Külföld
NATO-biztosítékok kellenek a keleti tagországoknak
Péntekig döntenek a Moszkva elleni új uniós szankciókról
Diplomáciai források szerint az új korlátozó intézkedések egyike az lehet, hogy megtiltják az európaiaknak orosz államkötvények vásárlását. Ezzel azt kívánják nehezíteni, hgy Moszkva piaci feltételek mellett tudja finanszírozni kiadásait. Az új szankciós lépéseket elképzelhetőleg össze fogják hangolni a világ hét legnagyobb ipari államát tömörítő csoport, a G7 szintjén is - mondta egy diplomata.
Hétfőn és kedden megbeszéléseket folytattak az uniós tagállami nagykövetek, az Európai Bizottság pedig szerdáig terjeszti elő a véglegesített javaslattervezetet, amelyről péntekig döntés születik majd a tagállamok részéről - mondta Mogherini. A Bizottság négy területet - az energia- és a védelmi szektort, a kettős felhasználású cikkek forgalmát, valamint a pénzügyi területet - magában foglaló bővített szankciós csomag összeállítására készül - fűzte hozzá az olasz miniszter.
Már nem stratégiai partner Moszkva
"Mindannyian egyetértünk abban, hogy nem lehet katonai megoldása az ukrajnai válságnak. Ugyanakkor az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamainak, a NATO összes, Oroszországgal határos tagjának tudnia kell, hogy a NATO alapító okmányának a kollektív védelemről szóló ötödik cikke nem pusztán írott malaszt, és igenis vannak olyan eszközök, amelyek alkalmasak ezen országok biztonságának a szavatolására - hangsúlyozta a miniszter, akinek az uniós kulcstisztségre történt kijelölése kapcsán néhány keleti tagállamban amiatt aggódtak, hogy az olasz politikus korábban túlzottan is engedékeny hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben. Egyes keleti EU-, illetve NATO-tagállamok mind nyugtalanabbul figyelik a fokozódó orosz agresszivitást és az orosz beavatkozást a nem NATO-tag Ukrajnában.
Oroszország továbbra is fontos szerepet játszik mind regionális, mind pedig globális síkon, az EU-nak azonban nem stratégiai partnere a továbbiakban - vélekedett Mogherini. A kapcsolatok ilyetén befagyasztása nagyrészt Oroszországon múlott - mondta, hozzáfűzve, hogy talán valamikor a jövőben Moszkva a stratégiai partneri státus visszaszerzése mellett dönt majd.
Az Oroszországgal határos kelet-európai országoknak biztosítékokat kell kapniuk arra, hogy "nem csupán üres szólam" a védelmükre vonatkozó NATO-kötelezettségvállalás - jelentette ki a parlamenti bizottság előtt Mogherini.
Az aggályokra válaszul Federica Mogherini kijelentette: a fő kérdés az, hogy az EU miként támogatja a Kijevben zajló demokratikus folyamatokat, és milyen lépéseket tesz a kelet-ukrajnai katonai konfliktus politikai síkra terelése érdekében.
A NATO - amelynek Olaszország is tagja - csütörtökön és pénteken tart csúcstalálkozót Nagy-Britanniában. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára a kétnapos NATO-csúcstalálkozó előtt arról beszélt, hogy az erősödő orosz katonai fenyegetés miatt a szövetségnek fokoznia kell jelenlétét Kelet-Európában.
Változik Moszkva katonai doktrinája
Oroszországban a jelenleg is hatályban lévő katonapolitikai irányelveket 2010-ben fogadták el. Popov közölte, hogy a dokumentum záró fejezetében szerepel az utalás, miszerint a külső katonai veszélyeztetettség jellegének megváltozása esetén a doktrína tartalma is módosulhat. Az új orosz katonapolitikai irányelveket az év végéig tervezik kialakítani.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárhelyettese az elképzelés módosítását indokolva Oroszországot érintő külső katonai veszélynek nevezte a NATO katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határhoz. Ez alatt a katonai szervezetbe való újabb tagok felvételét is értette, utalva Ukrajna törekvéseire. Ezt elfogadhatatlannak nevezte.
Az orosz tisztviselő csütörtökök kezdődő walesi NATO-csúccsal kapcsolatosan kifejtette, hogy a szervezet egyesített erői harckészültségének fokozására, a NATO hosszú távú kelet-európai jelenlétének növelésére, a baltikumi államokban lévő kontingens komoly megerősítésére vonatkozó tervek mind arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO vezetése folytatja az Oroszországgal meglévő kapcsolatok kiélezését célzó politikáját.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács tisztviselője úgy vélte, hogy Moszkva és a NATO között nem sikerült egyenlőségen alapuló párbeszédet kialakítani. Szerinte Oroszországtól folyton egyoldalú engedményeket várnak partnerei a nemzetközi kapcsolatok számos kérdésében.
Mihail Popov nehezményezte, hogy szerinte Oroszország ellen példa nélkül álló propaganda hadjárat folyik, amelyben országát céltudatosan ellenségnek, a Kreml politikai irányvonalát pedig NATO-ellenesnek tüntetik fel.
Lavrov: Washington vesse be kijevi befolyását!
Vadim Karaszev, a kijevi Globális Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője lehetségesnek tartotta hogy a fogolycsere és a humanitárius kérdések gyors megoldását. Az ukrán politológus véleményét a Kommerszant című orosz napilap kérdezte. Az újságnak nyilatkozó Andrej Kortunov orosz szakértő problémásnak tartja a szakadár fegyveres csoportok törvényesítését, az ukrán Nemzeti Gárdához hasonló státus megadását, amelybe szerinte Kijev nem fog belemenni.
Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója szerint a délkelet-ukrajnai lázadók terve lényegében nem tér el az orosz vezetés tavasz óta hangoztatott álláspontjától. "Moszkva számára alapvető fontosságú, hogy a keleti területek különleges státussal rendelkezzenek, amely révén megvétózhatnák Kijev külpolitikai döntéseit. Elsősorban Ukrajna NATO-ba, illetve az Európai Unióba belépéséről van szó" - magyarázta a tekintélyes orosz szakértő.