Moszkva és Kijev újra konfliktusba került

Ukrán fegyveresek a keleti fronton (Fotó: Reuters - Gleb Garanich)

Oroszország azzal vádolja Kijevet, hogy diverzáns tevékenységet folytatott a Krím félszigeten. Az elhárító szerveknek a hét elején sikerült felszámolni az ukránok krími ügynökhálózatát. Az összetűzésekben két orosz fegyveres életét vesztette. Az ukrán fél szerint mindez valótlanság, így provokáció az az orosz televíziós felvétel is, amelyben egy ukrán ügynök vallomást tesz a tervezett bombamerényletekről, és megnevezi megbízóit, valamint társait. Tényszerűen azonban Kijevben nem cáfolták a vádakat.

Ami biztos, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a lehető legmagasabb készültségbe helyezte a Krím környéki csapatokat. Moszkva is „beerősített’, SZ–400-as Triumf típusú légvédelmi rakétarendszert telepített a Krímbe, amely részt vesz a Kavkaz–2016 (Kau­kázus) fedőnevű hadgyakorlaton. Kijev szerint ez Moszkva agresszív szándékait bizonyítja, megjegyzendő azonban, hogy a légelhárító rendszernek a félszigetre való áttelepítését júliusban előre jelezték az orosz fegyveres erőknél.

A kémbotrányt és a csapatmozgásokat leszámítva azonban egyelőre katonai téren nyugodt a helyzet, a donyecki és luganszki „népköztársaságokkal” határos területeken sincs a korábbinál nagyobb „aktivitás”. Diplomáciai téren viszont Kijev és Moszkva is aktív. Porosenko francia, német és amerikai közvetítést, valamint segítséget kért, és jelezte, hogy „beszélni” szeretne Vlagyimir Putyinnal is. Az orosz elnök nem reagált, a Kreml véleményét Dmitrij Medvegyev kormányfő tolmácsolta, aki szerint a helyzet elmérgesedése esetén nem zárható ki a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Ukrajnával.

Moszkvában Putyin újabb kádercserét hajtott végre, elnöki adminisztrációja élén Szergej Ivanovot eddigi helyettese, Anton Vajno váltja. A lépésnek nem tulajdonítanak különösebb politikai jelentőséget, egyelőre puszta vezetői „frissítésnek” tűnik. Erre utal, hogy Ivanov nem veszítette el tagságát a nagy hatalmú orosz Biztonsági Tanácsban.

Ki a hunyó?

Moszkva vagy Kijev a felelős az új konfliktusért? A Kreml egy ok miatt léphetett: parlamenti választások lesznek, kellenek a hazafias érzelmek. A kormánypárt győzelme azonban e nélkül sem kétséges. De ott van még az amerikai elnökválasztás.  Clintonnak jól jönne az orosz kártya kijátszása a Putyinnal békét hirdető Trumppal szemben. Jól jön a „balhé” Kijevnek is: még jobban magához köti az amerikaiakat, és eltereli a figyelmet a gazdasági válság mellett arról is, hogy alig hajtott végre valamit a minszki megállapodásokból.