„Nagy-Britanniának rendkívül nehéz dolga lesz”

Reakciók egy-egy mondatban (bővebben a cikkben): 
- Donald Tusk: Beláthatatlan politikai következményeket hozhat az eredmény
- Martin Schult: Nagy-Britanniának rendkívül nehéz dolga lesz
- Manfred Weber: Ez a briteknek és az EU-nak is károkat okoz
- NATO: Nagy-Britannia továbbra is vezető szerepet tölt be a szövetségben 
- Németország : Az EU elég erős, hogy megtalálja a válaszokat
- Franciaország: Mostantól a lényegre kell koncentrálni
- Olaszország: Igazságosabbá kell tenni az EU-t
- Görögország: Nagyobb társadalmi igazságosság szükséges
- Ausztria: Az eredmény dominóhatást indíthat
- Csehország: Sárga lapot kapott az unió
- Szerbia: A cél továbbra is a csatlakozás
- Szlovákia: Az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie
- Lengyelország: El kell gondolkodni az európai integráció jövőjén 
- Spanyolország- Az Angliában élő spanyolok még két évig biztosan nem veszítenek jogaikból 
- Ukrajna: Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának  
- Horvátország: A migránsválság miatt is rosszkor jött a kilépés  
- Szlovénia: A döntés elősegíti az Unió reformját 

„Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz” – közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között. Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.

A kilépés jelentős károkat okoz a briteknek és az EU-nak is 

Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat okoz a briteknek és az EU-nak is – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson.

„A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent„ - emelte ki Twitter-üzenetében a német politikus, mjad hozzáfűzte: „jobb és okosabb Európát szeretnénk.”

Obama: a Brexit nem érinti az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kapcsolatát
Barack Obama szerint a Brexit ellenére sem változik az amerikai-brit viszony. Az amerikai elnök beszélt Cameron brit kormányfővel és Merkel német kancellárral is. Az Egyesült Államok tiszteletben tartja az Egyesült Királyságban született döntést. "Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatai tartósak és az Egyesült Királyság NATO-tagsága továbbra is az Egyesült Államok külpolitikájának, biztonságpolitikájának és gazdaságpolitikájának sarokköve marad" - szögezte le az elnök.  Barack Obama délután elmondta, hogy pénteken délelőtt telefonon beszélt David Cameron brit kormányfővel és Angela Merkel német kancellárral. David Cameron régi jó barátja és partnere a világpolitikában Washingtonnak - fogalmazott Obama és annak a reményének adott hangot, hogy a kilépés folyamata rendben, zökkenőmentesen zajlik le. "Egyetértettünk abban, hogy gazdasági és pénzügyi szakembereink továbbra is szoros kapcsolatban maradnak, együttmködnek annak érdekében, hogy a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra összpontosíthassuk erőfeszítéseinket" - fejtette ki az elnök. Majd kitért arra is, hogy Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében "megegyeztünk, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségeseink az elkövetkező hetekben, hónapokban, szorosan együttműködnek". Obama szerint a Brexit egyfajta válasz a globalizálódás keltette változásokra és kihívásokra. 

Az uniós intézmények készek arra, hogy azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat 

Az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát pénteken az uniós intézmények vezetői.

"Akármennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát" – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője.

Mint fogalmaztak, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával. Ennek a folyamatnak a lezárultáig azonban a szigetország továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít.

Pánikolnak a svájci emberek? 

Telefonos segélyszolgálatot indított pénteken a svájci külügyminisztérium az alpesi ország állampolgárai számára, miután a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az ország európai uniós tagságáról előző nap rendezett népszavazáson.

A forródrót célja, hogy tanácsokkal szolgáljon a hazájukban és a külföldön élő svájciaknak egyaránt.
„A svájci állampolgárokra és vállalatokra vonatkozó jelenlegi szabályozások egy ideig még érvényesek” – hívta fel a figyelmet közleményében a svájci külügyminisztérium, megjegyezve ugyanakkor, hogy az állampolgárok részéről máris nagy az érdeklődés az információk iránt.

Csehország újratárgyalná az uniós szerződését
 
„Az unió sárga lapot kapott. Erősebb felszólítást a reformokra csak nehezen lehet elképzelni. Amennyiben az EU ezt nem érti meg, azt kockáztatja, hogy pályán kívülre kerül” – véli Martin Stropnicky, a cseh védelmi miniszter a Twitteren péntek reggel megjelent bejegyzésében. Csehországnak ki kellene használnia a kialakult helyzetet, és újra kellene tárgyalnia az Európai Unióval kötött szerződését – jelentette ki Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt elnöke. „Minimálisan el kell érnünk, hogy kivételt kapjunk az európai menekültügyi és migrációs politika, illetve azon kötelezettség alól, hogy bevezetjük az eurót” – írja nyilatkozatában Petr Fiala. Leszögezte: a Brexit nem a britek hibája, hanem a rossz brüsszeli politika következménye. Az ODS véleménye az EU-ról nagyon közel áll a brit euroszkeptikusok álláspontjához.

Merkel egyeztetésre hívta Tuskot, Hollande-t és Renzit 

Csalódottságának adott hangot péntek reggel a német külügyminiszter is. "Nagyon kijózanítóak a Nagy-Britanniából érkező hírek" - mondta Berlinben Frank-Walter Steinmeier. "Szomorú napnak tűnik ez Európa és Nagy-Britannia számára is" - fűzte hozzá a szociáldemokrata (SPD) politikus. Előzőleg Sigmar Gabriel alkancellár is hasonlóan fogalmazott. 

Angela Merkel később úgy nyilatkozott, az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy "megtalálja a helyes válaszokat". A német kancellár "rendkívüli sajnálattal" vette tudomásul a britek döntését, és azt mondta, az európai közösségnek "szoros" kapcsolatra kell törekednie a jövőben Nagy-Britanniával.

Merkel hangsúlyozta, hogy az ország "minden jogával és kötelességével együtt" továbbra is az EU tagja marad mindaddig, amíg folynak a kilépésről szóló tárgyalások.

Leszögezte, Németországnak "különleges érdeke és különleges felelőssége" az, hogy az európai egység sikeres legyen. A kancellár arra figyelmeztetett, hogy Európának nem kellene "gyors és egyszerű konklúziókat" levonnia a referendum eredményéről, ez csak további törésvonalakat okozna.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök a referendum kapcsán azt mondta, "nem jó napra virradt Európa. Sajnálom, hogy a britek az EU elhagyása mellett döntöttek" - jelentette ki. Hozzátette, hogy Brüsszelnek és Londonnak gyorsan és körültekintően kellene dönteniük jövőbeli viszonyukról, és úgy vélte, az EU-nak most világos jeleket kell küldenie politikájának megreformálására.

Merkel egyébként hétfőre egyeztetésre hívta Berlinbe Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.

Elmar Brok: figyelmeztetés a referendum

"Figyelmeztető lövésként" értékelte péntek reggel az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok kereszténydemokrata (CDU) a nem végleges adatokat. "Olyan Európát kell végre építenünk, amelyet az európai polgárok elvárnak" - tette hozzá. Elmar Brok szerint "a kívül, az kívül" és jelenleg a legfontosabb elejét venni a hasonló kezdeményezéseknek. Szerinte a brit népszavazás kiírása elhibázott döntés volt, amelyért "nagy árat kell fizetni". A politikus személyesen David Cameron brit kormányfőt tette felelőssé a bennmaradás-pártiak várható vereségéért. "Nincs is min csodálkozni, hisz David Cameron már tíz éve azt mondogatja, milyen rossz is Európa" - vélekedett.

Schulz és Juncker mondjon le 

Beatrix von Storch, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció képviselője lemondásra szólította fel Martin Schulzot, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. „Június 23-a történelmi nap. Megkérdezték az embereket, és ők döntöttek. Az Európai Unió kudarcot vallott politikai unióként. Junckernek és Schulznak választ kell adnia, le kell mondaniuk” – írta közleményében a képviselő. 

Tanácskozást tartanak szombaton az EU alapító országainak külügyminiszterei

Tanácskozást tartanak szombaton Berlinben az Európai Unió alapító országainak külügyminiszterei, hogy megtárgyalják a brit EU-népszavazás következményeit - jelentette a dpa német hírügynökség péntek reggel, miután a nem végleges eredmények szerint a szigetország szavazóinak többsége az Egyesült Királyság unióból való távozására voksolt.

A német külügyminisztérium vendégházában, a Villa Borsigban rendezendő tanácskozáson Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok diplomatái vesznek részt. 1957-ben ez a hat ország alapította az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Unió elődjét. Az elmúlt hónapokban már volt két hasonló találkozó - emlékeztetett a dpa.

Ezzel nem veszett el az európai eszme

Szerbiának ebben a helyzetben saját érdekeit kell szem előtt tartania, az ország folytatni kívánja az európai integrációt, és az a célja, hogy csatlakozzon az unióhoz. Ivica Dacic, szerb külügyminiszter úgy fogalmazott: azzal, hogy az Egyesült Királyság lakosságának többsége az EU-ból való kilépésre szavazott, nem veszett el az európai eszme, és az Európai Unió nem tűnik el. Szerbia csatlakozási tárgyalásai 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg. Derűlátó becslések szerint az ország leghamarabb 2020-ban válhat az EU teljes jogú tagjává.

A francia kormány délelőtt tanácskozást tartott 

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről „súlyos próba elé állítja Európát”, amely „többé nem lehet olyan, mint korábban”, és mostantól „a lényegre kell koncentrálnia” – mondta Francois Hollande francia államfő pénteken. A köztársasági elnök rövid televíziós beszédében "mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas választás" miatt. Hozzátette, hogy tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni. A többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció - hangsúlyozta Francois Hollande.

A francia elnök szerint "óriási a szélsőségek és populizmusok jelentette veszély, mert mindig kevesebb időbe telik lebontani (valamit), mint felépíteni. Európának, ez meggyőződésem, nagy projektekkel kell foglalkoznia és nem a procedúrákban elvesznie” - fogalmazott.

Hollande péntek reggel már tanácskozást hívott össze az illetékes miniszterekkel a reformjavaslatokról, a megbeszélésen jelen volt Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint adó- és vámügyért felelős francia tagja is.

A köztársasági elnök délután 4 órára rendkívüli kormányülést is összehívott, s az elnöki hivatal azt is bejelentette, hogy az államfő kedden valamennyi politikai párt vezetőjét a hivatalába hívta, beleértve Marine Le Pent, az euroszkeptikus Nemzeti Front elnökét is.

Nem sokkal Francois Hollande után Manuel Valls miniszterelnök azt mondta, hogy a Brexit győzelme egy olyan "rossz érzésnek a kifejeződése" az Európai Unióban, amelyről "sokáig nem vettünk tudomást". A kormányfő is sajnálatát fejezet ki a döntés miatt, de jelezte, hogy a "britek szabad döntését tiszteletben kell tartani".

„Kő kövön nem maradhat” – dominóhatástól tart az osztrák külügyminiszter 

Amennyiben az egyik legnagyobb uniós tagállam kilép az Európai Unióból (EU), „kő kövön nem maradhat”, a britek döntése földrengésszerű Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák közszolgálati rádióban. Ugyanakkor kijelentette: az unió túlélheti mindezt. Sok változtatásra van szükség, ezt gyorsan és átfogó jelleggel kell véghezvinni, majd hozzátette: az EU megreformálásán hideg fejjel kell dolgozni. Kurz arra is kitért, hogy amennyiben minden úgy folytatódik, mint eddig, nem zárható ki, hogy a brit népszavazás eredménye dominóhatást indíthat el. Christian Kern, kancellár ugyanakkor úgy fogalmazott: Európa veszíteni fog jelentőségéből és helyzetéből a világban, és kizártnak tartja annak lehetőségét, hogy népszavazás legyen Ausztriában vagy más országban egy esetleges további kilépésről. 

Donald Tusk Brüsszelben reagált a britek döntésére. – Fotó:Reuters. 

Tusk beláthatatlan politikai következményekről beszélt 

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – hangsúlyozta péntek reggel Donald Tusk, az uniós állam – és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó „huszonhetek” informális tanácskozására is.

Tusk szerint az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye beláthatatlan politikai következményekkel jár. Mint mondta, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára. Leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a „negatív forgatókönyvre” is.
Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.

"Az EU épületét helyre kell állítani, emberségesebbé és igazságosabbá téve, de Európa a közös otthonunk és jövőnk" - mondta Matteo Renzi. Az olasz miniszterelnök precedens nélküli napnak nevezte Nagy Britannia kilépését és hangsúlyozta, hogy Olaszország is tiszteletben tartja a britek döntését. Hozzátette ugyanakkor, hogy a "világnak szüksége van Európára, az általa képviselt szabadságra, demokráciára és békére". Az olasz kormányfő úgy fogalmazott, hogy a hetven év óta tartó európai béke bizonyítja, hogy ezt csakis egységgel, nem megosztottsággal lehetett megteremteni.

Olasz politikai elemzők szerint Nagy Britannia kilépésével Olaszország súlya erősödhet az EU-ban. A milánói tőzsde pénteki zárása előtt nyilatkozó Matteo Renzi azt is hangsúlyozta, hogy az olasz kormány mindent megtesz az európai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és a befektetők biztonsága érdekében.  

Nagyobb társadalmi igazságosságot követelt az Európai Uniótól a görög kormányfő. "Az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége" - vélekedett Alekszisz Ciprasz. Szerinte a cél egy társadalmilag igazságos és demokratikus Európa létrehozása.

A görög kormányfő rámutatott, hogy a brit választók döntése nem "derült égből villámcsapás" volt, hanem "az unió szerkezetében felfedezhető demokratikus hiányosságoknak", a kemény megszorító programoknak és a "lusta déliek - szorgos észak-európaiak" jellegű előítéleteknek a következménye.

"Az északi és déli országok közötti egyenlőtlenséget szélesítő rendkívüli megszorítások, a kerítések és a lezárt határok, valamint az adósságteher megosztásának elutasítása és a menekültválság mind azt jelzik, hogy kiterjedt válság van Európában" - mondta a baloldali politikus az állami televíziónak adott nyilatkozatában.

Ciprasz szerint a brit referendum eredménye csapás az európai egységre nézve, és "vagy felébreszti Európa alvajáróit, vagy pedig egy nagyon veszélyes folyamat kezdetét" jelenti. Ciprasz úgy véli, hogy sürgős "irányváltásra" és egy olyan haladó szövetségre van szükség, amely megfékezi az euroszkepticizmust és a szélsőjobbot.  

Az EU megreformálására van szükség

A holland kormányfő szerint a mostani fejleménynek arra kell sarkallnia az EU-t, hogy foglalkozzon a más országokban is tapasztalható elégedetlenséggel. „A Nagy-Britanniában látható elégedetlenség más országokban is jelen van, beleértve az enyémet is” - mondta újságíróknak Hágában Mark Rutte, aki ezután Brüsszelbe indult, hogy részt vegyen az EU intézményei vezetőinek találkozóján. „Ennek pedig több reformot, több jólétet kell ösztönöznie” – vélekedett.

A románok és az olaszok is válságtanácskozást tartottak

Klaus Iohannis román államfő konzultációra hívta pénteken hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket. A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről. Az ország vezető tisztségviselői egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a honfitársaikat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, amelynek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozókra lehetnek káros következményei.

Az olasz államtitkár szerint akár az EU végét is jelentheti, ha a brit példát más uniós tagállamok is követik. „Minden a reagálási képességünktől függ” - mondta Sandro Gozi, hangoztatva, hogy az EU-nak mostantól valóban politikát kell váltania, bebizonyítva, hogy a közösségi út erősebb a nemzetállami politikánál. Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint ugyanakkor el kell kerülni a pánikkeltést, de kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye mindenképpen erős jelzés Brüsszel számára, amelyben mostanáig nem tudatosultak az európaiak problémái. Prodi szerint a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben "ragad majd át" más tagállamokra.

Az iráni Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka szerint a britek megfizetnek "a gyarmatosítás éveiért és az emberiség elleni bűneikért" azzal, hogy csütörtökön kiszavazták magukat az Európai Unióból. Mindezt Maszúd Dzsazajeri dandártábornok mondta - aki egyben az iráni hadsereg vezérkari főnökének helyettese is.  

Más Európa jöhet

A brit EU-népszavazás után el kell gondolkodni az európai integráció jövőjén, törekedni kell arra, hogy ne az euróövezeti tagállamok uralják az Európai Uniót – jelentette ki a PAP hírügynökségnek nyilatkozva pénteken Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A brit távozás az Európai Unióból Waszczykowski szerint „más Európát jelent”, melynek formájáról tárgyalni kell. A tárgyalások során „az eurokraták, az uniós politikusok talán átgondolják, milyen irányban kell továbbfejleszteni Európát, nehogy sor kerüljön újabb exitekre”.

Robert Fico: A reakció ne olyan legyen, mint az EU eddigi politikája 

Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi uniós országnak gyorsan reagálnia kell – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Rimaszombaton. A politikus leszögezte: óriási hiba lenne, ha az Európai Unió "maradó" 27 tagállamának a népszavazásra adott reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Kifejtette: az EU lakosságának óriási része elutasítja az unió migrációs politikáját, és nagy az elégedetlenség az EU gazdaságpolitikájával is. „Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie” – tette hozzá a szlovák kormányfő.

Rossz pillanatban jött a kilépés

A brit népszavazás eredménye csapás az Európai Unió egységére nézve, amit tiszteletben kell tartani, mert arról tanúskodik, hogy a britek nem elégedettek az Unió működésével – mondta Miro Kovac ügyvezető horvát külügyminiszter. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit) rossz pillanatban érkezett, „amikor még mindig a migráns- és adósságválsággal küzdünk”- mondta. 

Az Angliában élő spanyolokat megillető jogok továbbra is hatályosak 

A szigetországban élő spanyolokat, a Spanyolországban élő briteket és az érintett gazdasági vállalkozásokat külön is megszólítva Mariano Rajoy, Spanyolország ügyvezető miniszterelnöke hangsúlyozta: minden, ami jelenleg érvényes, így marad a következő két évben is, az őket megillető jogok továbbra is hatályosak. Példaként említette a személyek szabad áramlását, a munkavállalást vagy a nyugdíjak folyósítását. Rajoy kiemelte, hogy a spanyoloknak most a vasárnapi parlamenti választásokra kell koncentrálniuk, arra, hogy megmaradjon az egység az országban.

Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának 

Petro Porosenko ukrán elnök pénteken reményét fejezte ki, hogy az európai uniós tagságról tartott brit népszavazás eredménye ellenére az EU meghosszabbítja a szankciók hatályát Oroszországgal szemben. Az ukrán államfő a Facebook közösségi hálózaton közzétett kommentárjában úgy vélte: annak ellenére, hogy a referendumon az unióból való kilépést pártoló tábor győzött, Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának, és változatlanul védeni fogja az európai értékeket.  „Véleményem szerint ma az elsődleges kihívás, ami előtt az Európai Unió áll, az, hogy miként találja meg az utat az euroszkeptikusok szívéhez annak érdekében, hogy ne legyen semmilyen esélyük az európai integráció ellenzőinek és bőkezű szponzoraiknak” – fogalmazott Porosenko.

A brit választópolgárok döntése rövid távon bizonytalanságot okozhat az Európai Unióban, kiváltképp a pénzpiacokon, másrészről viszont elősegíti az unió reformját, és tovább erősíti az integrációt – fogalmazott Miro Cerar szlovén miniszterelnök.  Hozzátette: „ez lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk a kor kihívásaival, szolidárisabban, nagyobb elszántsággal és szorosabb együttműködéssel álljunk az EU-hoz”.

NATO: Nagy-Britannia továbbra is vezető szerepet tölt be a szövetségben 

A NATO-ban változatlan az Egyesült Királyság helyzete, erős és elkötelezett szövetséges marad – jelentette be közleményében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken. A brit nép döntése nyomán új fejezet nyílik Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ugyanakkor a szigetország továbbra is vezető szerepet fog betölteni a katonai szövetségben - áll a közleményben. „Napjainkban, amikor számos változékony és bizonytalan tényezővel nézünk szembe, a NATO fontosabb együttműködési terep az európai szövetségesek, illetve Európa és Észak-Amerika között, mint korábban bármikor” – fogalmazott Stoltenberg. A főtitkár azt is kiemelte, hogy a szövetség továbbra is elkötelezett az Európai Unióval folytatott együttműködésben.