NATO-csúcs: Az orosz külügyminisztérium tisztázást követel

Az orosz külügyminisztérium vasárnapi közleményében úgy értékelte, hogy ezek a döntések a nem létező orosz fenyegetésen alapulnak. Ezzel összefüggésben a többi között konkrétan utalt a balti térség feletti légvédelem erősítését célzó tervekre.

Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy az orosz kormány részletes tájékoztatást vár a szövetség elhatározott terveiről a NATO-Oroszország Tanács soron következő, július 13-ra előirányzott ülésén.

A NATO döntéshozatali szerve Oroszország elrettentésére pénteken döntött a szövetség keleti és déli részének megerősítéséről. Ennek értelmében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy román irányítású, nemzetközi összetételű dandárt a Fekete-tenger térségében, ahol mostanában Oroszország megerősítette a befolyását.

A lengyel és román államfő közös sajtóértekezletet tartott Varsóban, miután kétoldalú találkozásukon értékelték a varsói NATO-csúcstalálkozó eredményeit.

Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter már szombaton bejelentette: a lengyel vadászgépek a nyári hónapoktól részt vesznek a NATO bulgáriai és romániai rotációs légtérellenőrző missziójában, a varsói csúcson kölcsönös lengyel-román katonai jelenlétről született keretmegállapodás.

Klaus Iohannis a Fekete-tenger térség haditengerészeti védelmének megerősítését érintő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Varsóban ezt a témát csak elvi szinten tárgyalták, az itt hozott döntés szerint a nemzetvédelmi miniszterek egy, konkrét megoldásokat tartalmazó koncepciót dolgoznak majd ki.

Sajtóértekezletet tartott vasárnap Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is, aki a lengyel védelmi kiadások lehetséges növelése felől tudakoló kérdésre úgy válaszolt: ezeket "a jelenlegi nemzetközi helyzetre való tekintettel a jövőben növelni kellene". Lengyelország jelenleg is a NATO vállalások szerint a bruttó hazai termék 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.  

A szombaton véget ért kétnapos csúcson egyelőre kizárták Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát, ugyanakkor a balkáni országok csatlakozási folyamata nem áll le - tette hozzá a szakértő az M1-en. Véleménye szerint Ukrajna vagy hosszabb távon Grúzia felvételét a szövetség nem vállalná fel, mivel a NATO védelmi szövetség, az alapszerződés 5. cikkelye szerint köteles megvédeni minden tagállamát, ha külső agresszió éri. Ha Ukrajnát felvennék, "problematikus gócpontot" integrálna a szervezet - vélekedett a politológus.

Mint mondta, a csúcson azt is megerősítették, hogy a keleti határok védelme továbbra is fontos.

Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió utolsó elnökének szombati kijelentésére, miszerint a NATO meg akarja támadni Oroszországot, azt mondta, bár valós katonai probléma Oroszország jelenléte Kelet-Ukrajnában, távol van a két fél attól, hogy katonai erővel "egymásnak essen".

Megkérdeztük. Kiéleződtek az ellentétek oroszországgal

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő: A NATO és Oroszország közt az ellentétek kiéleződtek. Ennek egyik oka, hogy a balti és skandináv államok, Lengyelország és részint Románia fél az oroszoktól, és úgy érzik, hogy a Krím elcsatolása után bármi megtörténhet, másrészt a NATO közép- és nyugat-európai tagállamai ugyanezt a félelmet nem érzékelik, és nem támogatják Ukrajna NATO-tagságát sem, amit előbbiek többnyire igen. Megtartják az 1997-es NATO–Oroszország alapszerződést – eszerint a Baltikumban és a volt szocialista országokban állandó haderőt nem állomásoztatnak. Több tényre is oda kell figyelni: a NATO katonai kiadásainak hetvennégy százaléka amerikai, és a nagy európai országok zöme nem költi a GDP-je két százalékát védelemre. A NATO húsz év alatt ezer kilométerrel ment keletebbre az orosz határ irányába, és a hagyományosan semleges Svédország és Finnország is tapogatózó tárgyalásokba kezdett a NATO-val. Ami a jelenlegi migrációs válságot illeti, a NATO vállalta, hogy fellép a védelem érdekében, de pontosan nem lett még kidolgozva, hogyan.