességei és ahol a folyamat önszabályzó módon alkalmazkodik a valós helyzethez".

A nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint a menekültek integrációja során nagy hangsúlyt kell fektetni a nyelvtanulásra, az érintettek önállósodása érdekében pedig fontos "korán és tisztességesen felmérni készségeiket és elismerni, érvényesíteni képesítéseiket". "Mivel néhány tagállamban és régióban még mindig riasztóan magas a fiatalkori és tartós munkanélküliség, a menekültekre és menedékkérőkre irányuló intézkedések során nem használhatók fel olyan pénzügyi források, amelyeket más hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozó programokra szántak (...) A képviselők elutasítják, hogy a menekültek számára külön munkaerőpiacot hozzanak létre, és támogatják, hogy a mindenkori nemzeti minimálbér rájuk is érvényes legyen".

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő szerint "a baloldali többség újra színt vallott: az EU-s álláskeresőkkel szemben a migránsokat akarja előnyben részesíteni; a demográfiai kihívás kapcsán a gyermekvállalás és a családok támogatása helyett a bevándorlást támogatja". Hangsúlyozta, az unióban 21 millió munkanélküli van, sokan fiatalok, a "kényszerbetelepítés az ő kilátásaikat csökkenti". "A Fidesz-KDNP ezt a politikát nem tudja támogatni" - tette hozzá.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője ezzel szemben azon véleményének adott hangot: "az európai polgárok érdeke, hogy az Európába érkezett menekültek minél gyorsabban elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon és adófizető polgárokká váljanak". Szerinte "ez jó a gazdaságnak, újabb munkahelyeket teremt, és növeli a sikeres társadalmi integrációjuk esélyét is".

Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "a jelentés azon az illúzión alapul, hogy a bevándorlók integrálhatók az európai társadalomba, kultúrába".

Az Európai Parlament arról tájékoztatott, hogy a képviselők kedden Mark Rutte holland kormányfővel értékelik a lezáródó holland elnökség munkáját is, szerdán reggel pedig Róbert Fico szlovák miniszterelnökkel vitatják meg a július 1-jén kezdődött szlovák EU-elnökség prioritásait. Az első szlovák EU-elnökség a hírek szerint a gazdasági növekedés, az egységes piac, a migrációs politika és a külpolitika területein szeretne eredményeket felmutatni.

Az EP kedden vitázik és szerdán szavaz a Frontex és a nemzeti hatóságok erőit egyesítő közös európai határ- és parti őrség felállításáról. A tervek szerint továbbra is a tagállamok felügyelik saját határaikat, viszont segítséget kérhetnek a gyors reagálásra képes európai határ- és parti őrségtől (EBCG), ha az EU külső határai nyomás alá kerülnek.

Amennyiben a tagállam nem kér, és fogad el segítséget, de a helyzet a schengeni határokat veszélyezteti, az adott ország szomszédjai átmenetileg újra bevezethetik a belső határellenőrzést a vele közös határszakaszokon. Az ügynökségnek emellett nagyobb szerepet szánnak a migránsok visszaküldésében is.

Az EP plenáris ülésének nyári ülésén a képviselők szavaznak a társasági adózás átalakításáról szóló javaslatokról is. A tisztességesebb és világosabb társasági adó szabályokról szóló tervezet többek között uniós szintű tulajdonjogi nyilvántartást, adóparadicsomokra vonatkozó feketelistát, a nem együttműködő bíróságok elleni szankciókat, a bankokra és adótanácsadókra vonatkozó magatartási szabályzatot és az uniós kereskedelmi megállapodások kapcsán a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó szabályok beépítését javasolja.