Moszkva: A repüléstilalmi övezethez Damaszkusz és az ENSZ beleegyezése kell

A tárca azt is közölte: orosz és amerikai katonai tisztségviselők pénteken ülnek össze először egy munkacsoport keretében, hogy megbeszéljék a szíriai tűzszünet életbe léptetésének részleteit.

„A békés rendezésről szóló müncheni egyezmény életbe léptetése már megkezdődött” - idézte az Interfax orosz hírügynökség Gatyilovot.

Hozzátette: a humanitárius segélyek célba érésén dolgozó munkacsoport szerdán és csütörtökön is összeül, hogy megbeszélje a légi úton érkező szállítmányokkal kapcsolatos gyakorlati teendőket.

„Fontos megjegyezni, hogy a szíriai kormány hivatalosan is bejelentette: hét ostromolt városban megnyitja az utat a segélyek előtt” - emelte ki a külügyminiszter-helyettes.

A szíriai ellenzék és az ENSZ képviselői számos alkalommal kérték Damaszkuszt, hogy tegye lehetővé a szállítmányok eljutását a rászorulókhoz, akik közül sokan az éhhalál küszöbére kerültek.

Angela Merkel német kancellár eközben egy szerdai sajtótájékoztatón újra a repüléstilalmi övezet szükségessége mellett tette le a garast. A kancellár elképzelése szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök és hívei, valamint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen harcoló nemzetközi koalíció közötti egyezménnyel lehetne életre hívni a zónát.

„Egy hasonló megegyezés a jóakarat kifejezése lenne mindkét fél részéről, amely sok ember életét megkönnyítené” - hangsúlyozta Merkel, aki a Stuttgarter Zeitung című német lapnak a hét elején adott interjújában érvelt először a repüléstilalmi övezet kialakítása mellett Aleppó és a török határ közötti részen.

A szíriai hadsereg aleppói offenzívájához légi támogatást nyújtó orosz harci repülők folyamatosan bombázzák az Iszlám Állam hadállásait. A tervezett tűzszünet ellenére Moszkva kijelentette, hogy folytatja a szélsőségesek által elfoglalt szíriai területek elleni légicsapásokat.

Eközben Törökország egy szárazföldi biztonsági zóna létrehozását javasolta szerdán.

„Szeretnénk létrehozni egy biztonsági zónát Szíria belsejében, amely Azaz városát is magában foglalná” - mondta Yalcin Akdogan török miniszterelnök-helyettes az A-Haber hírtelevíziónak.

A török hadsereg napok óta bombázza Azazt, hogy megakadályozza a szíriai kurdok terjeszkedését a város körül.

A szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjának (PYD) fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) jelentős hasznot húzott a damaszkuszi rezsim aleppói offenzívájából, és egészen a török határtól néhány kilométerre fekvő Azaz környékéig sikerült kiterjesztenie hatalmát.

Törökország a kurd autonómiáért 1984 óta fegyveres harcot folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kiterjesztett karjaként tartja számon a PYD-t és az YPG-t.

Ankara régóta szorgalmazza biztonsági zónák létrehozását, amelyek védelmet nyújtanának a szíriai polgárháborúban földönfutóvá vált több millió embernek, de ötlete eddig elutasításra talált a szövetségesek körében.

Jelenleg mintegy 2,7 millió szíriai menekült tartózkodik török területen, és az aleppói offenzíva miatt újabb tízezrek torlódtak fel a határon, amelyet Ankara egyelőre zárva tart előttük.