Moszkva nem engedi az EBESZ-megfigyelőket az ukrán-orosz határhoz

A kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére létrejött háromoldalú - Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) - képviselőiből álló minszki összekötő csoport azért ült most össze, hogy megpróbáljanak egy újabb tűzszüneti megállapodást elérni. 

Az utóbbi napokban kijevi jelentések szerint ismét felerősödtek a harci tevékenységek a frontvonal mentén. Az ukrán Egyesített Erők Műveletének sajtószolgálata szerdán azt jelentette, hogy az elmúlt napban az "orosz megszálló csapatok" 30-szor lőttek célzottan az ukrán katonák állásaira, ebből 11-szer olyan nehéztüzérségi fegyverekkel, amelyek a minszki egyezmények alapján nem lehetnének a fontvonal menti övezetben. A támadások során egy ukrán katona meghalt, kettő megsérült. Egy katona, aki egy hete sebesült meg a harcokban, szerdán a kórházban belehalt sérüléseibe. 

A donyecki szakadárok DAN hírügynöksége szintén a harci tevékenységek erősödéséről számolt be.  

Jevhen Marcsuk, az összekötő csoport ukrán tagja kijelentette, hogy ha az EBESZ megfigyelői ellenőrizhetnék a megszállás alatt lévő ukrán-orosz határszakaszt, akkor a nemzetközi misszió dokumentálhatna minden egyes esetet, amikor Oroszországból törvényellenesen fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak. Moszkva ugyanakkor váltig tagadja, hogy valóban folyna fegyverszállítás az említett határszakaszon, de nem is egyezik bele abba, hogy az EBESZ-megfigyelők erről meggyőződhessenek.

Marcsuk szavai szerint az orosz fél azzal az indokkal utasította el Ukrajna erre vonatkozó indítványát, hogy a határmegfigyelésnek nincs köze a tűzszünet életbe léptetéséhez. 

"Tehát az ő logikájuk szerint az, hogy folyamatosan tömegével szállítanak be Oroszországból nehézfegyvereket és lőszereket a szakadároknak, amelyekkel utána azok rendszeresen az ukrán katonai állásokat lövik, nem áll összefüggésben a tűzszünet kérdésével" - állapította meg Marcsuk.

"A nyilatkozat kiemeli a béke és nyugalom biztosításának fontosságát a konfliktusövezet lakói számára. A szemben álló felek pedig megerősítik teljes elkötelezettségüket az átfogó, tartós és határozatlan időtartamú fegyvernyugvás mellett, amely kijevi idő szerint 2018. július 1-jén hajnalban lép életbe" - mondta újságíróknak Grizlov.

Az orosz képviselő szerint a dokumentumban a konfliktus szereplői a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása mellett is hitet tettek.

Az önhatalmúlag kikiáltott, Donyec-medencei szakadár "Luhanszki Népköztársaság" (LNR) népi milíciájának szóvivője a nap folyamán közölte: készek az aratásra tekintettel elrendelt tűzszünet betartására. Andrij Marocsko, akit a szakadárok hírügynöksége idézett, elmondta: "Az LNR népi milíciája már hosszú ideje nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is mutatja, hogy elkötelezett a konfliktus békés rendezése mellett, a fegyvernyugvás betartása pedig nélkülözhetetlen eleme a kérdés békés úton történő megoldásának".

"Ismételten párbeszédre szólítottuk fel Ukrajnát, s most is ezt az álláspontot képviseljük" - tette hozzá a "népi milícia" szóvivője. A luhanszki szakadárok katonai alakulatának tisztségviselője - amellett, hogy az ukrán fegyveres erőket a korábbi fegyvernyugvások megsértésével gyanúsította meg - kételyeinek adott hangot azzal összefüggésben is, hogy betartják-e a mostani tűzszünetet.

Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus eddig több mint 10 ezer ember életét követelte. Kijev és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak, Oroszország viszont cáfolja ezt. Az évek óta tartó válság alatt már többször hirdettek tűzszünetet, néhány nap után azonban rendre kiújultak a harcok.