Külföld
Milliós tömeggel betonozta be hatalmát a török elnök
Támogatóinak utcára hívásával válaszolt a tisztogatás miatti nyugati kritikákra Recep Tayyip Erdogan

Vörös színű tengerré vált Isztambul déli peremén a Yenikapi dísztér vasárnap délután, a Reuters hírügynökség szerint több mint egymillió embert mozgósított a török elnök felhívása. Sokan török lobogót terítettek magukra, illetve olyan, az elnököt éltető feliratokat vittek magukkal, mint például: „Isten ajándéka vagy, Erdogan”, és „Add parancsba, hogy haljunk meg, és mi megtesszük”. A teret szintén török zászlók és Musztafa Kemal Atatürköt, a modern török állam alapítóját ábrázoló poszterek díszítették. A demonstrációt, amelynek a „demokrácia és a mártírok menete” nevet adták, az Erdogan-támogatók szerte az országban, valamint több külföldi városban rendezett és három hete tartó éjszakai tüntetéseinek lezárásaként hirdették meg. Mintegy kétszáz hajóval és több ezer autóbusszal szállítottak résztvevőket a tüntetésre.
Erdogan a vasárnapi tömegtüntetés előtt a török médiában közzétett nyilatkozata szerint azt mondta: a demonstráció a török nemzet egységét fogja jelképezni. A tüntetésen a kormányoldal és két török ellenzéki párt magas rangú politikusai is részt vesznek, köztük Kemal Kilicdaroglu, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke és az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetője, Devlet Bahceli. A rendezvényt mintegy tizenötezer rendőr biztosítja.
A július 15-i puccskísérlet nyomán a török hatóságok több mint tizennyolcezer embert vettek őrizetbe, és a megtorlás elbocsátás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés formájában már hatvanezer emberre terjed ki. Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot és híveit vádolja a hatalomátvételi kísérlet kitervelésével. Gülen viszont váltig állítja: semmi köze a puccskísérlethez, amelyben kétszáznegyvenhat ember vesztette életét - nem számítva száznégy puccsista halálát - és több mint kétezren sebesültek meg.
Ügyvédje szerint azonban Gülent nem szabad kiadni Törökországnak, annak ellenére sem, hogy a napokban három török miniszter is Washingtonban járt, hogy nyomást gyakoroljon az amerikai kormányra. Reid Weingarten, a hitszónok egyik ügyvédje Washingtonban újságírókkal találkozva fejtette ki álláspontját, miszerint Gülent nem szabad kiadni Törökországnak, és ez nem is fog megtörténni. Weingarten hangsúlyozta: „abszurd” az a feltételezés, hogy a törökországi puccskísérlet hátterében Gülen és a Központi Hírszerző Ügynökség(a CIA) lett volna.
Erdogan tegnap a TASZSZ orosz hírügynökségnek is adott interjút, amelyben főként a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó augusztus 9-i szentpétervári találkozójáról beszélt. Mint elmondta, „történelmi látogatás lesz, új kezdet”. Az Európai Unióval kapcsolatban úgy fogalmazott, a közösség már ötvenhárom éve nem tartja be a Törökországnak adott ígéreteit. „Az Európai Unió ötvenhárom éve bolondít bennünket. Mi pedig következetesen bizonyítjuk tisztességességünket, és ugyanezt várjuk az uniótól is. Fel kell hagyniuk a kettős mércék politikájával” - mondta Erdogan.
Fikri Isik török védelmi miniszter a hét végén a Reutersnek arról beszélt, hogy a török hadsereg átszervezése a NATO szellemiségének és szabályainak megfelelően történik, ami azért szükséges, hogy elejét vegyék további puccskísérleteknek.
A csatlakozási tárgyalások megvétózását helyezte kilátásba az osztrák külügyminiszter
Nem teljesíti Törökország a vízummentesség alapkövetelményeit Sebastian Kurz szerint, és a csatlakozási tárgyalások előfeltételei sem valósultak meg. Az osztrák külügyminiszter arról beszélt, hogy megvétózza, hogy új tárgyalási fejezetet nyissanak Törökországgal. Az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácsa új tárgyalási fejezetek megnyitásáról fog dönteni, azonban én ellene szavazok majd - nyilatkozott a tárcavezető. A miniszter szerint az uniónak magának kell megoldania a menekültügyi helyzetet. A helyszínen nyújtott humanitárius segítségre van szükség, és meg kell állítani az illegális bevándorlókat az uniós külső határon. Mint fogalmazott: az embereket Európán kívüli menekültközpontokba kell szállítani. Elmondta, hogy Görögországot és Olaszországot nem lehet magára hagyni a menekültügy okozta kihívással, és nem lehet egyedül Törökországra sem hárítani a feladatot. A Bild am Sonntag című lap által tegnap ismertetett jelentésből az derült ki, hogy Németországban a lakosság többsége, hatvankilenc százalék felmondaná a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást.