Külföld

Moszkva jereváni „színes forradalomra” figyelmeztet

Lavrov nyugati befolyást sejt az áram elleni demonstrálás mögött

Az orosz külügyminiszter óva intett egy örményországi "színes forradalom" kirobbantásától, Szergej Lavrov burkoltan arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy a Nyugat megpróbálhatja átpolitizálni az áram árának emelése elleni jereváni tüntetéseket.

Az örmény fővárosban immár több mint tíz napja tömegek tüntetnek az áram árának jelentős emelése ellen. A - többségében fiatal - demonstrálók azt követelik, hogy a kormány vizsgálja felül azt a döntését, miszerint 17-22 százalékkal növeli a háztartási elektromos áram árát.
"Tudják, hogyan kezdődtek a színes forradalmak és a Majdan-tüntetések Ukrajnában" - mondta Lavrov az Oroszország mellett Brazíliát, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-országok ifjúsági fórumán Moszkvában.
"Az örményországi fejlemények közepette sokan kísértést éreznek a kormányellenes érzelmek felkorbácsolására, noha a történteknek tisztán gazdasági okai vannak" - állította az orosz diplomácia vezetője. Hozzátette: "valaki számára hasznosnak tűnik, hogy politikai kérdést csináljon ezekből a folyamatokból".
Lavrov eddig a legmagasabb rangú orosz politikus, aki célzást tett arra, hogy a nyugati hatalmaknak szerepük lehet az örményországi tüntetésekben.
A jereváni tiltakozók nem skandálnak kormányellenes jelszavakat, mondván, hogy követeléseik kizárólag az elektromos áram árára vonatkoznak, a résztvevők közül ugyanakkor sokan panaszkodnak az örményországi korrupcióra.

Évek óta ez a legsúlyosabb belpolitikai válság a gazdaságilag tengődő volt szovjetköztársaságban. Örményország Moszkva gazdasági érdekszférájának része, és orosz cégek kezében van néhány a legértékesebb örmény nemzeti vagyonelemek közül, például az elektromos hálózat is. Jereván az áramszolgáltató vállalat kérésére egyezett bele abba, hogy jelentősen emeljék az áram árát.
A 2000-es évek elejétől több egykori szovjet tagköztársaságban - Ukrajnában, Grúziában, Kirgizisztánban - zajlottak le úgynevezett színes forradalmak. Az első Grúziában győzött 2003-ban, a legnagyobb visszhangot azonban a 2004-es kijevi "narancsos forradalom" keltette. Gyorsabban lezajlott és sokkal kisebb figyelmet keltett a 2005-ös kirgizisztáni "tulipános forradalom". Mindhárom hatalomváltáshoz vezetett. Fehéroroszországban 2004-ben, Moldovában 2005-ben sikertelenül végződtek a rendszerváltó kísérletek. Washington és nyugat-európai szövetségesei üdvözölték és támogatták a "színes forradalmakat", abból kiindulva, hogy ezen országok stabilizálódásának a demokratizálódás az előfeltétele. Moszkva ellenben hol nyíltan, hol közvetve a határai mentén kirobbant "színes forradalmakkal" szemben lépett fel, ugyanis a mozgalmak mögött egyfajta amerikai geopolitikai térnyerési törekvést látott.