Migránsokat helyeznek el a szerb-magyar határ közelében

Az Európai Bíróság az év végén dönthet a kötelező kvóták elleni szlovák keresetről
Előreláthatóan az év végén dönthet az Európai Bíróság (ECJ) a 120 ezer menedékkérő szétosztásáról szóló uniós kvótarendszer ellen benyújtott szlovák keresetről. A kvótadöntés elleni beadvány elbírálásának várható időtartamáról a szlovák hírügynökség Koen Lenaertset, az ECJ elnökét kérdezte, aki kedden a pozsonyi Legfelsőbb Bíróságon tett látogatást. "Biztosan nem évek kérdése (a döntés meghozatala), hanem hónapoké. Tizenkét hónap is lehet" - válaszolta Lenaerts. Hozzátette: a beadványról minden tagállam állást foglalhat, és ez eltart egy ideig, de bízik benne, hogy az ítélet ez év végéig vagy legkésőbb 2017 elejéig meg fog születni. 

Önkéntes munkavégzéssel integrálnák a menekülteket az ausztriai munkaerőpiacra

Önkéntes munkavégzéssel integrálnák a menekülteket az ausztriai munkaerőpiacra az osztrák közszolgálati Ö1 rádióban elhangzott keddi beszámoló szerint. A program a törvényi szabályzást követően nyár elején indulhat el. A hat vagy tizenkét hónapig tartó időszakban munka mellett 150 órás képzésre, nyelvtanfolyamra is járnának a menekültstátusszal rendelkezők. A rádió információja szerint ezer fő vehet majd részt a programon, azonban ez a szám függ a menekültek érdeklődésétől és attól, hogy a szervezetek mennyi embert tudnak alkalmazni. Ez idő alatt a menekültek kapnak beteg- és balesetbiztosítást, az azonban még egyelőre bizonytalan, hogy az önkéntes év alatt jár-e nekik anyagi támogatás. 

A Volkshilfe osztrák segélyszervezet attól tart, hogy ha általánosan csökkentik a menekülteknek folyósított szociális juttatásokat, akkor sokkal kevesebben fognak jelentkezni hasonló, önkéntes munkára. Tavaly hatezer menekült helyezkedett el az osztrák munkaerőpiacon, idén azonban még több embernek kell lehetőséget teremteni - írta a Die Presse című osztrák lap kedden. A legtöbben, mintegy 2100-an közülük csak rosszul fizető, segédmunkás állást kaptak, 800-an konyhai kisegítőmunkát látnak el, több mint ötszázan pedig az építőiparban helyezkedtek el. A Die Presse megjegyzi, hogy a menekültválság és a keletről áramló munkaerő hatására várhatóan tovább növekszik a munkanélküliség Ausztriában. 

Fico: 2016 a migránsválság megoldásának vagy az unió összeomlásának az éve lesz
Az idei év lesz az, amikor az Európai Unió (EU) vagy megoldja a migránsválságot, vagy maga is összeomlik - szögezte le Robert Fico szlovák kormányfő a pozsonyi Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilapban kedden megjelent véleményírásában.
Az "Öngyilkos politikai korrektség" című írásában a szlovák kormányfő, uniós tagországok és vezetők a migránsválságra reakcióként tett lépéseit és kijelentéseit idézve, bírálja a szlovákiai médiát, amely állítása szerint "átlátható politikai célokat követve" elhallgatja a biztonsági kockázatok a bevándorlásból adódó növekedését vagy szántszándékkal kisebbnek mutatja azok súlyát.
"Aki nem látja azt, hogy a lakosság körében nő az abból adódó feszültség, hogy az EU a migránsválság kapcsán máig nem tett le megoldást az asztalra, miközben a bevándorlási hullám folytatódik, becsukja szemét a valóság előtt, s ez katasztrofális következményekkel járhat" - hangsúlyozta Robert Fico. Kifejtette: amennyiben az unió el akarja kerülni, hogy néhány hónapon belül mély válságba jusson, az egyedüli helyes álláspont a migránsválság kezelésére az, hogy mihamarabb bebiztosítsa külső schengeni határokat és visszatérítse a menekültstátuszra nem jogosult migránsokat. "Mert  akár tetszik,  akár nem, éppen 2016 lesz az az év amikor az EU vagy megoldja a migránsválságot vagy összeomlik (annak súlya alatt)" - tette hozzá Robert Fico.

Nőtt a naponta Horvátországba és Szlovéniába érkező migránsok száma
A februári eleji adatokhoz képest a múlt hétvégén emelkedett a Horvátországba és Szlovéniába érkező migránsok száma: míg a múlt hét elején ezer alatt volt, a hétvégén legalább 2500 főt tett ki naponta - derült ki a két ország belügyminisztériumának jelentéséből kedden. Vlado Dominic, a horvát rendőrség vezetője kedden Zágrábban úgy nyilatkozott: kollégáival Szkopjéban (elviekben) megegyeztek, hogy azokat a migránsokat viszont, akiket továbbengednek, közös erővel Macedóniából egyenesen Ausztriába szállítják majd. Erről a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok kormányainak még döntést kell hozniuk - mondta, majd hozzátette: a terv az, hogy a migránsoknak ne kelljen leszállniuk a vonatról a köztes országokban, kivéve, ha orvosi ellátásra lesz szükségük. Vlaho Orepic horvát belügyminiszter arról beszélt: a közös görög-macedón határőrizet megtremtése után a jövőben nem lesz rá szükség, hogy a menekülteket Horvátországban is regisztrálják. "Minden technikai kérdésről az országok rendőri vezetői egyeztetnek majd, megosztjuk a költségeket és közösen dolgozunk a terepen" - hangsúlyozta.

Szerb miniszterelnök: az osztrák határ lezárásának "dominóhatása" lenne

Dominóhatása lenne annak, ha Ausztria lezárná a határait a migránsok előtt, mert egy ilyen forgatókönyv esetében valószínűleg Szlovénia és Horvátország is így járna el, és akkor Szerbiának is lépnie kellene - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden Belgrádban, miután megbeszéléseket folytatott Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel.

A szerb kormányfő megismételte korábbi álláspontját, miszerint Szerbia nem emel kerítést a határain, hozzátette ugyanakkor, hogy a határait meg fogja védeni, és nem engedi meg, hogy a migránsok miatt Szerbia gazdasága károkat szenvedjen. Megemlítette, hogy Ausztria 90 ezer migránst fogadott be, ellátásukra pedig 2 milliárd eurót különített el, de ugyanerre Szerbiának nem lenne kapacitása, azt "nem élné túl" az ország.

Kiemelte, hogy az lenne a legjobb, ha átfogó európai uniós megoldás születne, erre viszont a közeljövőben nem sok esélyt lát. Megismételte azt is, hogy Szerbia hajlandó kivenni a részét a migránsok elosztására vonatkozó kvótarendszerből. 

Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője hangsúlyozta, országa tisztában van azzal, hogy amennyiben idén kevesebb migránst fogadnak be, mint tavaly - 90 ezer helyett csak 37 500-at -, azzal láncreakciót válthatnak ki a nyugat-balkáni migránsútvonal teljes hosszán. Mint fogalmazott, folyamatos kommunikációra van szükség az érintett országokkal, a cél pedig a migránsáradat csökkentése.

Szerbián tavaly több mint 600 ezren haladtak át, az idei esztendőben pedig máris meghaladta a 60 ezret az országba érkező migránsok száma.

Az UNHCR több menekültszállás építését követeli Macedóniától
 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden felszólította a macedón hatóságokat, hogy több szálláslehetőséget biztosítsanak a menekülteknek, ugyanis több ezer migráns rekedhet hosszabb időre a balkáni országban - közölte Mohamed Arif, az UNHCR szkopjei képviselője a Dnevnik című napilapnak.
A macedón hatóságok szerint a dél-macedóniai Gyevgyelija és az észak-macedóniai Tabanovci menekülteket fogadó központok nagyjából 2000 migránst tudnak elszállásolni, akik ugyanakkor csupán néhány órára élnek a lehetőséggel.
Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó belgrádi központ vezetője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztria, ha lezárná határait, komoly problémákat okozna a migránsok balkáni útvonalán elhelyezkedő államoknak. A központ vezetője elmondta, hogy a szerb fővárosban már megjelentek az első olyan menekültek, akik illegálisan tartózkodnak az országban, olyanok, akiket a horvát hatóságok visszafordítottak, vagy embercsempészek segítségével jutottak el Szerbiába. "Számuk egyelőre alacsony, azonban várhatóan növekedni fog, ami problémát jelenthet Szerbiának" - figyelmeztetett Djurovic.
A horvát határőrök csak az iraki, szíriai és afgán menekülteket engedik tovább, illetve azokat, akik Németországot, vagy Ausztriát jelölik meg végcéljukként, a többi migránst visszafordítják Szerbiába. Hasonlóan járnak el olyanokkal is, akiknél hamis úti okmányokat találnak.
Szerbiának ugyanakkor elvileg Macedóniába kellene visszaküldenie a migránsokat, azonban Szkopje jelenleg nem tartja be a Belgráddal kötött visszafogadási egyezményt - mondta Djurovic.
Az idén közel 68 ezer menekültet regisztráltak Macedóniában, viszont csak tízen adtak be menedékkérelmet a balkáni országban, míg túlnyomó többségük néhány óra elteltével folytatta útját az Európai Unió irányába.

Megakadályoztak egy támadást egy svédországi menekültszállás ellen

Nagyszabású támadást akadályoztak meg egy délkelet-svédországi menekültszállás ellen a hatóságok; egy bejelentést követően 14 férfit vettek őrizetbe, akiknél baltákat, késeket és vascsöveket foglaltak le - közölte a svéd rendőrség kedden.

A hatóságok abból indulnak ki, hogy a támadás tervezett célpontja a nynäshamni menekültszállás volt. A város Stockholmtól 60 kilométerre délre található. Az Aftonbladet című svéd napilap értesülései szerint a gyanúsítottak külföldi útlevelekkel rendelkeznek, néhányan közülük lengyel állampolgárok, akik Svédországban laknak és dolgoznak. A rendőrség azonban egyelőre nem tájékoztatott erről.

A 9,8 milliós Svédország tavaly 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. A svéd hatóságoknak komoly nehézséget jelentett a migránsáradat kezelése, és társadalmi feszültségek is keletkeztek. Januárban tucatnyi huligán és neonáci gyűlt össze Stockholmban és szórólapokon merényletekre buzdítottak fiatal migránsok ellen. A kormány azóta határellenőrzést vezetett be a svéd-dán határon, ugyanakkor a skandináv állam hatóságai 140 ezer új menedékkérővel számolnak az idén.