Külföld

Milliós nagyságrendű nyomás alá kerül az unió, ha nem siet

Visegrádi védelmet kap hazánk a déli határainkon

Megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében – közölte magyar újságírókkal csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban.

Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte hazánkat azon a luxembourgi konferencián, amelyet a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartottak a migráció témájában a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével közösen; a tanácskozást magyar kezdeményezésre szervezték meg az uniós intézmények. A kormány eredetileg azt szerette volna, ha a konferenciát Budapesten tartják meg, de a miniszter elmondta, hogy ezt nem tekintik presztízskérdésnek, az a lényeg, hogy az unió foglalkozik a témával. Megjegyezte, hogy az EU a kelleténél jóval később kezdett foglalkozni a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migrációval, felkészültebb lett volna, ha előbb felfigyel a problémára. „Hiába volt minden magyar figyelemfelhívás, az EU inkább a Földközi-tengerre összpontosított”, a nyugat-balkáni helyzetre pedig továbbra sincs közös uniós megoldás – magyarázta Szijjártó Péter.

A tárcavezető szerint az EU viseli a globális probléma legnagyobb terheit, és a nyomás három okból is növekedni fog. Elmondta, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem egyelőre sikertelen, a terrorszervezet nem visszaszorul, hanem terjeszkedik; a Közel-Kelet és Észak-Afrika stabilizálásában nincs előrelépés, nőtt azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek, továbbá a Nyugat-Balkán államai nem képesek feltartóztatni az emberáradatot.

A miniszter arra is kitért, hogy télen jelentősen megnő a Nyugat-Balkánon át érkezők száma, tavaly az összes migráns fele az év utolsó negyedében lépte át a határt. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ha az EU nem cselekszik sürgősen, akkor hamarosan milliós nagyságrendű migrációs nyomás alá kerül. „Ezt el kell kerülni, ezt meg kell előzni. Ez Magyarország és Európa érdeke is” – húzta alá.

Elmondta, hogy le kell zárni az unió külső határait, valamint át kell vállalni a törökországi, jordániai, libanoni és kurdisztáni menekülttáborok finanszírozását, s azonnali segítséget kell nyújtani ezeknek az országoknak, hogy elláthassák az ott lévő menekülteket, s ne induljanak útnak Európa felé.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy háromszázmillió dolláros segítséget kell nyújtani az iraki Kurdisztánnak, mert a régió gazdasági, költségvetési helyzete romlik, és nem fogja tudni ellátni az ott lévő kétmillió menekültet, akik így szintén útra kelhetnek.

Kitért a miniszter a menekültek elosztását szolgáló uniós kvóták kérdésére is, ismertetve, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja a kötelező kvóták ráerőltetését a tagállamokra, ami tagállami jogokat von el, és sérti a nemzeti szuverenitást.


Párizs bekeményít

„Nagyon szigorú intézkedéseket kezdeményeztem azokkal a menekültstátussal rendelkezőkkel szemben, akiknek viselkedése nem felel meg az elveinknek” – mondta Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a szenátusban, a külföldiek jogairól szóló törvényjavaslat vitájában. A tárcavezető ismertette azt az új módosító indítványt, amely lehetővé teszi a tartózkodási engedély visszavonását azoktól a külföldi állampolgárok­tól, akik bűncselekményt követtek el. Példaként említette a kábítószer-kereskedést, az embercsempészetet, a kiskorúak futtatását és a rabszolgaságra való kényszerítést. A terv szerint nemcsak az állampolgársághoz, hanem a több évre szóló tartózkodási engedély megszerzéséhez is szükséges lesz a francia nyelv megfelelő ismerete, a francia értékek elfogadása, a munkavégzéshez való képesség és a pénzügyi függetlenség.


Újabb bírálatözön

A menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálja új tanulmányában az Amnesty International. Az emberi jogi szervezet szerint hazánk igyekszik elszigetelni magát a menekültválságtól, de ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni. Az elemzés szerzői úgy értékelték, hogy a magyarországi intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására. Szerintük ezt az Európai Unió más tagországai, illetve intézményei nem hagyhatják figyelmen kívül. Az Euró­pai Uniónak hivatalosan tárgyalásokat kell kezdenie Magyarországgal az alapszerződés hetedik cikkelyében foglaltak alapján, hogy a magyar migrációs és menekültügyi politika összhangba kerüljön az uniós joggal és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel – írták.