Külföld
Moszkva szerint is bomba robbant az orosz turistagépen
Vlagyimir Putyin: A világ bármely sarkában megsemmisítjük a kegyetlen terroristákat
„A világ bármely sarkában felkutatjuk és megsemmisítjük a terroristákat” – jelentette be tegnap Vlagyimir Putyin, némileg tompított formában felidézve a csecsen háború során tett kijelentését, miszerint „a budiban is megsemmisítik” a terroristákat. Az orosz elnök azután beszélt, hogy Moszkvában megerősítették, bomba volt az október 31-én a Sínai-félsziget fölött lezuhant Airbus A321-es repülőgépen. A 224 ember halálát okozó tragédiát egy kiló TNT-nek megfelelő robbanóanyag okozta. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat ötvenmillió dolláros vérdíjat tűzött ki az elkövetőkre. Összességében persze a Kremlben nincs kétely afelől, hogy ki a tényleges felelős: Putyin utasítást adott az Iszlám Állam elleni légitámadások fokozására, ugyanakkor az amerikaiakhoz hasonlóan Oroszország sem fontolgat egyelőre szárazföldi akciót. Azt ugyanakkor az orosz elnök bejelentette, hogy ezentúl Moszkva a hadászati bombázóit is beveti az Iszlám Állam ellen, és arra utasította a Moszkva orosz cirkálót, hogy működjön együtt a francia haditengerészet repülőgép-hordozója által vezetett hajórajjal a Földközi-tengeren.
Az orosz külügyminisztérium emellett felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen hozzon határozatot egy széles körű terroristaellenes front megalakításáról, továbbá üdvözölte, hogy a nemzetközi közösség „végre megértette” az együttes erőfeszítések szükségességét.
Mint ismeretes, Barack Obama a hét végén a G20-ak beleki csúcsán tárgyalt orosz kollégájával, Putyin találkozott más nyugati vezetőkkel is. Nem függetlenül a párizsi terrormerényletektől a megbeszéléseken immár „konstruktív volt a légkör”. Ha nincs is szó egyelőre valamilyen terrorellenes világkoalícióról, az Iszlám Állam elleni szíriai háborúban mindenki a támadások egyeztetését ígéri. Ugyanakkor tény, hogy továbbra is komoly nézeteltérések vannak a szír elnök jövőjével kapcsolatban, a remélt győzelem utáni rendezésről. Obama még kitart Bassár el-Aszad elnök eltávolítása mellett, a franciák a merényletek óta már kompromisszumképesebbek. Nem utolsósorban a decemberi önkormányzati választások miatt, amelyek a kormányzó szocialisták látványos vereségét ígérik. Márpedig Francois Hollande elnök ellenfelei – Nicolas Sarkozy és Marine Le Pen – egyaránt az oroszokkal való közös fellépést és Aszad „ideiglenes megtartását” sürgetik. Vlagyimir Putyin is tett gesztusokat: egyfelől elfogadta a nyugatbarát szíriai ellenzék egy részét is „szövetségesnek”, másrészt Ukrajnával kapcsolatban is engedett. Oroszország ugyanis hétfőn beleegyezett a Kijevnek nyújtott, decemberben lejáró hárommilliárd dolláros orosz hitel átütemezésébe. Az orosz elnök ugyanakkor cserébe elvárja, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy nemzetközi pénzintézetek vállaljanak garanciát az ukrán törlesztésre. (A kijevi vezetés amúgy igencsak furcsán reagált a párizsi merényletre, szerintük Oroszország felelős a terrorizmusért.)
Ugyanakkor van még egy pont, amely nehezítheti az amerikai–orosz alkut. Putyin a beleki csúcson nem kertelt: az Iszlám Állam „finanszírozásában, mint tudjuk, negyven állam vesz részt, köztük a G20 több országa is”. Ez név nélkül is utalás egyes arab monarchiákra, amelyek vagy támogatták, vagy hagyják, hogy állampolgáraik segítsék az Iszlám Államot. Szakértők szerint például Szaúd-Arábián keresztül amerikai fegyverek is eljuthatnak a terroristákhoz – Washington a napokban jelentette be, hogy a jemeni katonai akcióban elhasznált szaúdi fegyvereket „kipótolják”.
Krónika
Támadások Oroszország ellen
2002. október 23–26. – Negyven álarcos csecsen fegyveres 912 embert – köztük 62 külföldit – ejtett túszul Moszkvában, a Dubrovka Színház épületében. A támadók a több mint ötven óráig tartó túszdráma során egy szökni próbáló lányt lelőttek, később számos gyermeket, terhes nőt és külföldi állampolgárt elengedtek. A hatóságok 26-án kábító gáz máig vitatott bevetése után megrohamozták a színházat. Az áldozatok közül sokan gázmérgezésben vesztették életüket. A túszszabadító műveletben 130 civil és negyven csecsen terrorista vesztette életét.
2004. szeptember 1. – Az észak-kaukázusi régióhoz tartozó Észak-Oszétiában fekvő Beszlán 1. számú általános iskolájában a tanévnyitón egy főleg ingus és csecsen fegyveresekből álló csoport elfoglalta az intézményt, 1100 embert, köztük 777 gyereket ejtettek túszul. A terroristák a csecsen háború befejezését követelték. Három nap után sem vezettek eredményre a tárgyalások, a katonaság és a rendőrség megrohamozta az épületet. A támadókat megölték, de 334 túsz, köztük 186 gyerek is életét vesztette.
2006. augusztus 21. – Moszkva keleti részén, egy piacon robbantásos merényletet követtek el. Tízen meghaltak, negyvenkilenc ember megsebesült.
2009. november 29. – Felrobbantották a Moszkva és Szentpétervár között közlekedő Nyevszkij Expresszt, huszonhat ember életét vesztette, 81-en megsebesültek.
2010. március 29. – Öngyilkos csecsen merénylők két moszkvai metróállomáson robbantásos merényletet követtek el. A támadásban negyven ember meghalt, több mint kilencvenen megsebesültek.
2011. január 24. – A moszkvai domogyedovói repülőtéren egy öngyilkos merénylő akciója során harminchét ember vesztette életét, köztük tizenkét külföldi. A sérültek száma elérte a 130–180-at.
2015. október 31. – A Sínai-félsziget felett pokolgépes robbanás következtében lezuhant a Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) nevű orosz légitársaság Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó gépe. A katasztrófában 224 ember vesztette életét, zömmel oroszok.
Béke, Eiffel, repülő
Egy békejelre emlékeztető repülő kontúrjai az orosz trikolóron – ez Marija Zaharovának, az orosz külügy csinos, szőke szóvivőjének új Facebook-profilképe. Az utalás egyértelmű a párizsi robbantás után gyorsan népszerűvé vált kék-fehér-piros Eiffel-tornyos internetábrákra. Nyilvánvalóan nem csak politikai divathóbortról van szó, a moszkvai diplomata ezzel is azt jelzi, hogy Oroszország és a Nyugat a terrorizmussal való viszonyban egy hajóban evez. Kérdés, hogy egy irányba mennek-e. Az Iszlám Állam legyőzése nyilvánvalóan mindenkinek érdeke. Most már „mindenki” ott van Szíriában, ha külön harcolnak, egymást zavarják – s ez a „zavarás” politikailag korrekt kifejezés. Azonban a Kreml ennek oltárán nem fogja feláldozni Aszad szír elnököt, belátható időn belül semmiképpen. Ebben a Nyugatnak kell engednie, tisztán pragmatikus katonai okokból is – a szír kormányerők ténylegesen harcolnak az Amerika-barát ellenzéki csoportokkal szemben. Tetszik vagy sem, Moszkva nem rekeszthető ki már az arab világból, a Közel-Keletről, de végre le kell zárni az ukrán ügyet is. Putyin nem lehet többé persona non grata. A labda a Nyugat oldalán. A mostani közös gyász érzelmi alapot ad a terrorizmus elleni összefogásra, elmoshat gyakorta értelmetlen ellentéteket. Alapvető hatalmi érdekeket azonban nem.