Külföld
Moszkva megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait Kijevvel
Kijev szerint nem élénkült meg a harci tevékenység a Donyec-medencében
Nem zárta ki az orosz-ukrán diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök pénteken egy Szocsiban megrendezett fórumon.
"Nem szeretném, ha ez lenne a vége, ám ha nem lehet másként hatást gyakorolni a helyzetre, az elnök talán hozhat ilyen döntést" - fogalmazott a kormányfő egy kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, hogy megszakadhat-e a Moszkva és Kijev közötti diplomáciai viszony a krími ukrán diverziókísérlet után.
Korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő "az őrültséggel határos kezdeményezésnek" nevezte az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának a diplomáciai szakításra vonatkozó javaslatát. Peszkov szerint mindenképpen meg kell várni, hogy a legfelsőbb tanács határozzon a kérdésben.
Az ukrán parlament külügyi bizottsága március 30-án szavazta meg a diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó indítványt. Klimkin külügyminiszter akkor a kezdeményezés ellen emelt szót, rámutatva, hogy a szakítás a kelet-ukrajnai válság rendezéséről folytatott tárgyalások keretének széthullásához vezet, és veszélyezteti a minszki megállapodásokat is.
Kijev már jóval az FSZB bejelentése előtt értésre adta, hogy nem kíván többé nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal, és hogy nem kívánja misszióvezetőként elfogadni a Moszkva által a posztra (nem hivatalosan) kijelölt Mihail Babicsot.
Ukrajna moszkvai képviseletét 2014 óta nagykövet helyett ideiglenes ügyvivő irányítja. Putyin elnök július végén váltotta le Oroszország kijevi nagykövetét, Mihail Zurabovot, aki 2009-ben, vagyis már jóval a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt került a diplomáciai képviselet élére.
Ukrajna egyébként tagadja, hogy diverzáns akciókat kezdeményezett volna a Krímben.
Medvegyev az orosz állam és nép elleni bűncselekménynek nevezte az FSZB által jelentett ukrán akciókat, és sürgette azok szervezőinek és végrehajtóinak felelősségre vonását.
"Ahogyan Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin orosz elnök), csak a sajnálkozásomat tudom kifejezni amiatt, hogy ilyen tevékenységet egy hozzánk közel álló ország vezetése szentesített, tekintet nélkül arra, hogy kapcsolataink most nem a legegyszerűbbek" - mondta.
Medvegyev gyakorlatilag megismételte Putyinnak azt az állítását, amely szerint a történtekkel Ukrajna vezetői a belső problémákról próbálják meg elterelni a figyelmet. Az orosz kormányfő szerint az incidens mindkét nép számára "nagyon sajnálatos", emellett "erkölcstelen", valamint "mélységes sajnálatot és elítélést érdemel".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon megosztott bejegyzésével arra figyelmeztetett, hogy az orosz-ukrán vízumkényszer esetleges bevezetése elsősorban Ukrajnát fogja sújtani a rengeteg (egyes adatok szerint 4 millió) Oroszországban dolgozó ukrán állampolgár miatt. Zaharova Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki interjújára reagált, amelyben az kijelentette, hogy szükség esetén Kijev engedélyéhez fogják kötni az oroszok beutazását rendjét.
A TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó orosz honatyák felhívták a figyelmet, hogy az ukrán "provokációk" a diplomáciai viszony megszüntetéséhez vezethetnek, ami a vízumkényszer bevezetését vonhatja maga után.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán jelentette be, hogy a Krím félszigeten a korábbi napokban diverzáns akciókat akadályoztak meg, amelyek mögött az ukrán katonai hírszerzés áll. A tűzharcban az FSZB szerint az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy a történteknek következményei lesznek.
Oroszország Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert telepített a Krímbe
Oroszország Sz-400-as Triumf típusú légvédelmi rakétarendszert telepített a Krímbe, amely részt vesz a Kavkaz-2016 (Kaukázus) fedőnevű hadgyakorlaton - közölte pénteken az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata.
A légelhárító rendszernek a félszigetre való áttelepítését júliusban előre jelezték az orosz fegyveres erőknél. A hadgyakorlatot követően az Sz-400-as rendszer az egységesített krími légi és tengeri védelem állandó eleme lesz Feodoszijában.
A legfejlettebb, nagy hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer repülőgépek, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas, 400 kilométeres hatókörben, 30 kilométeres magasságban.
A fegyverzetet az orosz hadsereg 2007-ben állította hadrendbe. 2015 végéig 11 ezredet szereltek fel ilyen rakétarendszerrel, számuk az év végére a tervek szerint 16-ra emelkedik.
Az Izvesztyja informátora szerint az egyik lehetséges orosz válaszlépés a diplomáciai kapcsolatok megszakítása lehet. Dönteni ebben a kérdésben az elnök hivatott a tények mérlegelése alapján.
A lapnak Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács (az orosz szövetségi parlament felsőháza) külügyi bizottságának elnökhelyettese szintén úgy nyilatkozott, hogy Moszkvának felül kell vizsgálnia viszonyát Kijevhez. A politikus emlékeztetett, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Vlagyimir Putyin hatáskörébe tartozik. Dzsabarov szerint abszolút indokolt volt, hogy Putyin lemondja részvételét a kelet-ukrajnai rendezésről egyeztető "normandiai csoport" - Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország - vezetőinek szeptember elejére Kínába tervezett tanácskozásán. Szavai szerint ugyanis Kijev, miközben egy részről eljátssza, hogy béketárgyalásokat folytat a Donyec-medence ügyében, más részről hátba támad azáltal, hogy diverzáns akciókat folytat más állam területén.
Az FSZB bejelentése nyomán Putyin elnök azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a béketárgyalások helyett a terrort választotta. Az orosz külügyminisztérium csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem marad következmények nélkül.
Kijev szerint nem élénkült meg a harci tevékenység a Donyec-medencében
A Kijev és Moszkva között kiújult feszültség ellenére sem tapasztalható a harci tevékenység jelentősebb élénkülése az elmúlt napokban a Donyec-medencében - közölte csütörtökön Olekszandr Motuzjanik, az ukrán elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője. Az elmúlt pár napban nem láttuk, hogy jelentősen élénkültek volna az összecsapások" - jelentette ki Motuzjanik az állami televízióban közvetített sajtókonferencián az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok közötti összetűzésekre utalva.
Orosz szakértők: Ukrajnának áll érdekében a feszültség fenntartása
Kijevnek áll érdekében, hogy a Moszkva által bejelentett, leleplezett krími diverzáns akciókkal és hasonló lépésekkel fenntartsa az Oroszország és Ukrajna közötti feszültséget - állították a Vedomosztyi című üzleti napilap pénteki számában nyilatkozó orosz szakértők.
A lap azért szólaltatta meg őket, mert 2014 óta nem tapasztalt mélypontra esett vissza a két ország viszonya, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán bejelentette: a Krímben ukrán diverzáns akciókat hiúsítottak meg, és ügynökhálózatot lepleztek le. Csütörtökön az orosz televízióban bemutattak egy diverzánsnak mondott elfogott férfit, aki azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők több tagja készült támadásokat végrehajtani a félszigeten.
Alekszandr Gusin, a Nemzetközi Ügyek Oroszországi Tanácsának szakértője szerint Ukrajna célzott akciók végrehajtásával próbálja meg elérni, hogy fenntartsa a feszültséget, késleltesse a békefolyamatot, és hogy a figyelmet a Donyec-medencéről a Krímre terelje, anélkül, hogy átlépne egy bizonyos határt. Véleménye szerint ez egyes ukrajnai és nyugati, így amerikai erőknek kedvez.
Meglátása szerint a krími incidens, de még annak a nyilvánosság elé tárása sem állt Oroszország érdekében. Nem zárta ki, hogy Petro Porosenko ukrán elnök nem tudott az előkészületben lévő műveletről, és hogy nem ő adott rájuk parancsot, ami viszont meglátása szerint azt jelenti, hogy az ukrán erőszakszervezetekben olyan csoportok működnek, amelyek más belpolitikai erőkkel és idegen országokkal működnek együtt.
Alekszej Csesznakov politológus úgy vélekedett, a helyzet kiélezésével Porosenko az akarja elérni, hogy Ukrajnában felerősödjenek a hazafias érzelmek az ország függetlenségének 25. évfordulójára, amelyet augusztus 24-én fognak ünnepelni. Megítélése szerint Oroszországnak "keményen" kell reagálnia, ha az ukrán kormány véghez akarja vinni "radikális játszmáját".
Az orosz védelmi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó tisztje szerint az incidens váratlanul érte az orosz vezetést, amelynek nem voltak erre kész forgatókönyvei. Véleményét azzal indokolta, hogy az orosz biztonsági tanács csak a készültség fokozását rendelte el a Krímben, de Ukrajna elleni válaszcsapásokról nem tett bejelentést.
Viktor Murahovszkij tartalékos ezredes a Vedomosztyinak nyilatkozva kijelentette, hogy nincs szükség a Krímben vagy az ukrán határon állomásozó orosz csapatok megerősítésére, noha nem kizárt, hogy azoknál fokozott harckészültséget fognak elrendelni.
A lap egyébként úgy értesült, hogy a donyecki szakadár köztársaságban visszarendelték szolgálatba a helyi biztonsági erők szabadságon levő tagjait.