Külföld
NATO-csúcs: „A szövetség nem keres konfrontációt Oroszországgal”
Washington ezer katonát küld Lengyelországba
Stoltenberg a péntek esti sajtóértekezleten elmondta: a NATO döntéshozatali szerve az atlanti szövetség keleti és déli részének megerősítéséről döntött, ennek értelmében négy zászlóalj fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban.
A Lettországban felállítandó egység kanadai, a Litvániában működő alakulat német irányítással működik, az észtországi és a lengyelországi zászlóalj pedig brit, illetve amerikai parancsnoksággal működik majd - mondta a főtitkár.
A keleti szárnyon így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország az úgynevezett keretország szerepét vállalja, a négy kelet-közép-európai tagállam a házigazda szerepét teljesíti, „a többi tagország pedig különféle módon fogja támogatni a vállalkozást” - szögezte le Stoltenberg. Mint hozzátette, a megerősített katonai jelenlét az említett országokban „addig tart, amíg szükség van rá”.
Jens Stoltenberg „nagyon fontos lépésnek” minősítette az összességében mintegy 4 ezer fős zászlóaljak létesítését, ugyanakkor megjegyezte: ez csak egy része a NATO védelmi erőfeszítéseinek.
Elmondta továbbá: a Tanács elismerte, hogy a NATO európai védelmi struktúrájaként működő amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) elérte előzetes operatív készültségét. A bejelentés gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy az atlanti szövetség átvette a rakétavédelmi rendszer irányítását, ennek központja Németországban, a Ramstein amerikai légitámaszpontban lesz.
Stoltenberg aláhúzta: a rendszer képes lesz az Európán túlról érkező támadásokat kivédeni. Ezzel megerősítette azokat a korábbi kijelentéseket, melyek szerint az elfogórakétákkal felszerelt, májusban a romániai elemével kiegészült EPAA-t főként az iráni ballisztikus rakéták elleni védelemre létesítették.
A Tanács továbbá elismerte, hogy a kibernetikus tér az operatív tevékenység új területe lett, a légi, tengeri, illetve a szárazföldi területhez hasonlóan - ismertette az ülés további eredményeit Stoltenberg. Ennek értelmében a szövetség a kollektív védelem minden területén erősít, beleértve az elektronikus kommunikácót is, a tagállamok elkötelezték magukat a kibervédelem növelésére - mondta.
A hibrid fenyegetésekről beszélve, a főtitkár hangsúlyozta a civil lakosság felkészültségét az ilyen jellegű lehetséges támadások esetére.
Szijjártó Péter: Jól teljesítünk a védelmi költségek terén
Szijjártó Péter „rendkívüli jelentőségűnek” minősítette a varsói csúcstalálkozót, mivel az itt hozandó döntések révén megerősítik a szövetség védelmi képességeit, ezen belül a keleti szárnyat.
A miniszter kilátásba helyezte, hogy a newporti csúcs döntéseinek alapján létrejövő gyorsreagálású erők keretében Magyarországon jövőre megalakul az egyik előretolt irányítási egység (NATO Force Integration Units - NFIU) a 8 kelet-európai elem közül. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az NFIU létesítése nem jár csapatállomásoztatással, parancsnoki pontról van szó, ahol Magyarország esetében 40 NATO-tiszt - köztük 20 magyar - fog szolgálatot teljesíteni.
MSZP: Szijjártó valótlanságot állít
Az MSZP szerint Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozatával ellentétben Magyarország kifejezetten rosszul teljesít a védelmi költségek terén. Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő közleményében azt írta: Magyarország védelmi költségvetése 2017-ben sem fogja elérni a GDP 1 százalékát, holott a NATO által javasolt arány 2 százalék. Az ellenzéki politikus hozzátette, a Fidesz-kormány 2010 óta több mint 200 milliárd forintot vont ki a Magyar Honvédség működéséből.
A külügyminiszter kitért arra is: a Varsóban hozandó döntések értelmében négy, összesen mintegy 4 ezer fős nemzetközi zászlóalj állomásozik majd rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. Mint mondta, az ilyen katonai jelenlét összhangban van a NATO-Oroszország alapokmánnyal.Szijjártó Péter megerősítette: a mintegy 5 ezer fős, lándzsahegynek is nevezett nagyon gyorsan bevethető erő (Very High Readiness Joint Task Force - VJTF) keretében 2018-ban, az olasz irányító parancsnokság idején egy magyar lövészszázad fog majd szolgálatot teljesíteni.
Magyarország ebben a rotációs alapú állomásoztatásban nem vesz részt, viszont magyar katonák jövőre a visegrádi országok katonáival együtt rotációs alapon három hónapig gyakorlatoznak a balti országokban.
Obama óva int az ellenséges Brexit-tárgyalásoktól, a keleti szövetségeseit erősítené
Barack Obama amerikai elnök pénteken Varsóban bejelentette, hogy az Egyesült Államok ezer katonát vezényel Lengyelországba; a lépés abba a NATO-stratégiába illeszkedik, amely szerint az észak-atlanti szövetség az Oroszország jelentette fenyegetésre válaszul megerősíti keleti szövetségeseit.
Obama a NATO-csúcs megnyitását megelőzően, Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott egyeztetéseit követően nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok egy zászlóaljnyi, mintegy ezer katonát küld Lengyelországba, s ezek majd közösen szolgálnak a lengyel erőkkel.
Korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő „előretolt jelenlét” keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben.
Ebből az egyik zászlóalj katonáit Washington adja, ők az amerikai elnök szavai szerint a három másik zászlóaljhoz hasonlóan ebben az egységben is rotációs rendszerben szolgálnak majd. Obama hozzátette, 2017-től egy 4200 katonából álló páncélozott brigádot telepítenek több kelet-európai országba, e haderő főhadiszállása Lengyelország lesz.
„A biztonság ott van, ahol a világ legerősebb hadserege”
Andrzej Duda azt mondta, örömmel fogadja, hogy az Egyesült Államok ennyire elkötelezett a NATO katonai potenciáljának kelet-európai növelése mellett. „A biztonság ott van, ahol a világ legerősebb hadserege, és mint tudjuk, ezzel az Egyesült Államok rendelkezik” - tette hozzá a lengyel elnök.
Obama egy korábbi sajtótájékoztatón a Brexittel kapcsolatban megismételte, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépése ellenére hite szerint továbbra is együttműködnek a súlyos globális problémák megoldásában, és óva intette az uniót és Londont az ellenséges jellegű Brexit-tárgyalásoktól.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy a politikai vezetőknek az Atlanti-óceán mindkét oldalán foglalkozniuk kell azzal a gazdasági fásultsággal, amelyben a magukat a globalizáció veszteseinek érző emberek szenvednek. A kormányok nem lehetnek az emberektől távoli intézmények, és el kell érniük, hogy a gazdasági célok megvalósulását már rövid távon érezzék.
Senkinek sem érdeke, hogy a Brexit-tárgyalások elhúzódjanak vagy nehézkessé váljanak, ellenséges hangulatban folyjanak - mondta az amerikai elnök.
Noha a NATO-csúcs a terv szerint főleg Oroszországról szól az ukrajnai válsággal összefüggésben, az EU-ból való kilépésről határozó brit népszavazás esetleges káros politikai, biztonsági és gazdasági következményei is ott jártak a résztvevők fejében.
Obama kijelentette, hogy a Brexit előidézte problémák ellenére a sikeres európai integráció továbbra is nagyon fontos az Egyesült Államok számára. Dicsérte az EU eddigi sikereit az integráció terén, valamint hogy tagországainak közös értékei a demokrácia és a béke. Rosszindulatú túlzásnak nevezte, hogy Európa egész biztonsági és jóléti felépítménye rogyadozna.
Juncker decemberre lezárná a szabadkereskedelmi tárgyalásokat
Takács Szabolcs: Stratégiai fontosságú lenne Montenegró felvétele
A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára Montenegró fővárosában egyeztetett Dusko Markovic miniszterelnök-helyettessel, valamint Aleksandar Andrija Pejovic EU-csatlakozási főtárgyalóval. Montenegró NATO-felvétele folyamatban van, az atlanti szervezet pénteki és szombati csúcstalálkozóján megfigyelőként vesz részt. Az államtitkár felidézte: a magyar parlament túlnyomó többsége támogatta, hogy felvegyék a balkáni államot az észak-atlanti szövetségbe. Elmondta, podgoricai tárgyalásainak másik célja az volt, hogy megerősítsék a montenegrói partnert abban: Magyarország továbbra is kiemelt ügynek tekinti a balkáni ország uniós csatlakozását.
Jean-Claude Juncker EB-elnök azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, a NATO és az EU a mai világrend pillérei, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, együtt tevékenykednek az európai stabilitás és béke érdekében. A Brexit-tárgyalásokra utalva kijelentette, hogy a felek nem lesznek egymással ellenségesek. Elmondta, hogy a megbeszélésen szóba kerültek az Egyesült Államok és az Európai Unió között a szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) folyó tárgyalások is. „Szeretnénk befejezni őket december előtt” - közölte.
Donald Tusk az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy a Brexit politikai következményei akár nagyon súlyosak is lehetnek, és fenn kell tartani a lehető legszorosabb kapcsolatokat az EU és Nagy-Britannia között. „A Brexit - bár sajnálatos és súlyos - de mégis csak egy incidens, és nem a széthullás folyamatának a kezdete. A Brexit folytatásában reménykedő, mind belső, mind külső ellenfeleinknek üzenem hangosan és egyértelműen, hogy nem lesz folytatás” - szögezte le. A nyugati világ egysége Európa biztonságának és jólétének záloga. Európa nem lehet szabad a transzatlanti szolidaritás nélkül - tette még hozzá, a lengyel Szolidaritás mozgalom jelmondatát visszhangozva.
Széleskörű reformot indított a szövetség
Stoltenberg rámutatott: a NATO-t több irányból érő sokféle fenyegetés miatt a varsói értekezletet „nagyon különleges pillanatban” tartják. A veszélyek miatt az atlanti szövetség széles körű, a hidegháború óta legnagyobb reformját indította el, mely az elrettentés és a biztonság eszközeinek megerősítésére irányul.
Védelmi jellegű lépésekről döntenek
„A NATO védelmi szervezet, nem keres konfrontációt” – hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: a hidegháború régen véget ért, a történelemhez tartozik, és ott is kell maradnia. „Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az európai biztonsági rendszer integráns része, konstruktív és jelentős párbeszédre törekszünk vele” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a törekvést a NATO-Oroszország Tanács szolgálja.
A varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva Stoltenberg kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő „előretolt jelenlét” keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben. „Egyértelmű lesz, hogy bármelyik tagállam megtámadására az egész szövetség erői válaszolnak” – jelentette ki, aláhúzva a tervezett lépések védelmi jellegét.
Montenegró folyamatban lévő NATO-felvételéről szólva kijelentette, hogy a balkáni ország a csúcstalálkozón egyelőre megfigyelőként vesz részt, akkor lesz a katonai szövetség teljes jogú tagja, ha az összes tagállam ratifikálja a megfelelő dokumentumokat.
„Nem egyezünk bele a fenyegetés és az agresszió politikájába”
A szakértői fórumon szintén felszólaló Andrzej Duda lengyel elnök, a csúcstalálkozó házigazdája, egyebek között hangsúlyozta: a NATO keleti szárnyának megerősítése "párhuzamos prioritás" a szövetség déli szomszédságában jelentkező veszélyek kezelése mellett. „Szó sem lehet arról, hogy a kettő bármelyikét előnyben részesítsük” – szögezte le. „Együtt kell megmutatnunk, hogy nem egyezünk bele a fenyegetés és az agresszió politikájába” – mondta, kiemelve: Lengyelország ellenzi a "biztonság regionalizálását", a NATO különféle szárnyakra való felosztását. „A biztonság nem áru, hanem érték, és mint ilyen, oszthatatlan, mindegyikünk egyenlő mértékben megérdemli” – jelentette ki Andrzej Duda.
„A NATO újra Oroszországban látja fő riválisát”
Kiszelly Zoltán politológust kérdezte az M1 a NATO pénteken kezdődő kétnapos csúcstalálkozójáról. A szakértő arról beszélt, hogy erőteljes mozgás figyelhető meg a nagyhatalmak viszonyában, folyik a szövetségépítés mindkét oldalon, és nagy a harc "az ütközőzónában lévő még szabad országok" – például Ukrajna, Grúzia – gazdasági és politikai ellenőrzéséért. A katonai szövetség csúcstalálkozóján az lehet a fő cél, hogy partneri viszony jöjjön létre a NATO és az Európai Unió között, amelynek keretében az eddig semleges uniós országok – Svédország, Ausztria, Finnország – is közelednének a katonai szövetséghez. A NATO a hidegháborús időszakhoz hasonlóan újra Oroszországban látja a fő riválisát – mondta Kiszelly Zoltán, hozzátéve: ahhoz, hogy Oroszországot és később Kínát "el tudja szigetelni", fontos lenne minél közelebb kerülnie ezekhez az országokhoz. Geostratégiai szempontból a nyugati hatalmaknak ezért olyan fontos integrálniuk Ukrajnát, Oroszország pedig pontosan ezt megakadályozandó idéz ott elő regionális konfliktusokat - tette hozzá.
Oroszország bízik a józan észben
Újságíróknak nyilatkozva Dimitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője elmondta, hogy Moszkvában szoros figyelemmel követik a varsói csúcstalálkozót, és szeretnék remélni, hogy azon felülkerekedik a józan ész és a konfrontáció elkerülésére irányuló politikai akarat.
„Oroszország, mint ahogy a múltban, továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, de csak ha az a kölcsönös előnyökre épül, és figyelembe veszi a kölcsönös érdekeket” – hangsúlyozta.
A Kreml-szóvivő szerint Oroszország és a NATO között tág tere nyílik az együttműködésnek, ha a katonai szövetségnek sikerül lemondani az állítólagos orosz fenyegetésről szóló abszurd retorikáról. „Abszurdum Oroszországból kiinduló veszélyről beszélni, amikor Európa közepén emberek tucatjai halnak meg, a Közel-Keleten naponta emberek százai veszítik életüket” – vélekedett Peszkov. Szerinte Nyugaton azért építenek orosz ellenségképet, azért gerjesztenek oroszellenességet, hogy aztán erre az érzelmi alapra támaszkodva újabb és újabb légvédelmi és szárazföldi erőket helyezzenek el Oroszország határai felé közeledve.